Most, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden jogi fórumon elvesztette azt a harcot, amit az alapítványai üzleteinek eltitkolásáért folytatott, a Kúria is kimondta, hogy ki kell adniuk a szerződéseiket, az Alkotmánybíróság szerint pedig az MNB alapítványok vagyona nem veszti el közvagyon jellegét, itt az ideje, hogy megismerkedjünk, milyen alapítványokból és cégekből álló birodalmat hozott össze Matolcsy György jegybankja az elmúlt években.

A 444 össze is szedte részletesen, hogy miket vettek a Pallas Athéné alapítványok és azok cégei, hogy kik vezetik ezeket a szervezeteket, és mennyi pénzt kaszálnak ezzel. (Hogy miből van minderre pénze az MNB-nek, arról itt írtunk részletesebben)

A Pallas Athéné alapítványok már korábban nyilvánosságra hozták, hogy mennyi vagyont kezelnek és miben tartják a pénzüket, például az alapítványoknak rengeteg forintban és euróban denominált magyar államkötvénye van. Ez csak azért bajos, mert elvileg a nemzeti bank még ilyen formában sem finanszírozhatná a magyar államot, amiért az Európai Központi Bank eléggé le is szidta Matolcsyékat.

Emellett azt is kiadták, hogy mennyit érnek azok az épületek, belvárosi irodaházaktól a budai villákig, amiket az alapítványoknak vásárolt a Nemzeti Bank. Ezek szerint összesen több mint 17 milliárd forintért vettek összesen 19,5 milliárd forintot érő ingatlanokat.

Az MNB alapítványait amúgy elég jó nevű emberek vezetik, elég sok pénzért: a különböző Pallas Athéné alapítványok kuratóriumában helyet kapott például:

• Balog Ádám, a frissen eladott MKB vezérigazgatója és az MNB korábbi alelnöke;
• Nagy Róza, Matolcsy legközelebbi munkatársa, aki már a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy mellett volt, majd az MNB főigazgatója lett, most pedig egy alapítványi kuratóriumot vezet, kettő másikban meg ül;
• Polt-Paláshty Mariann, Polt Péter legfőbb ügyész felesége, aki három felügyelőbizottságban is ül;
• Szemerey Gabriella, Matolcsy rokona, aki egy alapítvány igazgatója,
• vagy Vörös József ügyvéd, aki legutóbb Mészáros Lőrinc nevében licitált állami földekre, de százmilliós szerződése van a Mávval, és dolgozott az MNB-nek is.

Az alapítványok vezetői havonta összesen 26,7 millió forintot keresnek, vagyis egy évben 320 millió forint megy el a fizetésükre. A dolgozók kapnak még emellé évi 215,4 milliót, vagyis

Igaz, az alapítványok jegybanki tisztviselői az alapítványoktól kapott pénzt nem veszik föl hanem valamilyen jótékony célra ajánlják föl közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeteknek.

Az alapítványok alapítottak 5 céget is, amelyek az oktatástól a ingatlanfejlesztésig és külföldi befektetésekig mindenfélét csinálnak. Ezekben a cégekben többek között az az érdekes, hogy papíron sokkal kevesebb vagy több pénzük van, mint amennyit valójában érnek.

A 444 számítása szerint ugyanis a Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt. például 7,2 milliárd forint helyett valójában csak 2,4 milliárd forintot ér, a Ferida Zrt viszont 20 milliárd forintot is érhet. Ennek a cégnek úgy emelték ekkorára az értékét, hogy először 20 millió forintról kétmilliárdra emelték az alaptőkéjét, amihez a négy tulajdonos alapítvány fejenként félmilliárdot dobott össze, majd egy részvényesi döntéssel még 18 milliárdot adtak a cégnek. Vagyis 

A Ferida Zrt. azért is érdekes, mert a tőkeemelés után a részvényesek felhatalmazták a cég vezetését, hogy külföldi befektetéseket keressen. Ez pedig tovább fűti azt az összeesküvés-elméletet, hogy az MNB alapítványai és cégei állnak a mögött a rejtélyes szingapúri befektetési alap mögött, ami egy konzorcium részeként nemrég megvette az MKB bankot.