Kereshető adatbázisba rendezve közzétették az offshore-ozásra szakosodott panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott dokumentumokat, illetve az azokban rejlő információkat. A nemzetközi tényfeltáró konzorcium, az ICIJ által létrehozott adatbázis több mint 200 ezer offshore-cég adatait tartalmazza, és az offshoreleaks.icij.org címen érthető el.

Az ICIJ közleményében azt írta, hogy nem válogatás nélkül szórták ki az anyagokat az internetre (ahogy azt például a WikiLeaks szokta csinálni), sok információt megszűrtek. Így az adatbázisban nem szerepelnek banki adatok és pénzügyi tranzakciók, e-mailek és egyéb írásos kommunikáció, útlevelek és telefonszámok. Csak azokat az információkat tették közzé, amelyek a tényfeltáró újságírók szerint közérdekűnek tekinthetők.

Arról, hogy mi ez az egész offshore-ozás, itt írtunk részletesen.

Szintén hétfőn több mint 300 vezető közgazdász tett közzé egy nyílt levelet, amelyben azt írták: az adóparadicsomok semmit sem tesznek hozzá a nemzetközi közjóhoz, ezért semmi értelme a létezésüknek. 

A Panama-iratok néven elhíresült dokumentumokból először április elején  tettek közzé  információkat. Akkor kiderült, hogy számos híresség, politikus és milliárdos használta az offshore-üzletág  piacvezető szereplőjének számító  Mossack Fonseca szolgáltatásait. Közvetve érintett volt például Vlagyimir Putyin orosz elnök és David Cameron brit miniszterelnök is, Kínában pedig  cenzorok hada dolgozott azon , hogy az ország lakói ne szembesüljenek vezetői offshore-kapcsolataival. 

Magyarországon eddig egy áldozatot szedett a botrány: Boldvai Lászlónak, az MSZP politikusának feleségéről derült ki, hogy volt offshore-cége. Boldvai emiatt felfüggesztette párttagságát. De a leggazdagabb magyarok közül is többen szerepeltek az offshore-listán.

A dokumentumokat egy névtelen szivárogtató adta át először a német Süddeutsche Zeitungnak, amely az ICIJ-vel együtt dolgozta fel az elképesztő adatmennyiséget. A szivárogtató szerint a Panama-iratok választ adnak arra a kérdésre, hogy mi az egyik oka annak, hogy rohamosan nőnek a világban tapasztalható vagyoni egyenlőtlenségeknek.

Az ügyben elhíresült Panama egyébként azóta ráébredt, hogy valójában annyira mégsem akar adóparadicsom lenni.