Szerda délelőtt a Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak ki kell adniuk rejtegetett adataikat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így bár a mostani ítélet csak a Világgazdaságnak író Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is.
A pert azért indították, mert a jegybank három alapítványa közérdekű adatigénylésre nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit. A felperes arra volt kíváncsi, kik, mennyi pénzt, milyen célokra és milyen indoklással kaptak az MNB pénzéből létrehozott szervezetektől. Első fokon a bíróság mindenben nekik adott igazat, mire az MNB természetesen fellebbezett.
Másodfokon szintén nyert a felperes: a bíróság megállapította, hogy az alapítványi hatáskörbe átkerült pénz nem veszíti el közpénz jellegét, a közfeladatokat ellátó szervek elszámoltathatóságának értelmében az adatokat kérésre kötelező kiadni, amennyiben a pályázatok nyertesei jogi személyek. A természetes személyek pályázatai esetében a másodfokú ítélet a személyes adatok védelmére hivatkozva úgy rendelkezett, hogy azok részleteit és a nyertesek nevét nem kell kiadni.
A másodfokú ítélet ellen az MNB és Csabaiék is fellebbeztek a Kúriához: az MNB továbbra is azt akarta elérni, hogy semmilyen adat ne kerüljön nyilvánosságra, a felperes pedig szerette volna, ha a természetes személyekre is kiterjesztik a döntést.
A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy
Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.
Kis szépséghiba, hogy annak a felperesi kérelemnek sem adott helyt a Kúria, miszerint a magánszemélyeknek is elszámoltathatónak kell lenniük, ha már egyszer közpénzt nyertek egy MNB-pályázaton. Az indoklás szerint a személyes adatok védelme itt elsőbbséget élvez, csak a magánszemély beleegyezésével hozható nyilvánosságra a neve, mivel ezáltal beazonosíthatóvá válik, következtetés vonható le róla.
Update 20:51: Az MNB-s Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány este azt írta az Origónak, hogy "okafogyottá vált a Kúria döntése", mert ők és két másik jegybankos alapítvány már februárban megküldték a Világgazdaság újságírójának azokat az adatokat, amelyekre kíváncsi volt, Csabai ebből cikket is írt akkor. Ettől függetlenül a Kúria mostani ítélete fontos annak megítélésében, hogy megállhat-e az érvelés, miszerint az MNB alapítványoknál a közpénz elveszti közpénz jellegét. Az eredmény szerint nem.
A döntésnek örülhet mindenki más is, aki az MNB alapítványainak gazdálkodása ügyében perben áll, mivel valószínűleg a későbbi esetekben is hasonló indoklásra lehet számítani.
A mostani ítélet érdekes az MNB-alapítványok költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is. A sokakat felháborító, 260 milliárd forintnyi közpénzről szóló törvényt az Országgyűlés rohamtempóban megszavazta, Áder János köztársasági elnök azonban elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.
Az AB-nek összesen 30 napja van dönteni; amennyiben problémásnak találják a törvényt, az Országgyűlésnek meg kell változtatnia. A hírek szerint a hét elején már tárgyaltak is róla, a végső döntést pedig csütörtökön hozzák meg. Ez ugyan független a ma született Kúria-ítélettől, de mindenképp furcsa lenne, ha az ország két legmagasabb jogi szerve szellemiségében ellentétes álláspontra jutna.