Kedden folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a kitiltási botránnyal kapcsolatban indult büntetőper. A második napon tanúkat hallgattak meg, többek között Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnökét. Mindenki tagad, történetből pedig még mindig legalább kettő van, de inkább több.
A Fővárosi Törvényszéken kedden folytatódott a kitiltási botránnyal kapcsolatos büntetőper, amiben az ügyészség azzal vádolja Tábor Viktor vállalkozót, hogy magának századvéges kapcsolatokat hazudva akarta korrumpálni a Bunge nevű nagy amerikai céget. A vád szerint viszont Tábor azt mondta Torba Tamásnak, a Bunge amerikai cég lobbistájának, hogy Heim és a Századvég üzeni, 2 milliárd forintért el tudják intézni, hogy a kormány csökkentse az étolaj áfáját, és azt, hogy a NAV ne fizessen vissza a Bunge versenytársának számító Glencore nevű cégnek 16 milliárd forintnyi áfát. A tárgyalás első napjáról itt írtunk, az ügy hátteréről pedig itt olvashat bővebben.
A kitiltási ügyhöz köthető perben kedden tanúként hallgatták meg többek között D. Horváth Gábort, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét, aki több, az áfacsalásokkal is kapcsolatos cikkhez is kérte Torba Tamás közgazdász szakértői segítségét, és Kocsis Csabát, a Comprad Kft. nevű kommunikációs ügynökség vezetőjét, ahol Torba dolgozik, és amely szerződésben állt a Bungéval. A vádlottat, Tábor Viktort egyikük sem ismerte, Torbát viszont mindketten szavahihető, megbízható embernek tartották. Ez azért fontos kérdés, mert a vádlott szerint amit Torba mond róla és a Századvég ajánlatáról, az mind nem igaz. Kocsis úgy jellemezte Torbát, akit már egyetemista kora óta ismer, hogy mindig az igazat mondja, még ha többször is került bajba emiatt, úgyhogy kizártnak tartja, hogy ebben az esetben ne mondott volna igazat.
Kocsis azt vallotta: Torba rögtön azután felkereste, hogy találkozott Táborral. Elmondása szerint Torba egy délután megjelent a Comprad irodájában, izgatott volt, és azt mondta Kocsisnak, hogy valami olyat kell neki mondania, amit nem is fog elhinni. Torba azt kérte, hogy mielőtt beszél, vigyék ki a telefonjaikat Kocsis irodájából, majd elmesélte, mit mondott neki a vádlott.
Kocsis azt mondta, hogy vacilláltak, hogy mit tegyenek ezután, továbbítsák-e az üzenetet a Bungénak, mert úgy érezték, hogy ők mindenképpen rosszul járnak – ha elfogadja a cég az ajánlatot, ha nem. Végül úgy döntöttek, hogy továbbítják az üzenetet a Bunge vezetőségének, de azzal a megjegyzéssel, hogy szerintük az ajánlat elfogadhatatlan. Ezek után Torba értesítette az amerikai nagykövetséget is, mondván, ha ő nem teszi, a Bungétól biztos érkezik jelzés a korrupciós ajánlat miatt, akkor azonban őt is kitiltják az USA-ból.
Kocsis szerint Torba történetét az is alátámasztja, hogy
ahogy arra Tábor utalt, a cég vezetője pedig megerősítette az információját. Kocsis szerint csak annyiban tévedhetett Tábor vagy a Századvég vagy akárki (ha igaz Torba verziója), hogy a Bunge és a Glencore nem igazán versenytársai egymásnak. Kocsis szerint a Bunge magyarországi vezetői továbbíthatták az üzenetet az Egyesült Államokba, mindenesetre velük egy időre megszakadt a cég kapcsolata.
Szintén vallomást tett a Bunge Zrt. egyik, a neve elhallgatását kérő magyarországi vezetője, aki azt mondta, a cégnél hallottak arról, hogy valaki meg akarja vásároltatni a Bungéval az áfacsökkentést, de
Az információ Anna Najdenova kereskedelmi igazgatótól jött, akivel Torba is kapcsolatban állt, de a tanú nem tudta megmondani, hogy Najdenova komolyan vette-e egyáltalán az értesülést, viszont azt állította, a komolytalannak vélt üzenetet nem továbbították az amerikai vezetésnek.
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke és egykori vezetője, akitől Torba verziója szerint a kétmilliárdos ajánlat jött, ismét tagadta, hogy ismerné Tábor Viktort, az ügy vádlottját, aki szintén ezt vallotta a bíróság előtt. Heim azt mondta, hogy Tábor Viktor és Torba Tamás nevét csak a médiából hallotta, ahogy a Bunge nevű céggel sincs kapcsolata, csak annyit tud róla, hogy egy étolajat forgalmazó nagy amerikai cég.
A kérdésre, hogy mondott-e valakinek olyat, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni, hogy csökkentsék az étolaj áfáját, vagy hogy valakivel stratégiai szerződést kössön a kormány, azt mondta:
Én biztos nem tettem ilyen kijelentést, ilyen hülyeséget normális ember nem mond.
Heim szerint már csak azért is hülyeség az, amit a vád és Torba Tamás szerint Tábor Viktor mondott, vagyis hogy Heimtől jön az ajánlat, a kétmilliárd forintot pedig a Századvég Alapítványnak kellett volna befizetni, mert neki semmi köze nincs ehhez az alapítványhoz, csak a Századvég Gazdaságkutatóban tulajdonos, és ennek volt a vezérigazgatója, 2011-ben azonban erről a pozícióról is lemondott.
Arról sem tud semmit, hogy a Századvégnek van-e köze a kormány stratégiai megállapodásaihoz, csak azt tudja, hogy a cég tanácsot adott a Tescónak egy ilyen megállapodással kapcsolatban. Amikor viszont elterjedt, hogy a Századvégnek valahogy köze van a Bunge Zrt.-hez, akkor az igazgatóság elnökeként bekérte az ezzel kapcsolatos adatokat, ilyen kapcsolatnak viszont semmi nyomát nem találta a Századvégben.
Heim Péter arról is beszélt, hogy amikor kapcsolatba hozták a nevét a kitiltási botránnyal, e-mailben érdeklődött az amerikai nagykövetségnél, azt azonban nem árulta el, hogy mit mondtak neki. Heim, aki korábban is tagadta, hogy a kitiltottak között lett volna, állítása szerint utoljára 2014-ben volt az Egyesült Államokban. Ez az egyetlen dolog, amiben nem egyezik az, amit Heim állít, és amit Tábor Viktor mondott, mert a vádlott azt állítja, hogy látta Heim Péter nevét a kitiltottak között az amerikai nagykövetségen.