Már majdnem mindent tudunk az MNB alapítványainak pénzköltéseiről, csak azt nem, hogy valaki felelni fog-e azért, hogy a jegybank haveroknak, rokonoknak és diplomagyáraknak szórja a közpénzt. A költségvetés már a választásra készül, a kormány pedig az Uberrel viaskodik. Heti gazdasági összefoglaló.
Múlt hét pénteken robbant az információbomba a magyar sajtóban, amikor a Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné alapítványa elkezdte kitenni a honlapjára a szerződéseit arról, hogy kinek, mikor és mennyit fizetett ki abból a 260 milliárd forintból, amit az MNB a nyereségéből az alapítványokra hagyott.
A hét nagy része ezután azzal telt, hogy megpróbáltuk felgöngyölíteni, pontosan kinek és mire ment el az a rengeteg közvagyon, amit az alapítványok úgy költöttek, mintha az már elvesztette volna közvagyon jellegét. Ha szeretné felfrissíteni magában, hogyan indult az egész alapítvány-gate, fussa át múlt heti összefoglalónkat vagy a témát szájbarágó cikkünket.
Az hogy milyen cégek és szervezetek mennyi pénzt kaptak az alapítványoktól, azt ezen az ábrán szedtük össze.
Ezen is látszik, hogy a legtöbb pénzt a Matolcsy unokatestvérhez, Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitelbank és az eddig az MNB tulajdonában lévő MKB bank kapta, hogy abból állampapírokat vásároljanak. Ezután jön Mészáros Lőrinc Magyar Építők Zrt.-je, a Vs.-t és Origót kiadó New Wave és mások.
Azt is összeszedtük hogy ki az a 41 ember, aki az alapítványok kuratóriumaiban vagy felügyelőbizottságaiban ülve döntéseket hoztak arról, hova menjen a pénz. Az emberek többsége így vagy úgy kötődik Matolcsy Györgyhöz és a családjához, így helyet kapott a kuratóriumokban többek között
Az alapítványok pénze sok érdekes dologra ment el, többek között
Kérdés persze, hogy mi lesz most, hogy majdnem minden kiderült az alapítványok pénzköltési szokásairól, vagyis arról, hogyan költötték el a pénzük nagy részét Matolcsyhoz így, vagy úgy köthető vagy neki valamiért kedves szervezetekre és projektjeikre.
A héten két problémás dolog merült fel, ami miatt Matolcsyék elvileg megüthetik a bokájukat. Az egyik az, hogy nem kizárt, hogy megszegték a monetáris finanszírozás tilalmát. Ez azt jelenti, hogy elvileg a jegybanknak nem szabad pénznyomtatással finanszíroznia az államot, vagyis nem szabadna a jegybank pénzéből állampapírokat venni vagy a jegybanknak olyan dolgokra költenie, amik alapvetően állami feladatok.
Ha bebizonyosodna, hogy tényleg ezt tette, akkor az EU alapszerződés megszegésének minősülne.
Viszont a monetáris finanszírozásra vonatkozó tilalom igazából egy gumiszabály, amit az Európai Központi Bank is megkerül, hogy állampapírok vásárlásával próbálja élénkíteni a gazdaságot. (Hogy mi az a monetáris finanszírozás, és mit akarhatnak az MNB alapítványai 179 milliárd forintnyi állampapírral, arról itt írtunk bővebben.) Ennek ellenére
A másik, sokszor emlegetett bűn, amit elkövethettek az alapítványok, az az, hogy közbeszerzés nélkül költötték el a pénzüket. A közbeszerzési törvény szerint, amit amúgy már az Orbán-kormány írt, a beszerzéseknél és szolgáltatásoknál 8 millió forint, építkezéseknél 15 millió forint feletti közpénz költésekre kötelező közbeszerzést kiírni. Ilyen közbeszerzéseknek pedig az alapítványoknál semmi nyoma a közbeszerzési értesítőben. Kérdeztük az alapítványokat is, hogy hol vannak a közbeszerzési kiírások, de nem kaptunk választ.
Elvileg, ha kiderülne, hogy tényleg nem voltak közbeszerzések, akkor elvileg semmissé válnak az így megkötött szerződések. A gyakorlatban viszont valószínűleg senkinek nem kell majd visszafizetnie a kutatásra, utazásra, előadásokra vagy rendezvényszervezésre kapott pénzt, legfeljebb a szerződés értékének 15 százalékát kell majd az alapítványoknak befizetnie büntetésként, vagyis pármilliós bírsággal megúszhatják az egészet.
Komoly áldozatai tehát nem valószínű hogy lesznek az esetnek, legalábbis azok között, akik a pénzosztásért felelősek. Eddig a botrány egy szervezetet viselt csak meg igazán, a Vs.hu szerkesztőségét, ahonnan egy tucat újságíró állt fel, beleértve a főszerkesztőt is, miután kiderült, hogy az online lap közvetlenül kapott 500 millió forintot cikkek és videók gyártására.
A hét másik fontos gazdaságpolitikai híre az volt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2017-es költségvetés első változatát. Ebből az látszik, hogy
Például az oktatásra, amire 261 milliárd forinttal szán majd többet a kormány vagy az egészségügyre, ami 165 milliárddal több pénzt kap jövőre, mint az idén. De több pénz megy még:
Sőt, ez utóbbit, vagyis az állam gazdasági feladatai szánt összeget emeli meg a legjobban a kormány, összesen 1000 milliárd forinttal.
Mégiscsak lesz egy választás két év múlva. Ha pedig választások, akkor vidéki fejlesztések és pénzosztás, erre a Modern Városok program keretében erre 152 millió forint mehet majd el.
Azért Orbán szívének igazán kedves projektekre is jut majd sok pénz, a Vár felújítására például úgy 50 milliárd forintot tettek félre, stadionok pedig több mint 60 milliárdból épülhetnek jövőre.
Emellett ráadásul még adókat is csökkent. Csökken például
amik együtt több mint 100 milliárd forintos kiesést jelentenek a költségvetésnek. Ezt részben kompenzálja, hogy a kormány szerint jövőre megint 3 százalék felett lesz a növekedés, vagyis más adókból több pénz folyik majd be, de így is 2,4 százalékos hiánnyal számol az NGM.
Ez ahhoz képest kicsit meglepő, hogy pár hónapja még arról volt szó, hogy jövőre pont annyit költ majd az állam, mint amennyi bevétele van, és a költségvetés pont kijön majd nullára, bár ezt valószínűleg még Varga Mihály sem hitte el, már akkor sem, amikor kimondta.
A héten újabb forduló kezdődött a kormány és a taxisok főellenségének számító Uber között. Kedden újra tüntettek a taxisofőrök, ironikus módon egy szép U-betűt torlaszolva a Hősök terére. A sofőrök arra akarták felhívni a figyelmet, hogy szerintük a kormány ígérete ellenére - néhány látványos rendszámlevételtől eltekintve - semmi nem történt.
Szerdán aztán a kormány alaposan elgondolkodott ezen a kormányülésen, pénteken pedig elő is álltak egy az eddiginél sokkal szigorúbb javaslattal. Eszerint
A cég elég hamar reagált, az Uber magyarországi ügyvezetője szerint a kormány javaslata alkotmányellenes és az uniós jogot is sérti, bár hogy pontosan hogyan, az nem derült ki. Mindenesetre a cég szerint a kormány 1200 munkahelyet tesz tönkre és 150 ezer fiatal érdekeit sérti, amikor az Uber ellen fellép.