A Huawei egy olyan telekomcég, amely egyes országokból ki van tiltva, ha kormányzati hálózatépítésről van szó. Mi mégis őket választottuk kormányzati mobilhálózat-építéshez, méghozzá közbeszerzés nélkül. Ez még nem dráma, hiszen úgyse mennek majd az új hálózaton olyan szupertitkos adatok; inkább arra kellene figyelni, hogy miért akarjuk ilyen drágán megépíteni az egészet. Az érintett állami cégek szerint ez viszont üzleti titok.
Az elmúlt hetek nagy menekültes hírözönében kissé elsikkadt, hogy az MVM hamarosan kiad 12,8 milliárd forintot mobilhálózat-építésre. A furcsa ebben az, hogy mindezt közbeszerzés nélkül akarják lezavarni. Meg is tehetik, a közbeszerzési törvényben van erre egy kiskapu. Illetve egészen pontosan az a kiskapu, hogy az MVM Net úgy értelmezi a törvényt, hogy nem tartoznak a hatálya alá. Ebből következően értékhatár nélkül arra és azzal szerződnek közpénzből, akivel akarnak. És ez eddig mindenki szerint teljesen rendben van.
Igaz, ha nem is közbeszerzés, de pályázat volt. Ennek kiírója, az MVM Net Zrt. tender keretében választotta ki a rendszerszállító- és generálkivitelező partnereket, és többször is elmondta: a világ valamennyi legnagyobb, releváns, tehát LTE technológiai fejlesztéssel rendelkező potenciális berendezés- és rendszerszállítói lehetőséget és egyenlő esélyt kaptak a pályázaton való részvételre.
Nem, ezt az új, belső, 450 MHz-es kormányzati frekvenciát nem a lakosság fogja használni mobilozásra, arra kevésbé is lenne alkalmas. Inkább olyan kisebb adatcsomagok továbbítására lesz hatékony, mint az útdíjfizetések; okos mérőeszközök, egyéb gépek közti adatátvitelhez fogják majd használni, de nem kizárt, hogy adó-, anyakönyvi vagy mondjuk városi tájékoztató rendszerek adatait is közvetíteni fogjuk az új hálózaton keresztül.
Durván fogalmazva, fizikailag ez úgy néz ki, hogy az egyes gépekbe betesznek egy SIM-kártyát, ami továbbküldi az adatokat a szolgáltatónak. Ehhez egy kapcsolóközponton kívül az is kell még, hogy 400 toronyra feltegyenek adatátvitelhez szükséges dobozokat úgy, hogy lefedjék az egész országot. A 400 állomás nem számít soknak, ugyanis 450 MHz elég messzire elterjed, és nagy kapacitásra sem lesz szükség, hiszen csak kisebb mennyiségű adatot kell majd ezen továbbítani.
Közben kiderült, hogy a Huawei termékeit választották a hálózathoz. Ez azért fura, mert a Huaweiről korábban az járta, hogy nagyon olcsó, az NMHH-tól pedig egyébként sem idegen a pályázati feltételekkel való trükközés.
Másrészt azért, mert a Huawei több országból is ki van tiltva, ha kormányzati hálózatépítésről van szó, és még az is felmerült, hogy az EU-ból is ki kellene tiltani őket a szintén kínai ZTE-vel együtt. A fő probléma velük szemben az a gyanú, hogy a céljuk talán nem csak a fogyasztók igényeinek kielégítése nyereség mellett, hanem vannak, akik attól tartanak, hogy a kínai hadsereg és a kormány áll mögöttük, bár ezt a cég rendre tagadja.
Az Egyesült Királyság szerint az ellenük irányuló kibertámadások ötöde olyan fejlett, hogy valószínűleg állami intézmény és infrastruktúra van mögötte, az ilyen támadások döntő része pedig Kínából érkezik. A linkelt jelentés szerint pedig például a British Telecom a Huawei-eszközök használata mellett nem tudja teljesen kizárni az illetéktelen külső hozzáférést, és nem tud semmilyen megnyugtató választ adni a biztonsági kockázatokra (igaz, ha más eszközeit használja, arra sem).
Egy általunk megkérdezett kiberbiztonsági szakértő szerint viszont teljesen kizárni az illetéktelen hozzáférést egyébként is elég nehéz lenne. „Technikai tények a Huawei ellen nincsenek. Azonban a biztonságtechnikának nem csak ezt kell figyelembe vennie" – mondta a neve elhallgatását kérő szakember.
Szerinte például az iPhone-t sem volt érdemes használni egy bizonyos titkossági szint felett, egyszerűen annyira valószínű volt, hogy egy néptelefonhoz akar majd lehallgatási lehetőséget az USA. Még akkor is, ha elsőre semmilyen erre utaló technológiai részletet nem találtak benne.
De Snowden óta tudjuk, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség lényegében minden adathoz százszázalékosan hozzáfért. „Azok az országok, ahol kizárták a Huaweit a kormányzati hálózatépítésekből, így nem elsősorban technológiai, hanem inkább bizalmi alapon mondhatták azt, hogy túl nagy Huawei kockázata.”
A kínaiak ugyanilyen bizalmi alapon száműzték a Windowst a kormányzati gépekről. Igazából a Linuxot is, kizárólag azzal a jelszóval, hogy a jó ég tudja, mi minden van bennük, és inkább saját Linux-disztribúciót fejlesztenek. Persze náluk a diktatúra miatt sokkal erősebben lehet meg az az igény, hogy maga a kommunista párt tudjon adatokat ki- és bevinni a felhasználók gépeiről, részben ez is indokolhatta a váltást.
„Vannak olyan biztonsági szintek egyes megrendelőknél, ahol semmi nem lehet kínai, még egy sima router sem. A fejlettebb manipulálási módszereket ugyanis szinte lehetetlen kontrollálni és észrevenni is, muszáj erősen megbízni a gyártóban. Teljesen csak ők tudják, hogy mi van a rendszereik mélyén, és hogy azokkal mit lehet kezdeni."
Ilyesmire jó példa lehet egyébként a mostani Volkswagen-botrány, ahol, ha csak a szokásos méréseket nézzük, lehet, hogy soha nem derült volna ki a gyártó csalása.
Egyébként Magyarországon is az a helyzet, hogy ha lehallgatásra van szükség, akkor elvileg megfelelő törvényi feltételek mellett a szolgáltatók ezt tudják biztosítani az állami szerveknek. Ilyesmire minden mai rendszer képes, nálunk azért is lehet biztosan tudni, mert még a Pannon és a Westel nyíltan össze is veszett a kormánnyal a kilencvenes évek végén, hogy kinek kell megvennie a drága lehallgató berendezéseket. Persze az elég más ügy, ha a gyártó cég otthon, saját vagy kormánya szakállára manipulálhatja fél Magyarországot.
Ahogy azt sem árt tudni, hogy a Vodafone-nak a Huawei építette a hálózatát a kivitelezéssel együtt, a Telenornak a szintén kínai, de még olcsóbb gyártó hírében álló ZTE; egyedül a Telekomnak van Ericsson-hálózata.
Ami miatt kisebb lehet veszély, az maga hálózat használata. Nehéz ugyanis felmérni, hogy egy Magyarország ellen kémkedő országnak mekkora érték megtudni, hogy merre megy egy kamion, vagy mennyi áramot használ egy háztartás. Ezek is hasznos adatok lehetnek persze, de „ezeket ezer más módszerrel meg lehet tudni, sokkal kritikusabb kérdés lenne, ha mondjuk kormányzati kommunikációra használnák a hálózatot" – mondta még a szakember.
De ha mondjuk adó- vagy más számviteli adatok is mennek majd ezen a hálózaton, akkor is megtehetjük, hogy olyan elkülönült kódolást alkalmazunk, amit már nem a Huaweitől veszünk. Ilyesmit a mostani mobilhálózatokon is lehet csinálni, csak erre előre kell gondolni.
Ha egyébként is kiugróan olcsó a cég, és a biztonsági aggályok sem jelentősek, akkor miért nem csináltak pályázatot?
Nos, a Huawei csak a 12,8 milliárd forintos beruházás negyedére vagy ötödére számíthat, ők ugyanis a megállapodás szerint csak a gépeket adják, a hálózat felépítésével az MVM – pályázat nélkül – az állami Antenna Hungáriát választotta. Az azért érdekes lehetett itt, hogy az MVM Net igazgatósági elnöke, egy bizonyos Lázár János ugyanaz az ember, aki az Antenna Hungária távközlési üzletági igazgatója (de nem Orbán jobbkeze, hanem egy másik Lázár).
A nemrég újraállamosított Antenna Hungária azonban várhatóan csak egy közreműködő lesz, igazából nem ők fogják elvégezni a munkát. Külön fájónak tűnik, hogy egy bázisállomásra vetítve átlagosan 32 millióért fogják elvégeztetni a munkát, aminek a piaci ára ennek nagyjából a harmada a Hvg.hu információi szerint. Az MVM Net pedig nem akarta elmondani a lapnak, hogy mivel terveznek, mégis mi fog pontosan ennyibe kerülni.
Megkérdeztük erről az Antenna Hungáriát, amely annyit válaszolt, hogy ez üzleti titok. Ugyanezt válaszolta az állami cég arra is, hogy Lázár János közreműködött-e abban, hogy behozza a projektbe az Antenna Hungáriát, vagy hogy mikor kezdődik el az építkezés.
Úgy tudni, hogy egy szentesi cég, a Metalcom a legnagyobb esélyes fő kivitelezőnek. A Metalcomnak egyébként az a Bozó Zoltán az ügyvezetője, aki legutóbb fideszes színekben indult Szentes polgármesteri székéért, de kikapott egy baloldali vetélytársától. A cég egyébként mindhárom mobilszolgáltatónak dolgozott már, de „egyre erőteljesebben vállalnak szerepet az állami szférában”, egy tavalyi PR-interjújuk alapján.
Bozó azt válaszolta, hogy „jelenleg nem folytatnak senkivel tárgyalásokat az új LTE450 mobilhálózat építése kapcsán”. De elmondta, hogy a Metalcom végzett már ez ügyben munkákat, a tesztrendszer kapcsán 28 bázisállomás tervezési és hat állomás kivitelezési munkáit. Egyébként pedig az Antenna Hungáriával és az MVM-el is „évek óta együttműködnek, üzleti kapcsolatuk kiváló”.
Mindenesetre, ha még nem kezdték el a munkákat, akkor elég komoly késésben vannak, ugyanis elvileg márciusra el is készül az egész. Ami azt jelenti, hogy az eredetileg másfél éves hálózatépítést nyolc hónap alatt tervezik elvégezni. Szóval biztosan érdemes lesz figyelni, hogy kiknél landol majd a gyors építkezés tízmilliárdja.