Kidobtak két céget a letelepedésikötvény-bizniszből, és bevettek egy újat, tudta meg az Index. A fideszes Bánki Erik vezette gazdasági bizottság keddi határozatában úgy döntött, hogy nem lehetnek közvetítők azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben nem hoztak be legalább száz kérelmezőt. A továbbiakban pedig azoknak a jóváhagyását is mind visszavonják majd, akik évente nem szereznek legalább ötven kötvényvásárlót.
Így visszavonták a Máltán bejegyzett Discuss Holding Ltd. és a szingapúri Euro-Asia Investment jóváhagyását, előbbi az USA-ból, a Kazah Köztársaságból, Thaiföldről, Azerbajdzsánból, Ausztriából és Törökországból próbált gazdagokat magyar letelepedésikötvény-vásárlásra rávenni, utóbbi szingapúriakat közvetített.
Bevették viszont a Ciprusra bejegyzett Migrat Immigration Asia nevű céget, amely azt ígéri, hogy Malajziából, Mongóliából és Dél-Koreából csábít majd ide embereket. A vállalkozást egy V. kerületi galériatulajdonos, Bodó János vezeti, aki egyéb érdekeltségei mellett a 2013-ban dohányáru-nagykereskedelemre bejegyzett Trafikbrand Zrt. nevű cégnek is tulajdonosa.
A most kitett Euro-Asia Investment alapítója egyébként éppen múlt héten panaszkodott a Magyar Nemzetnek arról, hogy kifúrták az üzletből, és 40-50 értékesítés után kihúzták alóla a teljes kínai piacot. Bár nem volt semmilyen nyilvános pályázat, egy Kajmán-szigetekre bejegyzett céget, a Hungarian State Dept Fundot választották az ő cége helyett Kínára, ő így csak szingapúri állampolgárokat hozhatott be, akik viszont nem igazán akarnak jönni.
Az Euro-Asia vezetőjének állítása szerint ráadásul hiába volt saját ügyvédjük, a letelepedési kötvények ügyintézésével egy bizonyos Kosik Kristóf ügyvédi irodáját kellett megbízniuk. Egyes fideszes politikusokkal vállaltan jó viszonyt ápoló Kosik Kristóf neve nem először merül fel a sajtóban. Ügyvédi irodája a parlament honlapja szerint dolgozott a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának, Kosik képviselte a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelőt az Átlátszó.hu-val szemben, és Habony Árpád jogi képviselőjeként is ő nyilatkozott. Arról, hogy a letelepedési kötvényeken irodája sokat kereshet, korábban már a Figyelő is írt.
Hogy a gazdasági bizottság miért éppen száz vásárlónál húzta most meg a határt, illetve a következő időszakban miért évi ötven az elvárás, a határozatban nem indokolják. Pintér Sándor belügyminiszter októberi tájékoztatása alapján azonban úgy tűnik, a kötvény tényleg leginkább kínaiak körében volt népszerű, 2013 eleje és 2015. szeptember 30. között 2486-an jöttek innen, míg a legtöbb országból egy-két tucat embert sikerült idecsábítani.
Magáról a letelepedési államkötvényről többször írtunk már. Ez az, amiből ha egy nem uniós állampolgár legalább 300 ezer euró névértéken vásárol, letelepedési engedélyt kap Magyarországon. És ez az, amit még a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság indított el, az általuk kijelölt, offshore közvetítő magáncégeken keresztül lehetett igényelni a kötvényt. A közvetítő cégeknek pedig elég jó üzlet ez az egész.
A közvetítők a 300 ezer euró névértékű kötvény után ugyanis csak 266 ezer eurót fizetnek. Öt év után az állam azonban 300 ezer eurós értéket fizeti vissza, a cégek kötvényenként 29-35 ezer eurót kerestek – hiszen a vásárlók a névértéket fizetik ki a cégeknek, amiért nem az államkötvényt, csupán az offshore cégek által kiadott kötvényt kapják meg, az állam által nyújtott garanciákkal.
Ehhez jön hozzá a közreműködés díja, ami a kínai és vietnami állampolgárok kötvényeladására feljogosított Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) esetében például 40 ezer euró volt. Ennek alapján a kijelölt cégek 2700 ügyféllel számolva körülbelül 190 millió eurót kaszáltak. Miközben az állam által lényegében öt évre 12 százalékos kamattal felvett, 660 millió eurós hitelhez jutott.