A parlament 118 igen szavazattal, 58 nem szavazattal elfogadta a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel beadott, nagy vihart kavaró javaslatát, amely egyebek mellett kivenné az infótörvény alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos részletek.
Bánki Erik javaslata valójában egy már jogerős bírósági döntést írna felül, amely az MNB alapítványait a megkötött szerződéseinek nyilvánosságra hozására kötelezi. Mivel azonban az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, esélyes, hogy az emberek a bírósági ítélet ellenére sem ismerik majd meg, hogy Matolcsy Györgyék alapítványai kikkel, mikor, milyen tárgyban, milyen összegre kötöttek szerződéseket.
A fideszes beadvány indoklásában azt írták, hogy „az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni".
Az elfogadott törvénymódosítás Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint „sérti az Alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét”.
A törvényjavaslatot az irományról tartott parlamenti vitában az ellenzéki pártok is támadták, a kormánypártok tagjai azonban gyakorlatilag nem vettek részt a vitában. A Fidesz részéről csak az előterjesztő Bánki Erik szólalt fel, aki szerint itt valójában szó sincs arról, hogy az alapítványok által kezelt 260 milliárdos vagyon ellopásához asszisztálnának, a beadvány szerinte valójában inkább szigorítás a korábbi állapothoz képest. Mint az hétfői körkérdésünkből kiderült, a fideszes képviselők egy része még csak nem is hallott a parlamenten kivételes eljárásban, két nap alatt átvert törvénymódosításról.
Ugyanebben a javaslatban a Matolcsy Györgynek járó eddigi 2,5 millió körüli havi bért 5 millió forintra, az alelnökök fizetését 4,5 millió forintra emelik, a Monetáris Tanács tagjainak havi 3 millió forintot juttatna, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnökének, a fideszes Papcsák Ferencnek 3,5 millióra emelnék a havi bérét a mostani 1,2 millióról.
Az MNB-s törvényhez hasonló, Postára vonatkozó javaslatot is megszavazták kedden 118 igen szavazat mellett, 57 nem szavazattal. Ezt korábban Németh Szilárd, Galambos Dénes és Mengyi Roland nyújtotta be, lényege, hogy kiveszi a Magyar Postát az infótörvény hatálya alól, így korlátozza a Posta egyes szerződéseinek és gazdálkodásával összefüggő adatok megismerhetőségét.
A javaslat fideszes benyújtói korábban azzal érveltek, hogy a Posta versenyhátrányba kerülne a piacon, ha minden adatát ki lehetne kérni közérdekű adatként. Az ellenzők szerint azonban minden hasonló, a nyilvánosságot korlátozó intézkedés csökkenti az állami szervek feletti közösségi kontrollt, és nagyobb teret enged a korrupciónak, és ellentétes az Alaptörvénnyel is.