Szeptember elején röppent fel a hír, hogy a Matolcsy György vezette jegybank többségi tulajdonrészt venne a magyar tőzsdén. A csütörtöki Figyelőből most már az is kiderült, hogy mennyiért vásárolná meg az MNB a BÉT 68,8 százalékát az osztrák CEESEG-től és az Österreiche Kontrollbanktól: állítólag 3500 forintot fizetnének részvényenként.

Az MNB-nek már most is van 7 százaléka a tőzsdéből, a többségi tulajdon megvásárlása mögött az a szándék áll, hogy felpörgessék a magyar tőkepiacot és ezen keresztül a gazdaságot. Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy októberi Portfolio-konferencián elmondta: az év végéig publikálni fognak egy átfogó anyagot arról, pontosan mi a céljuk a BÉT-tel, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy minél több magyar vállalat tőzsdére lépését szeretnék segíteni. 

Számos vállalatnak előnyös tőkebevonási lehetőség lehetne a tőzsdére lépés, de ez jelenleg még a legnagyobbaknak is csak nyögvenyelősen megy: a Waberer's sokáig úgy tűnt, hogy tőzsdére megy, de végül november elején visszatáncoltak, a Duna House pedig az utolsó utáni pillanatban hátrált meg egy új törvényjavaslat hatására. Az MNB irányításával alapvetően két vállalatcsoport juthat jobb lehetőségekhez a Portfolio szerint: az állami vállalatok és a kis- és középvállalkozások.

A kkv-k számára egy külön szekció létrehozása lehet a legjobb irány. A tőzsdére lépő állami cégek között a közszolgáltatók és az állami bankok, utóbbiak körében az MKB és a Budapest Bank is felmerülhetnek, de szélesítené a jegybank a tőzsdei magánvállalatok körét is.

A 3500 forintos részvényenkénti ár alapján a tőzsde teljes értéke 18,5 milliárd forint lehet, így a mostani 68,5 százalékos bevásárlás nagyjából 12 milliárdba kerülhet az MNB-nek.