Közeledik a karácsony, a család ünnepe, a héten pedig az állam vezetői el is rejtettek egy szép ajándékot a hozzátartozóiknak a NAV átalakításáról szóló törvényben. Ebben ugyanis megengedték az állami vezetők velük nem egy háztartásban élő hozzátartozóiknak, hogy induljanak közbeszerzéseken. Eddig a kormánytagok és a köztársasági elnök hozzátartozói és azok cégei ki voltak zárva a közbeszerzésekből, az Országgyűlés, a NAV, a KSH, a GVH, a Kúria és a Közbeszerzési Hatóság elnökeinek családjával együtt. November 1-től már indulhatnak, az ezt megengedő törvényt pedig a DK-nak és a liberális Fodor Gábornak is sikerült megszavaznia, igaz állítólag véletlenül. Amúgy sem volt túl sok ideje a képviselőknek átnyálazni az amúgy teljesen másról szóló törvényt, mert azt hétfőn benyújotta, kedden pedig megszavazta a parlament.
Ezen a vasárnapon már majdnem mindenhol lehetett volna vásárolni, több százezer embernek, akik a magyar állam intézményeinek dolgoznak, viszont el kellett tolnia az adventi shoppingolást, mert pénteken nem jött meg a fizetésük. A Magyar Államkincstár, ami a fizetésekért felel, nemrég állt át egy új bérszámfejtő rendszerre, a KIRA-ra, amin keresztül 900 ezer ember, orvosok, tűzoltók, tanárok, rendőrök és még egy csom más közalkalmazott kapja a bérét. A rendszer viszont, úgy tűnik, eléggé akadozik, mert pénteken attól volt hangos a facebook, az utca, és arról írtak az Indexnek rengeteg levelet az olvasók, hogy nem jött meg a novemberi fizetésük.
Az Államkincstár szerint viszont nincs csúszás, mert a törvény szerint a közalkalmazottaknak minden hónap 10.-ig kellene utalni a béreket, arról pedig nem ők tehetnek, hogy a dolgozók nem kapták meg a fizetésüket, mert az Államkincstár december 2-án már átutalta a béreket az intézményeknek
Folytatódott a héten a török-orosz viszály, az orosz kormány egyre változatosabb szankciókat vezetett be a héten Törökország és polgárai ellen, a két illiberális szuperpolitikus, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan pedig kölcsönösen egymás fejéhez vágták, hogy az ISIS-től vesznek olajat. Aztán az oroszok bejelenteték, hogy leállítják például a Török Áramlat gázvezeték építését. Annyira viszont még nem romlott meg az orosz-török viszony, hogy a Roszatom ne építené meg az akkuyui atomerőművet, amiről korábban szintén azt mondták, hogy a viszály áldozatául eshet.
A zöldség-gyümölcs bojkott viszont jön, igaz, az orosz kormány ad pár hét egérutat az orosz gyümölcs importőröknek, hogy kitalálják, honnan veszik majd meg, amit eddig Törökországból hoztak. Ez viszont pénzügyi elemzők szerint nem lesz akkora érvágás, a török gazdaság legfeljebb a GDP fél százalékát bukhatja el az orosz tilalmon.
Mert ha ennél erősebb lenne a forint, akkor nagyon hamar elfogyna a jegybanknak az a tartaléka, amit az árfolyamkülönbségek kiegyenlítésére tartogat. De miért fogy el? Mert a jegybank ebből a tartalékból olcsón ad el eurót a piacon, a nyereséget pedig elkölti, egyebek mellett festményeket, villákat vesz, többségi tulajdont a tőzsdében, Bálnát, és egyebeket. És mi lesz, ha elfogy az a tartalék? Akkor az államnak kell kipótolni sokmilliárddal az adófizetők pénzéből. Ez a helyzet elég hamar eljönne, ha mondjuk valamiért nagyobbat erősödne az árfolyam, amin az MNB veszi az eurót. Így alighanem sem a kormánynak, sem az MNB-nek nem érdeke a túl erős forint.
Kicsit több mint egy évvel az után, hogy a kormány még meg meg akarta adóztatni az internethasználatot (amire kicsit rosszabbul reagáltak az emberek, mint azt a Fideszben várták), Deutsch Tamás az internetről szóló nemzeti konzultáció után most azt javasolja, hogy csökkentsék azt az adót, amit már most is fizetünk a netezés után. Egész pontosan, hogy az internet áfáját csökkentsék 18 százalékra. Még egy rakás más javaslat is kijött a konzultációból, például, hogy
Még sok ötlet és javaslat jött ki a konzultációból, a részletesebb listát itt lehet elolvasni. a netes nemzeti konzultáció idén januárban indult és a kérdéssorra összesen 32 ezer polgár válaszolt.
Persze nem kell aggódni, nem otthonról tűntek el, hanem a szegénységi statisztikákból, mert kimásztak a mélyszegénységből 2014-ben, legalábbis a KSH életszínvonal adatai szerint. Ezek szerint a magyar lakosság 2013. évi 4,7 százalék-ról 2014-re 3 százalékra csökkent azoknak a száma, akik egyszerre számítanak súlyosan depriváltnak és jövedelmi szegénynek, ami azt jelenti, hogy közel 166 ezren kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből. A KSH adataiból az is kiderült, hogy Magyarországon kicsit csökkent a jövedelmi egyenlőtlenség a középső rétegek javára, lassan, de hízik a felső-középosztály és öt százalékkal nőtt az emberek reáljövedelme, az emberek mégsem voltak annyival elégedettebbek a sorsukkal, mint amennyivel jobb volt nekik, különösen, ami a fiatalokat illeti.
Jövőre pedig még eltűnhet akár 2 millió szegény, ők viszont tényleg csak a statisztikákból, mert a KSH máshová teszi a lécet, hogy ki számít a létminimum alattinak.
A hét közepén még attól retteghettek a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltok vezetői, hogy egy új szabály szerint négyzetméterenként kötelezően fel kellene venniük egy embert. Különösen azokat a boltokat szívatta volna meg a szabály, amiknél nincs csemegepult, vagyis azokat a drogériákat és szupermarketeket, amik alapvetően önkiszolgáló alapon működnek. Ezeknek nagyjából meg kellett volna duplázniuk a dolgozóik számát a kvóta szerint, ami rengeteg költség a boltoknak, másrészt valószínűleg fölösleges is a bolt üzemeltetéséhez. Pénteken viszont Lázár János mindenkit megnyugtatott egy vállalkozóknak tartott fórumon, hogy a Miniszterelnökségnek nincs ilyen terve, és nem is lesz, úgyhogy mindenki pakolja csak nyugodtan a kosárba az előre csomagolt párizsit.
Olvasna még? Itt van még 7 hír