Az biztos, hogy időhúzásnak jó lesz, hogy megszüntetik a Klik nevét. A tényleges átalakításokról ugyanakkor nem sokat tudni. A legvalószínűbb, hogy a kormány se tudja még, hogy mit akarnak, de majd a tavasszal kitalálják újra az egészet.
Látszólag visszavonulót fújt a kormány a pedagógusokkal szembeni harcban, amikor Rétvári Bence Emmi-államtitkár kedden bejelentette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) teljesen megszűnik nyáron. A háborgó pedagógusok mégsem elégedettek ennyivel. Sokan úgy látják, a kormány csak az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések méregfogát húzná ki a gesztussal, a közoktatás valós problémáira nem ad megnyugtató választ.
A bejelentés egyrészt nem új: átalakulásról legutóbb Lázár János, Palkovics László is beszélt, sőt Czunyiné Bertalan Judit is már két éve, amikor kinevezték. A Klik pedig most is csak úgy szűnik majd meg, mint egy elhasználódott márka, valójában az iskolák felett őrködő szervezet más formában, más néven megmarad.
Másrészt persze a név megszüntetése is egyfajta fordulat, Orbán Viktor korábbi információk szerint február közepén még hallani sem akart arról, hogy 2018 előtt a Kliket megszüntessék vagy feldarabolják, hiába vetették fel az ötletet a pártban. Az tehát, hogy most felülírva a terveket bejelentették, hogy a Klebelsbergnek vége, mindenképpen valamiféle meghátrálást jelez.
A váltás mutatja, hogy tarthatnak a tüntetésektől vagy a sztrájktól, a lépés pedig érezhetően a vihart csendesítő kommunikációs stratégia része. Mivel a gyakorlatban nem sok jelentősége van annak, hogy a meglévő szervezetet alakítják-e át, vagy egy új szervezetet hoznak létre ugyanilyen funkciókra, a név megszüntetése egyéb szándékokat is sejtet.
A Klik az utóbbi évek elhibázott oktatási politikájának szimbólumává vált, az intézmény megszüntetése a közvélemény szemében akár a problémák megoldásának is tűnhet, amely után minden további elégedetlen hang már csak pártpolitikától vezérelt lehet.
Egyszerűbben: gyorsan kellett valami olyan lépés, ami után politikainak minősíthetik a tanárok kritikáit és nem szakmainak. Ha pedig a tüntetések elhalnak, a tanárok szétszóródva, tömegtámogatás nélkül, kisebb alkuerővel harcolhatnak azért, hogy történjenek meg azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi időszakban egyre hangosabban követeltek.
Palkovics László oktatási államtitkár bár igyekszik békülékeny hangot megütni, ígéretei a Klik nevének megszűnésén kívül egyelőre nem igazán konkrétak. Az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt ugyan általánosságban egy sor fontos változásról beszélt, ezek alig mutatnak túl a korábbi évek meg nem valósult ígéretein.
Azt mondta, hogy az iskolákhoz tartozó döntéseket majd lehetőség szerint az igazgató kezébe teszik, és az igazgató szervezheti az intézmény költségvetését és létszámgazdálkodását is, de "nagyobb szerephez jut a minősítési rendszerben, a tantestület motiválásában is".
A tananyag csökkentéséről annyit mondott, hogy olyan megoldást kell találni, "ami a magyar viszonyoknak a legmegfelelőbb". Az iskolák méretüktől függően fognak bankkártyára, vagy készpénzben forrást kapni a mindennapos beszerzéseire, így tudnak majd például krétát és szivacsot venni. Ezen kívül felülvizsgálnák a Nemzeti alaptantervet (NAT) és a kerettanterveket, csökkentenék a megtanítandó lexikális tananyagot, erősítenék az alapkészség-fejlesztését.
Az oktatás tényleges világában tehát egyelőre nem látszik, hogy mit akarnának megváltoztatni, és pontosan hogyan. Az új, ismeretlen nevű Klik2 majd valamilyen megyei és járási szinten fog szerveződni, nem tankerületi szinten, mint most. De ugyanúgy a központ fogja fenntartani őket, az önkormányzatok nem szólhatnak majd bele a finanszírozásba. Azt is lehet tudni, hogy a kormányban tavasszal gondolják kitalálni majd, hogy mi legyen nyártól.
Nem látni tehát, hogy pontosan milyen olyan központosított megoldás jön, ami mégse lesz annyira központosított. Illetve az ezerszer elmondott hibák kijavítása most hogyan fog zajlani. És mennyivel lesz sikeresebb, mint az elmúlt években, amikor szintén elmondták őket. És akkor még nem beszéltünk külön a pedagógus-életpályamodellről, ami az utolsó pillanatban végül hosszú távú bérszínvonal-emelésből a Medgyessy-féle béremelés lemásolásává vált.
Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke éppen ezért nem igazán optimista, és továbbra is szükségesnek látja, hogy 30-án 8 órától 9 óráig polgári engedetlenség formájában megtartsák az oktatási reformot követelő Tanítanék Mozgalom által meghirdetett egyórás munkabeszüntetést.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem csatlakozik a polgári engedetlenséghez, a nagyobbik érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete pedig munkaidőn kívül, 16 óra után tiltakozna, hogy munkajogi következményei ne lehessenek az elégedetlenségnek.
Palkovics László államtitkár szerint megvan a tüntetésnek is a szerepe, de a szakmai egyeztetéseken kell megoldást találni. A márciusra 30-ra tervezett akcióról azt mondta, hogy a pedagógusoknak minden joguk és lehetőségük megvan, hogy sztrájkoljanak, de a szakszervezet bölcsen foglalt állást, a gyerekeik érdekének sérelmével járó akcióra felelőtlenség buzdítani.
Mint arról korábban már írtunk, az oktatási reformterv eleve hibás koncepción alapult, amit aztán még ahhoz képest is rosszul hajtottak végre. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ eredetileg azért jött létre 2013-ban, hogy a sok bizonytalansággal küzdő önkormányzati finanszírozás helyett az iskolák stabil működését, az oktató-nevelői munka nyugodt feltételeit, a diákok zavartalan oktatását garantálja.
Ehhez képest a Klik maga vált a bizonytalanság forrásává mind a finanszírozás, mind az alapvető működési feltételek előteremtésében. A pedagógusok túlnyomó része politikai szervnek tartotta a Kliket, melynek élére márciusi hatállyal nevezték ki Áder János húgát.
Egy kiszivárgott belsős állami jelentés szerint a Kliknél leginkább ad hoc, néha akár szabálytalan módon mentek az ügyek, rengeteg nyilvánvalóan hibás és pazarló döntést hoztak fű alatt, és a segítő javaslatok jó részét rögtön lesöpörtek az asztalról.
Aztán az OFI nyilvános jelentése alapján kiderült, hogy teljesen átgondolatlan volt belülről is a Klik kialakítása, szakmai vagy netán stratégiai szemlélet egyáltalán nem jelenik meg a tankerületekben, általában leginkább csak az iskolák működését nehezíti meg az egész a teljesen értelmetlen bürokráciájával. Még évekkel a bevezetés után is folyamatban volt a tervezés, a „finomhangolás” vagy legalábbis a tervezés elkezdése arról, hogy mit is kéne csinálnia az új mamutszervezetnek valójában.