A Nemzeti Választási Iroda szerdán hitelesítette Nyakó István vasárnapi zárvatartásos népszavazási kérdését, így megnyílt a lehetőség, hogy így vagy úgy, de akár egy éven belül megszűnjön az intézmény. A kereskedelem szereplőinek segítségével áttekintettük, mit hozott a KDNP-s boltzár egy éve, és arra jutottunk, hogy korántsem rengette úgy meg a gazdaságot, amitől mindenki tartott, az üzletláncoknak sokkal nagyobb gondot okoz a teljes magyar gazdaságot fenyegető munkaerőhiány. A fogyasztók viszont változatlanul utálják, bár az ágazatban dolgozók közül sokan tényleg örülhetnek neki, amíg még tart.
Alig egy év telt a vasárnapi boltzár bevezetése óta, de az MSZP népszavazási kérdésének szerdai hitelesítésével máris belátható közelségbe került az eltörlés lehetősége. Ha a szocialisták belehúznak az aláírásgyűjtésbe, akkor már ősszel összejöhet a népszavazás a kormány egyik legnépszerűtlenebb intézkedéséről.
A boltzár az eddigi közvélemény-kutatási adatokból következtetve valószínűleg elbukik, ha a részvétel eléri az 50 százalékos küszöböt. Már ha egyáltalán megtartják a szavazást: az is lehetséges forgatókönyv, hogy a kormány kudarctól tartva magától megváltoztatja a törvényt. Egy teljes év viszont már mindenképpen jutott a boltzárnak, így van lehetőség értékelni, milyen hatásai vannak az életünkre és a magyar gazdaságra.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség igazgatója az Index megkeresésére azt mondta, a vasárnapi zárvatartás sokkal kevésbé rengette meg a kereskedelmet, mint amire ő és még sokan mások számítottak. Három fő szempontot emelt ki, amelyek mentén a boltzár gazdasági hatásait értékelni érdemes:
Az első kérdésre a válasz Vámos György szerint nem. 2015 elejétől a végéig párhuzamosan voltak jelen a piacot felfelé és lefelé húzó hatások, de ezek kiegyenlítették egymást. Míg például az olcsó nyersanyagok, üzemanyag, és a reálbérnövekedés a pozitív oldalhoz sorolható, addig a vasárnapi zárvatartás valószínűleg a negatívhoz, de
mondta Vámos. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az online pénztárgépek kötelezővé tételének hatására a szektor sokat fehéredett, így lehetséges, hogy bizonyos vasárnapi boltzár miatt kiesett bevételeket nem lát a NAV, mert azok feketén folytak be. Ugyanígy azt sem tudjuk, mekkora lett volna a növekedés, ha nincs a vasárnapi nyitvatartási tilalom.
Az átrendeződésről nem lehet semmi egyértelműt állítani az OKSZ elnöke szerint, mivel – bár a NAV-nak megvannak a szükséges nyers adatai – ilyen típusú statisztikák még nem láttak napvilágot. Az intézkedés eredetileg részben a kis, főleg családi üzemeltetésű boltok forgalmának fellendítését célozta a hiperekkel és nagy üzletláncokkal szemben, de hogy ez mennyire jött be, arról csak akkor tudnánk bármi biztosat mondani, ha az adóhatóság elemezné az online kasszákon keresztül befolyt bevételi adatokat ilyen bontásban.
Ennek híján jelenleg csak spekulációk vannak, de sokan úgy becsülik, az intézkedésből inkább a nagy, külföldi üzletláncok jöttek ki jobban, annak ellenére, hogy nekik alapvetően a forgalmuk nagyobb részét tette ki a vasárnap.
Ezeknél az áruházaknál az vált jellemzővé, hogy korábbi vasárnapi vásárlóik megmaradtak, csak most már inkább a hosszabb nyitvatartású péntekeken és szombatokon mennek. Ezzel párhuzamosan a kisebb hazai láncok (akár a CBA is, amelyet sokan emlegettek a kezdeményezés potenciális nyerteseként), akik szintén nem tarthatnak nyitva vasárnap, bukhattak a boltzárral.
A harmadik fontos szempont a munkaerő kérdése, erről viszont van adat:
Ez a kis- és nagykereskedelemben dolgozókra vonatkozó összesített szám, de lehet benne szerepe a vasárnapi zárvatartásnak is. Vámos szerint ugyanakkor jelenleg nem annyira munkaerő-túlkínálat, inkább munkaerőhiány jellemzi ezt az ágazatot is Magyarországon, így boltzár ide vagy oda, nem valószínű, hogy tömegével ne találnának munkát kereskedelmi dolgozók.
Megkérdeztük a legnagyobb hazai láncok képviselőit is az elmúlt év tapasztalatairól.
A Tesco szerint a boltzár tudatosabb vásárlói magatartás kialakulását hozta. A vásárlási gyakoriság jelentősen csökkent, de egy vásárlás alkalmával jóval többet is költenek a fogyasztók mint azelőtt, így felkészülve a hétvégére. Nem meglepő módon a zárvatartás előtti és utáni napok erősödtek a leginkább. A kiskereskedelmi forgalom, a GDP és a fogyasztói bizalmi index is nőtt az egész év folyamán, tehát a vásárlók alapvetően optimistábbak a jelenükkel és jövőjükkel kapcsolatban, ami a fogyasztásban is meglátszik.
Azt mondják, hogy a hipermarketnél folyamatban lévő, márciusban bejelentett nagyszabású átszervezésnek és elbocsátásoknak nincs közük a boltzárhoz. A tájékoztatás szerint a Tesco egy országos kiskereskedelmi személyügyi adminisztrációs központot hoz létre, és a megszűnő 145 munkahely helyett ott létrejön 110 új.
Az Auchan is a vásárlói szokások gyors változásáról számolt be. Éves szinten a vasárnapi zárvatartás hatása jelentkezett az eredményeinkben, eltérő mértékben az év elején és az év végén, és a friss áruk területén jobban, mint a tartós élelmiszereknél. Alkalmazottak elbocsátásra állításuk szerint nem volt szükség, megoldották a problémákat a beosztások újraszervezésével.
A franchise-rendszerben működő CBA-nak még nincsenek meg a 2015-ös évről szóló összesített adatai, de tagvállalkozásaiktól kapott információk alapján azt szűrték le, hogy a CBA-hálózat számára a vasárnapi korlátozás nem okozott forgalmi visszaesést, vasárnapi forgalmuk elsősorban péntekre, szombatra és hétfőre tevődött át. Elbocsátások sem voltak a láncolatnál Fodor Attila kommunikációs igazgató szerint, sőt egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő biztosítása.
A Spar úgy nyilatkozott, őket sem rendítette meg a vasárnapi nyitvatartási tilalom, elbocsátások nem voltak, forgalmuk pedig a többiekhez hasonlóan a péntekre, szombatra és hétfőre tevődött át. A cég árbevétele 2014-ben 473,7 milliárd forint volt, míg 2015-ben már 488,2 milliárd forint, ami 3 százalékos növekedést jelent. Maczelka Márk, az üzletlánc kommunikációs vezetője szerint a vasárnapi újranyitás még inkább a felszínre hozná az általa is súlyosnak értékelt munkaerőhiányt az ágazatban.
A hazai kereskedelmi szektort magas fluktuációs ráta és jelentős munkaerőhiány jellemzi, főleg a nyugati országrészben és főleg a szakeladók elérhetősége tekintetében,
írta. A Lidl ahogy korábban, most sem kívánt nyilatkozni a témában.
A boltzár másik értelmes értékelési szempontja, hogy milyen hatásai vannak a dolgozók és a fogyasztók mindennapi életére. A témában végzett korábbi közvélemény-kutatásokból egyértelműen az jött ki, hogy az emberek többsége rühelli az intézkedést: még a legszolidabb eredmények szerint is 60 százalék körül van az elutasítók aránya.
A cikkhez mi is végeztünk egy nem reprezentatív minikutatást munkatársaink körében, akiket arra kértünk, mondják el, hogyan változott az életük, mióta nem nagyon lehet vásárolni vasárnaponként. Elsöprő többségük kizárólag bosszúságokról számolt be, mindössze egyvalaki viszonyul közönyösen a témához, illetve találtunk egy olyan embert is, akinek akad pozitív tapasztalata: kevesebbet költ a boltzár óta felesleges dolgokra, amelyeket korábban jellemzően vasárnapi impulzusvásárlások során szerzett be.
A legmarkánsabban az rajzolódik ki, hogy éppen a családosok szívnak a legtöbbet az intézkedéssel, pedig az elvileg részint az ő érdekeiket szolgálná:
Soha nem lehet kiszámolni három gyerek mellett, hogy pontosan miből mennyit kell vásárolni, hogy zökkenőmentesen menjen le a hétvége. Gyakorlatilag nincs olyan vasárnap, amikor ne kellene valamiért leugrani.
Szintén sokakat zavar, hogy - ahogy az a boltok válaszaiból is kirajzolódik - a vasárnapi forgalom áttevődött a hét többi napjára, vagyis elsősorban szombatra, emiatt elviselhetetlen tömeg van a hét egyetlen szabad és vásárlásra is alkalmas napján mindenhol.
A vasárnapi boltzár a szombatokat tette tönkre, hogy egy zombiapokalipszissé változik minden pláza vagy nagyobb áruház, és olyan dugó van, hogy csak lépésben lehet haladni.
Szintén nem elhanyagolható bosszúsági faktor a magánéletbe való beavatkozás, mint egy kollégánk megfogalmazta:
Azért költöztem a fővárosba, hogy akkor menjek le boltba, amikor akarok.
Az már csak hab a tortán, hogy úgy tűnik, a boltzár még a vallásosokat is idegesítheti:
Mindig vasárnap vásároltam be, mise után, és tőlem 15 perc buszozásra van a legközelebbi kisbolt, ahol vasárnap vásárolhatnék.
Lázár János szerint viszont azok az önző fogyasztók és pártok, akik a zárvatartást támadják, azok több ezer munkavállalót támadnak. A kiskereskedelemben dolgozók körében ugyan nem készült elégedettségi felmérés a vasárnapi zárvatartásra vonatkozóan, de valószínűleg erősen megosztottak a kérdésben.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) mindenesetre szerdán kiállt a boltzár mellett. A KDFSZ volt korábban is az egyetlen társadalmi szervezet, amely a munkavállalókat képviselte és kiállt a vasárnapi zárva tartás mellett.
A szakszervezetet vezető Bubenkó Csaba szerint álláspontjukat visszaigazolta az elmúlt egy év gyakorlata: nem volt tömeges boltbezárás a kiskereskedelmi láncoknál és nem kerültek több tízezren utcára sem az ott dolgozók közül, mondta összhangban a láncok tájékoztatásával. A vasárnapi zárva tartás ugyanakkor javította a kiskereskedelmi láncoknál dolgozók munkakörülményeit, mert tervezhető lett a szabadidő, és a vasárnapi pihenőnap lehetőséget teremt a családok számára az együttlétre, mondta Bubenkó.
„Az MSZP népszavazási kezdeményezésével nem veszi figyelembe a munkavállalók véleményét, ami azért is szomorú, mert egy, a szakszervezetekhez úgymond közel álló pártról van szó” a KDFSZ elnöke szerint.
Ez a párt most nem tartja a munkavállalók, a szakszervezeti tagok véleményét ugyanolyan fontosnak, mint azoknak az igényét, akik vasárnap vásárolni szeretnének.
Bubenkó szerint a vasárnapi nyitvatartás mellett kampányolóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a több műszakban dolgozó kereskedelmi alkalmazottak korábban jóval kiszolgáltatottabbak voltak mint most.
(Borítókép: Vajda János/MTI)