Index Vakbarát Hírportál

Döntött a Kúria: ki kell adni az MNB-alapítványok költéseit

2016. március 30., szerda 10:52 | aznap frissítve

Szerda délelőtt a Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak ki kell adniuk rejtegetett adataikat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így bár a mostani ítélet csak a Világgazdaságnak író Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is. 

Egyik félnek sem tetszett a jogerős ítélet

A pert azért indították, mert a jegybank három alapítványa közérdekű adatigénylésre nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit. A felperes arra volt kíváncsi, kik, mennyi pénzt, milyen célokra és milyen indoklással kaptak az MNB pénzéből létrehozott szervezetektől. Első fokon a bíróság mindenben nekik adott igazat, mire az MNB természetesen fellebbezett.

Másodfokon szintén nyert a felperes: a bíróság megállapította, hogy az alapítványi hatáskörbe átkerült pénz nem veszíti el közpénz jellegét, a közfeladatokat ellátó szervek elszámoltathatóságának értelmében az adatokat kérésre kötelező kiadni, amennyiben a pályázatok nyertesei jogi személyek. A természetes személyek pályázatai esetében a másodfokú ítélet a személyes adatok védelmére hivatkozva úgy rendelkezett, hogy azok részleteit és a nyertesek nevét nem kell kiadni. 

A másodfokú ítélet ellen az MNB és Csabaiék is fellebbeztek a Kúriához: az MNB továbbra is azt akarta elérni, hogy semmilyen adat ne kerüljön nyilvánosságra, a felperes pedig szerette volna, ha a természetes személyekre is kiterjesztik a döntést. 

De a legfelsőbb bíróság helybenhagyta

A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy

a közfeladatot ellátó szerv fogalmát tágabban kell értelmezni, mint ahogy azt a jegybank szeretné.

Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.

A legfelsőbb bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, amikor alapítványi kezelésbe kerül.

Kis szépséghiba, hogy annak a felperesi kérelemnek sem adott helyt a Kúria, miszerint a magánszemélyeknek is elszámoltathatónak kell lenniük, ha már egyszer közpénzt nyertek egy MNB-pályázaton. Az indoklás szerint a személyes adatok védelme itt elsőbbséget élvez, csak a magánszemély beleegyezésével hozható nyilvánosságra a neve, mivel ezáltal beazonosíthatóvá válik, következtetés vonható le róla. 

Update 20:51: Az MNB-s Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány este azt írta az Origónak, hogy "okafogyottá vált a Kúria döntése", mert ők és két másik jegybankos alapítvány már februárban megküldték a Világgazdaság újságírójának azokat az adatokat, amelyekre kíváncsi volt, Csabai ebből cikket is írt akkor. Ettől függetlenül a Kúria mostani ítélete fontos annak megítélésében, hogy megállhat-e az érvelés, miszerint az MNB alapítványoknál a közpénz elveszti közpénz jellegét. Az eredmény szerint nem.

Már csak az Alkotmánybíróságra várunk

A döntésnek örülhet mindenki más is, aki az MNB alapítványainak gazdálkodása ügyében perben áll, mivel valószínűleg a későbbi esetekben is hasonló indoklásra lehet számítani. 

A mostani ítélet érdekes az MNB-alapítványok költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is. A sokakat felháborító, 260 milliárd forintnyi közpénzről szóló törvényt az Országgyűlés rohamtempóban megszavazta, Áder János köztársasági elnök azonban elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.

Az AB-nek összesen 30 napja van dönteni; amennyiben problémásnak találják a törvényt, az Országgyűlésnek meg kell változtatnia. A hírek szerint a hét elején már tárgyaltak is róla, a végső döntést pedig csütörtökön hozzák meg. Ez ugyan független a ma született Kúria-ítélettől, de mindenképp furcsa lenne, ha az ország két legmagasabb jogi szerve szellemiségében ellentétes álláspontra jutna.

Rovatok