A Fidesz javaslata, amely lehetővé tenné az MNB-alapítványok gazdálkodásának eltitkolását a nyilvánosság elől, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint
Mint megírtuk , a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel egy olyan törvénymódosítást adott be, amely kivenné az infótörvény alól az MNB alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok kb. 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos adatok.
A javaslat a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna, így például a szocialista Tóth Bertalan már jogerős ítéletére, amely szerint ki kell adni az alapítványok szerződéseit. A fideszes törvénymódosítót a gazdasági bizottság már meg is tárgyalta, kedden pedig sürgősséggel döntenek róla a Parlamentben. Mindezt egyébként úgy, hogy a fideszes képviselők jelentős része még csak nem is hallott az egészről.
Most a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője is elküldte az állásfoglalását az ügyben a törvényalkotási bizottságnak. Péterfalvi Attila határozottan ellenzi a javaslatot.
Mint írja, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az Alaptörvény is elismeri. Ennek az alapjognak a demokratikus jogállam működése szempontjából számos rendeltetése van. Például lehetővé teszi a végrehajtó hatalom ellenőrzését, az ellenőrzés csak akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok megismerik a szükséges információkat.
De az információszabadság azért is fontos, mert ez gyakran kiindulópontja a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának. Csak úgy lehet véleményünk a közintézmények hatékonyságáról, ha az érintett szervezetek nem titkolhatják el a közérdekű adatokat.
Az információszabadságnak kiemelt szerepe van abban, hogy a korrupciót megelőzzük, visszaszorítsuk, üldözzük. A nyilvánosság elrettentő hatása vissza tudja szorítani a bűncselekményeket, érvel Péterfalvi. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a nemzeti vagyon nyilvántartásába tartozó adatok - a minősített adatok kivételével - nyilvánosak.
Az állami vagyonról szóló törvény is kimondja, hogy közérdekből nyilvános minden adat, ami az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozik, Állami vagyonnal gazdálkodó szerv pedig közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Alkotmánybíróság korábban már többször egyértelműen kifejtette, az Alaptörvényből egyértelműen következik, az adatszolgáltatási kötelezettség nem függ attól, hogy milyen szervtípusba tartozik a közérdekű adatot birtokló szervezet.
Az MNB vagyonával való rendelkezés során létrehozott társaságoknál is alkalmazni kell az átlátható gazdálkodás elvét. Mivel a jegybank közfeladatot ellátó szerv, alapítványt is csak ebben a minőségében és ezzel a céllal hozhat létre, így az alapítvány is közfeladatot ellátó szervnek minősül. Így pedig az alapítványoknál keletkező adatok is közérdekűek.