Hétfőn elkezdődött a kormány nagy projektje, az állami földek árverezése, kora reggeltől szerte az országban már regisztrálhattak a földre éhes gazdák, kilenckor indult a licit. Győrben első körben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. által bérelt földeket kezdték el osztani. A teremben több sajtómunkás tolongott, mint licitálni vágyó gazda, röpködtek a milliós ajánlatok a teremben.
A Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal nem adta meg annyira a módját annak, hogy eladja a földet a Simicska Lajoshoz köthető Mezort Zrt. tulajdonában lévő Lajta Hanság Zrt. alól. A licit a kormányhivatal egy szürke külvárosi épületében volt, két percre a város határától.
Az épületben percekkel a licitálás kezdete előtt már elég sokan voltak, több tévéstáb, sok fotóriporter, a bajuszába a licitet lelkesen végig morgó Gőgös Zoltán, és úgy másfél tucat ember, akik akár földre váró gazdák is lehettek volna.
De mint utóbb kiderült, a licitálók voltak a legkevesebben, főleg ahhoz képest, hogy mennyi bürokrata adminisztrálta az egész eseményt. A sajtósoknál talán csak a kormányhivatal alkalmazottai voltak többen, vagy tizenöten, félkörben elhelyezkedve a terem végében. A licitáló tér jobban emlékezettet egy bíróságra, mint egy árverésre:
Licitről annyira nem lehetett beszélni, mert a hétfőn délelőtt elárverezett öt földterületnél háromnál egy ember tartotta föl lelkesen a tárcsáját, jelezve, hogy tartja a kikiáltási árat. Az árverés levezetője egy percre sem esett ki a szerepéből, még akkor is lelkesen kérte a téteket a licitálóktól, miután ő maga mondta, hogy csak egy vevő regisztrált az adott földdarabra.
A folyamat innentől teljesen arányos volt azzal, hogy az állam és a vevők hány fővel voltak jelen: az első, 5,3 hektáros föld nagyjából 30 másodperc alatt kelt el a 12,4 millió forintos kikiáltási árért, ez után viszont több mint 20 perc adminisztráció következett, amíg a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvbe vette, a közjegyző közjegyezte, a nyomtató kinyomtatta, a pecsételő pedig lepecsételte a dokumentumokat, majd a levezető türelmet és elnézést kért és jöhetett a következő kör.
A nap első két árverésén ugyanaz a bezenyei gazda indult és nyert, összesen 12,7 hektárt 25,6 millió forintért. A harmadik, 16 milliós földért is elindult, itt viszont már kihívója akadt, akinek viszont csak egyszer kellett ráígérnie, hogy a reggel nyertese feladja és inkább elmenjen haza. Amikor kifelé megrohamozták a tévéstábok, a nevét nem volt hajlandó elárulni, csak annyit mondott, hogy ő egy gazda és ha lehetne, akkor megemelné majd a díjat, amiért Simicska cége bérli a földet.
Hogy mihez kezd azzal, hogy tudja a nyertesek nevét, azt viszont nem volt hajlandó elárulni.
A délelőtt legdrágább földjéért egy középkorú hölgy licitált, szintén egyedül, ő egy 22 hektáros, 547 aranykoronás földet vett meg a kikiáltási árként megadott 40 millió forintért. A hölgy a licit után az épület előtt dohányozva azt mondta, hogy a családja gazdálkodásból él, már van 80 hektár saját és bérelt földjük, ehhez vették hozzá ezt a 22-t, amire majd hitelt vesznek föl. Amit persze ő már nem fog használni, de talán a most 26 éves fia sem, mert a Lajta-Hanság Zrt. 2051 szeptemberéig bérli a területet.
Ha jobban belegondolok, inkább már az unokámnak veszem
- mondta a hölgy, majd egy helyettes államtitkárnak kijáró kísérettel, köztük a jogászával és a neveket sugdosó úrral elhagyta a területet.
De megéri ez? Valószínűleg egyáltalán nem. Ezt mondta nemrég Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint még a földvásárlásra felvett hitel kamataira sem lesz elég az a bérleti díj, amit a Mezorttól az új tulajdonos kap. És ezzel a licitáláson is volt, aki egyetértett. A Mezort nagyon alacsony áron kapta meg az állami földet még 2001-ben, a "piszkos tizenkettőnek" nevezett állami gazdaságok privatizálásakor, és a mostani szabályok szerint ezt fizetné még tovább az új tulajdonosnak is.
Ha ez nem változik, akkor példádul a fenti hölgy hitelből veszi meg a 22 hektár földet, akkor is önrészbe be kell fizessen 8,1 milliót (20 százalék önrész) és fizetnie kell az 1,95 százalékot legalább 10 évig, ami nála 780 ezer forint fölött van. Ehhez képest kap évente 317 ezer forint bérleti díjat, ennyit fizetne neki a Mezort - aranykoronánként 580 forintot egy évben - vagyis kicsit több, mint az éves kamatának a felét.
Az egyik megfigyelő úr - aki saját cége bérelt területeit akarja majd megvásárolni, és eljött megnézni, hogy mennek az árverések - úgy látta, hogy hatalmas szerencsejáték megvenni a Simicska-földeket, mert az az csak akkor éri meg igazán, ha a jelenlegi bérlőt pár év múlva ki lehetne rakni a bérletből.
Persze nincs kizárva, hogy lesz ilyen próbálkozás, de ehhez valószínűleg gyanúsan alkotmányellenesen kellene törvényeket módosítani. Erre fogadni pedig az úr szerint olyan, mint ha arra fogadnánk, hogy az oroszok nyerik a szír háborút, vagy hogy egy olyan ló, ami még sosem nyert, megnyeri a derbit.
Arra már most benyújtott egy módosító indítványt a parlamentben Győrffy Balázs fideszes képviselő /Nemzeti Agrárkamara vezető, hogy az új tulajdonosok gyakorlatilag egyoldalúan módosíthassák a bérleti díjat, de ezt még nem fogadták el, ráadásul ez a Simicska-földekre eleve nem vonatkozna. Úgyhogy simán lehet, hogy akik most megveszik a Mezort földjeit, azok még 36 évig ráfizetnek majd, és annyi történik csak, hogy
amit az állam nem kap meg a Simicskáéktól, azt most megkapja ezektől a parasztoktól.
Az utolsó két meghirdetett terület árverése elmaradt, mert azokra nem jelentkezett senki. Az adminisztrátorok adminisztráltak még egy kicsit, a többiek lassan elszivárogtak. A győri külvárosban csütörtökig a Simicska-földeket árulják majd.