Bár a héten mindenki a múlt pénteki párizsi terrortámadás utórengéseire figyelt, fontos dolgok történtek a gazdaságban is. A paksi bővítésben Brüsszel keményet lépett például, és az is lehet, hogy hamarosan nem kap a trafikban a kedvenc cigimárkájából. Földügyben is történtek fontos dolgok, és az AB elkaszálta a Quaestor-törvényt. Röviden összeszedtük a tíz legfontosabb gazdasági vonatkozású hírt a múlt hétről.
Már hétfőn kiszivárgott a hír, de csütörtökön hivatalosan is bejelentették Brüsszelben, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen azért, mert nem hirdették meg nyílt közbeszerzési pályázaton a paksi bővítési projektet, hanem azt felajánlották az orosz állami atomenergiai cégnek, a Roszatomnak. Szerdán aztán az is kiderült, hogy Brüsszelnek a paksi bővítés üzleti és műszaki adatainak titkosítása sem tetszik, mert ez környezetvédelmi szabályokba ütközhet.
Orbán Viktor pénteken annyit fűzött hozzá a döntéshez, hogy Európában sehol nem tendereztettek atomerőművet, Finnországban sem, kettős mércéről pedig nem akar beszélni, mivel komoly beruházásról van szó. Ezért csak annyival intézte el a dolgot, hogy
Ahol hús van, ott légy is van.
Szijjártó Péter szombaton egy interjúban azt mondta még el a döntés kapcsán, hogy még nem kezdődött el a Paks 2-re kapott hitel felhasználása, és hogy annak ellenére nem kell újratárgyalni az oroszokkal kötött államközi szerződést, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított miatt.
Marlboro, Multifilter, Philip Morris, Golden Gate, Symphonia, Mustang, Főnix, West, Gauloises, Davidoff – ezek a márkák hamarosan mind eltűnhetnek a trafikok polcairól. November 17-ig ugyanis sem a Philip Morris, sem az Imperial Tobacco nem egyezett meg az állami dohányellátóval, márpedig innentől csak ők szállíthatnak cigarettát a trafikokba. Állítólag kivárnak: jó esély van ugyanis arra, hogy az Európai Bizottság elkaszálja a dohányellátós törvényt.
A cégeknek az a baja, hogy a koncessziót egy sokat vitatott és az EU által is kifogásolt pályázaton Sánta János cége, a Tabán Trafik nyerte el a British American Tobaccóval (BAT) karöltve. A belőlük összeálló Országos Dohányboltellátó (ODBE) egy doboz cigaretta árának nagyjából 3 százalékát teszi el, emiatt viszont a gyártók ennél nagyobb mértékű áremelésre kényszerülnek.
Csütörtöktől nyilvános a MÁV új, december 13-ától érvényes menetrendje. Az új menetrendben az alacsony kihasználtságú vonalakon járatokat szüntettek meg, ezzel 0,98 százalékkal csökkenni fog a 2016-os utaskilométer. Az így felszabaduló 1,5 milliárd forint költségmegtakarításból a jövő évtől háromszázzal növelik többek között a kalauzok és a mozdonyvezetők számát, illetve tovább bővítik a zsúfoltabb vonalakon a kínálatot.
A közlemény arra nem tér ki, mely vonalakon ritkulnak vagy szűnnek meg a járatok. Az új menetrendet itt lehet böngészgetni, ha észrevesznek benne valami érdekeset, írjanak nekünk a tema+menetrend@index.inda.hu címre!
Nyugdíjak, fizetések, gyed: ezekről mind kiderül valami a héten. 2016-ra vonatkozóan nyugdíjasoknak a legfontosabb hír az volt, hogy jövőre 1,6 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, családosoknak pedig az, hogy a 2014-ben bevezetett gyed extra, amely munka mellett is lehetővé teszi a családtámogatás folyósítását, január elsejétől már a gyerek féléves korától igénybe vehető lesz.
A KSH a héten jött ki a fizetésekkel kapcsolatos új adatokkal, ebből pedig az derült ki, hogy idén szeptemberig 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 200 forint volt. Ha a családi kedvezményt kapókat is beleszámítjuk, akkor a nettó átlag nagyjából 166 000 forint körül van a statisztikai hivatal becslése szerint. A családosoknak érdemes tudnia, hogy bővül a gyerekek napközbeni elhelyezésének lehetősége is, 2016-tól már négyféle ellátástípus közül választhatnak a szülők: jön a mini, családi és munkahelyi bölcsőde is.
Kedden nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami erdőgazdaságokról szóló jelentéseit. Ez azért is volt érdekes, mert a Kehi a közelmúltban már vizsgálódott az erdőgazdaságok egy részénél, és arra jutott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban gyakorlatilag kormányzati ciklustól függetlenül botrányos dolgok történtek a területen.
Olyasmik derültek ki például, hogy az erdőgazdálkodásért felelős cégek 1996 óta egyszer sem aktualizálták a szerződéseket, így azok közel 20 éves jogszabályi hivatkozásokat tartalmaznak. Az elavult szerződések egyik legdurvább vonzata, hogy a vagyonkezelési díjakat sem vizsgálták felül 1996 óta, pedig már akkor sem szabták őket túl nagyra. Konkrétan arról van szó, hogy a területek után a cégek 50-70 forintot fizettek hektáronként évente az államnak a használatért cserébe.
A hivatal súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel mind a 22 társaság esetében, és bár az ÁSZ jogkörébe nem tartozik bele, hogy további nyomozásba, vagy a társaságok megbüntetésébe kezdjenek, 87 esetben javasoltak munkajogi felelősségre vonást, két esetben pedig nagy vagyoni kárral járó bűncselekményt gyanítanak,
Hétfőn kezdődtek a licitek az állam földjeire, Győrben első körben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. által bérelt földeket kezdték el osztani. Az árverésen az Index is ott volt, bár a teremben több sajtómunkás tolongott, mint licitálni vágyó gazda. Ezt az is magyarázhatja, amiről nemrég Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója beszélt, aki szerint még a földvásárlásra felvett hitel kamataira sem lesz elég az a bérleti díj, amit a Mezorttól az új tulajdonos kap. És ezzel a licitáláson is volt, aki egyetértett.
Ezen részben segíthet most a kormány, hiszen kedden a parlament elfogadta azt a módosítót, ami szerint az új tulajdonos gyakorlatilag egyoldalúan megemelheti majd a bérleti díjat. A módosító lényege, hogy a tulajdonos bizonyos időnként a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.
Diszkriminatívan határozta meg a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény, hogy kinek jár kártalanítás, ezért a törvény bizonyos részeit alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB). Az erről szóló döntés már hétfőn este kiszivárgott, kedden pedig a hivatalos döntés és indoklás is megszületett.
Az is alkotmányellenes volt a törvényben, ahogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjait bevonták a kárrendezésbe, vagyis ahogy a pénzügyi szektor cégeivel akarták kifizettetni a Quaestor károsultjait. A kárrendezéssel viszont önmagában nincs semmi baj, szóval a kormány hozhat olyan törvényt, amiben kifizetik a quaestorosokat, csak nem úgy, ahogy eddig.
Bár a hét elején úgy tűnt, hogy a Quaestor-törvény elkaszálása miatt akár még fel is minősíthető Magyarország adósbesorolását a Fitch, végül bóvliban hagytak minket.
Az, hogy felminősítenek-e, vagy nem most pénteken, azért sem volt egyértelmű az utolsó pillanatig sem, mert a hitelminősítő ugyan több mint két hete jelezte , hogy Magyarország lehet a következő, amit kihúznak a bóvli kategóriából. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mindezek ellenére pénteken azt mondta, nem számít arra, hogy a Fitch Ratings most felminősíti Magyarországot. Kapcsolódó hír, hogy a DBRS hitelminősítő cég további 19 országra akarja kiterjeszteni értékeléseit a következő két vagy három évben, köztük Magyarországra is, szóval három helyett hamarosan négy hitelminősítő ítélkezhet majd Magyarországról.
Varga Mihály a héten egy konferencián elmondta, hogy az elektronikus számlarendszer elindítására és az online pénztárgépek bevezetésére készül a kormány a szolgáltatóknál: az autószervizeknél, taxiknál, valamint a konditermek, a wellness és a pénzváltás területén. Ezen kívül tervezik a fordított adózás bevezetését egyes területeken, példaként a mezőgazdasági terményeket említette.
Az is kiderült, hogy a Századvég Gazdaságkutató már készíti a hatástanulmányt, hogy be lehet-e vezetni az ötszázalékos kulcsot, vagy a 18 százalékig lehet csökkenteni az új építésű lakások áfakulcsát. A kormány a beruházások élénkítése érdekében 30-40 milliárd forint bevételről mondana le.
Máshol is lehet viszont kiesés: 700–1000 milliárd forintot bukhat az állam, ha megvalósul az az elképzelés, amely szerint 180 napnál tovább nem szabad folytatni egy adóhatósági vizsgálatot. A becslés úgy jött ki, hogy a hivatal közölte, hogy 2015 szeptemberében csak a 180 napon túli ellenőrzésekből 720 milliárd forint bevétel jött be, de év végére ez a szám eléri majd az ezermilliárdot is.
20 milliárd forintnyi bevétel viszont visszajöhet azon, hogy 25 ezer ember felvételére kötelezheti a kormány a legnagyobb áruházláncokat azzal, hogy előírja, az üzletek minden hetven négyzetméterére eladót kell állítani. Minimálbérrel számolva mindez iparági szinten 40-45 milliárd forint többletköltséget jelent jövőre, amit nagyrészt a vásárlóknak kell megfizetniük. A kormánynak a bérek adói és járulékai révén lehetne bevétele, ez az összeg pedig megközelíti azt az összeget, amit a kormány az élelmiszerlánc-biztonsági díjtól remélt, és amit Brüsszel végül felfüggesztett.
De áfa formájában is várhat a kormány pluszbevételt, hiszen nagy karácsonyi roham várható idén, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) előzetes becslése szerinta tavalyihoz képest 5-6 százalékkal, 940-950 milliárd forintra nőhet a decemberi forgalom.
A héten összeszedtük, hogy:
Az is fontos még, hogy