A kormány szerint onnantól, hogy a közpénzt az MNB beteszi a saját alapítványába, a pénz megszűnik közpénznek lenni, az alapítványtól így a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatként sem kérhetőek ki. Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője szerint "az alapítvány lényege", hogy ha "beteszem a pénzt, onnantól ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, el vagyok vágva tőle."
Kósa elismeri ugyan, hogy a bíróság jogerős ítéletében már kimondta, ez az érvelés nem állja meg a helyét, és az MNB-alapítványok is közpénzt kezelnek, a Fidesz nem fogadja el az ítéletet, szerintük a bíróság rosszul döntött. "A bírói döntés indoklása tételesen ellentmond a polgári törvénykönyv szabályozásának" - mondta.
Kósa Lajos elmagyarázza, hogyan tűnik el a közpénz
Így most saját, a bíróság előtt már elbukott okfejtésüket törvénybe emelik, az meg szerintük már az Alkotmánybíróság feladata lesz, hogy eldöntse, Alaptörvénybe ütközik-e az, amit csinálnak. (Az adatvédelmi biztos szerint egyébként igen.) Az MNB és a közpénzek viszonyát újraértelmező javaslatot hétfőn adták be, kedden már el is fogadták.
De mit állít a Fővárosi Törvényszék ebben a jogerős ítéletben, amit most a kormány egy törvénymódosítással lesöpörne az asztalról? Alább összeszedtük a fontosabb megállapításait.
Az alperes a Pallas Athéné Domus Animae MNB-alapítvány volt, a felperes Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki egyebek mellett azt akarta megtudni, hogy a 260 milliárd forint vagyont kezelő alapítványok kivel, mikor mire szerződtek.
Ezt mondta ki a bíróság:
A Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik.
Közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz.
Az alapítványt a kuratórium vezeti és képviseli, a kuratórium tagjait az alapító, a Magyar Nemzeti Bank nevezi ki, és a kuratórium elnöke személyében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Vagyis nem igaz, hogy a kihelyezett vagyon felett az alapító közfeladatot ellátó szerv rendelkezési joga teljes mértékben megszűnt. Az MNB kizárólagos joga az alapítvány vagyonáról döntést hozó kuratórium kinevezése, az MNB tehát kifejezetten meghatározó befolyást tud gyakorolni az alperes működésére.
A 100 százalékos állami tulajdonban álló, kizárólag közpénzből gazdálkodó és nemzeti vagyonnal rendelkező Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló állami pénzt átadta egy tőle elkülönült jogi személy részére, amelynek működésére azonban meghatározó befolyást tud gyakorolni.
Közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó adat, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll, vagy amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed.
Az alapítvány a nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szerv, az általa kezelt adatok az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek, az alapítvány – a közpénz és nemzeti vagyon kezelésével járó tevékenységénél fogva – az infótörvény hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó egyéb szerv.
Mivel a Magyar Nemzeti Banknak kizárólag közfeladatai vannak az Alaptörvény és a jegybanktörvény alapján, akármilyen konkrét funkció ellátása céljából is hozza létre az alapítványt, az csak a jegybank feladataival és elsődleges céljával összhangban álló célra, közpénzből jöhet létre. Így aztán mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.