Magyarország világszinten is kiemelkedőt lépett, amikor júniusban a betiltással fenyegette meg és gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette az Ubert, aminek hatására be is jelentették, hogy felfüggesztik itthoni tevékenységüket. A közösségi taxiszolgáltatót azonban nemcsak nálunk, a világ számos más pontján is sokan támadják, hol a taxis lobbi felbujtására, hol a munkajogok semmibe vétele miatt, hol általában véve az állami szabályozás megkerülésére épülő üzleti modellje miatt.
Magyarországon a cég nem akarja felvenni a kesztyűt a kinyírására hozott törvény drákói szigorával, de nem ez lesz az utolsó csata. Összeszedtük, hogy várnak még kemény percek az Uberre.
Az Uber már Európa számos országában kemény falakba ütközött, de a legtöbb helyen nem adta fel.
Spanyolországból 2014 végén vonult ki, miután a madridi taxisok folyamatosan lázongtak ellene. Végül egy bírósági felszólításra kellett beszüntetnie törvénysértőnek ítélt tevékenységét. Idén tavasszal azonban újraindult az UberX szolgáltatás Madridban, de a korábbiakkal ellentétben nem alkalmi, botcsinálta uberezők, hanem csak profi, engedéllyel rendelkező sofőrök taxizhatnak a cég égisze alatt.
Hasonló volt a helyzet Brüsszelben és Párizsban, ahol szintén az engedély nélküli sofőrökre szálltak rá, a belga fővárosban elkezdték lefoglalni az autóikat is. A franciáknál ugyanezért nemrég 800 ezer euróra megvágták az Uber vezetőségét, tavaly le is tartóztatták őket illegális taxiztatásért. És bár Magyarországon is voltak bőven taxistüntetések, egyik sem volt olyan kemény, mint a franciáknál, ahol autókat borogattak az Uber ellenzői.
De ugyanez a tiltakozási és betiltási hullám végigvonult Amszterdamon, Rómán és több német városon is. A cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését, mert a hatósági szigor miatt nem volt értelme folytatni. Dániában is rászálltak a cégre, több sofőrét megbüntették engedély nélküli taxizásért. És Helsinkiben is keményen megvágják az engedély nélkül uberezőket.
Az európai szabályozók alapvetően az UberPop nevű szolgáltatást vegzálták, amit Magyarországon soha nem is vezettek be. Ez az "eredeti" Uber, ahol engedéllyel nem rendelkező, teljesen alkalmi sofőrök fuvaroznak.
Ezzel szemben a nálunk futó, most felfüggesztett UberX, illetve a szintén csak nyugaton elérhető, magasabb minőségű szolgáltatást garantáló UberBlack esetében már törekedtek arra, hogy engedéllyel rendelkező sofőrök, engedéllyel rendelkező kocsikkal fuvarozzanak. Ami persze sok esetben nem nagyon sikerül, bár Magyarországon is tettek erős kísérleteket a szabályok követésére.
Nem csak Nyugat-Európában volt sok balhé a cég körül. Tavaly Romániában is szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, bár Bukarestben a jelek szerint továbbra is lehet uberezni. De tiltakoznak az Uber ellen Varsóban és Zágrábban is.
Bulgáriában pedig a taxisok és szakszervezetisek lobbihadjárata után a legfelsőbb bíróság kaszálta el az Ubert, és Szófiában már nem elérhető a szolgáltatás.
Még keletebbre haladva ennél is rosszabb a cég renoméja. Indiában számos helyen betiltották az Ubert, Újdehliben egy sofőr által utasával szemben elkövetett nemi erőszak után fordultak a cég ellen a szabályozók. Az országban azonban sok helyen a tiltás ellenére is folytatta a szolgáltatásnyújtást az Uber, és a legtöbb városban végül bírói úton fel is oldották az uberezést elkaszáló rendeleteket. Ennek ellenére azóta Indiában is sokat szigorítottak az Uberre vonatkozó szabályokon.
A fejlődő világban nemhogy a budapesti, francia kollégáikon is bőven túltesznek az Uber ellen tiltakozó taxisok. Nyugaton alapvetően a szabályozatlanság és az adókerülés a baj, keleten viszont másak a hangsúlyok.
Ázsia fejlődő országaiban sokkal rosszabb a tömegközlekedés, ezért fontosabb a taxik szerepe; a szektor pedig nagyon sok embernek, családnak a megélhetését adja. Az Uber megjelenésével tehát nagy tömegek érzik fenyegetve magukat, ennek a fenyegetésnek pedig más színezetet ad, hogy a hobbiból saját kocsival taxizás jellemzően középosztálybeli hóbortnak tűnik, ami ellehetetleníti a szegényebb taxisokat.
Emiatt pedig a tiltakozás is hevesebb. A dél-afrikai Fokvárosban például nemrég eltorlaszolták a reptérre vezető utat és megverték az ott közlekedő uberezőket. Itt sokáig illegalitásban működött az Uber, több tucatnyi autót lefoglaltak a sofőröktől. Mostanra Európához hasonlóan már itt is csak engedéllyel rendelkező sofőrök uberezhetnek.
Indonézia fővárosában, Jakartában taxisok ezrei okoztak forgalmi káoszt, gumikat égettek, összetörték azok kocsijait, akik nem értettek egyet velük. Rio de Janieróban és Sao Paulóban is voltak hasonló tüntetések. Előbbi helyen betiltották, aztán egy bírói ítélet alapján újra engedélyezték a szolgáltatást, és több másik brazil városban is el akarják kaszálni az Ubert a szabályozók. Itt gyakorlatilag teljesen szürke zónában mozog az uberezés.
Costa Ricában csak békés tüntetések voltak, de Kolumbiában már kisebb háborút indítottak a hatóságok az Uber ellen, több mint ezer sofőr autóját foglalták le. A taxisok pedig Mexikóvárosban is szétvertek néhány kocsit elkeseredettségüket nyomatékosítandó.
De nem járt jobban Kínában sem a cég, Kanton (Kuangcsou) városában például a rendőrség takarította ki az Uber irodáit, és hasonló razzia játszódott le Csengtuban is, ezt pedig több másik helyen erőszakos taxistüntetések követték. Ennek ellenére ma több városban is működik az Uber Kínában, cserébe hatalmas veszteségeket termel a kis árréssel dolgozó és kompetitív piacon.
Hongkongban is a rendőrök meszelték el a céget, ami azért volt kicsit ciki, mert a razzia időpontjában az Uber szerepelt a helyi befektetésösztönző ügynökség honlapján mint helyi sikersztori. Később gyorsan le is vették.
Dél-Koreában is azonnal betiltották az UberPop szolgáltatást, egy időben például pénzdíjat is ajánlottak azoknak, akik uberezőt "fogtak", a cég helyi vezetői ellen vádat emeltek. Ennek ellenére az Uber ma is szolgáltat Szöulban, de csak rendes taxikat közvetít, tehát semmi köze itteni üzleti modelljéhez az ottaninak. A japán hatóságok is keményen rászálltak a cégre, amikor Fukuokában indított próbaszolgáltatást, Tokióban viszont működik az Uber.
Az Uber az Egyesült Államokban indult, de nem mindenhol fogadták tárt karokkal az országon belül. Nevada állam például rögtön kerek-perec betiltotta, és jó időbe telt, mire végre engedélyezte.
A texasi Austinból nemrég azért vonult ki az Uber és a rivális Lyft szolgáltató, mert a város elrendelte, hogy a sofőrjeik előéletét ellenőrizzék, ennek részleteiről azonban nem tudtak dűlőre jutni. Itt azonban ahogy kilépett a két behemót, több kisebb közösségi szolgáltatás lépett a helyükre, amelyek valahogy meg tudják oldani, hogy ne legyenek büntetett előéletű dolgozóik.
A helyi szabályozásokra hivatkozva több másik egyesült államokbeli városban felfüggesztette a szolgáltatást a cég, például San Antonióban vagy Anchorage-ban sem üzemel.
Nemcsak a helyi szabályok körül van balhé, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a munkajogi védelem hiánya miatt is sokat támadják az Ubert és általában véve a sharing economyt.
Kanadában is sokat támadták az Ubert, Vancouverben most is illegális, de Edmontonban is csak idén legalizálták. És Ausztrália nagy részén is betiltották a szolgáltatást, tehát az angolszász világban sem örvend univerzális elfogadottságnak.
(Taxisok tiltakoznak Madriban az Uber ellen, 2014. június 11-én. Fotó: Gerard Julien/AFP)