Varga Mihály elárulta, hogy az NGM-ben éppen járulékcsökkentést tervezgetnek. A miniszter diagnózisa szerint 250 ezer ember nem dolgozik, miközben ötvenezer betöltetlen állás van az országban. És tegyük hozzá, hogy több régióban és szakmában igen masszív a munkaerőhiány. Nyilvánvaló tehát, hogy lenne kit munkára fogni, de mégsem megy, vagy a képzettséggel, vagy a munkaerő árával (költségével) vagy pedig a mobilitási hajlandósággal van a baj.
Nyilván benne van a pakliban mindhárom faktor, ezek közül Varga első intézkedésként a munkaerő költségét próbálná meg mielőbb lejjebb vinni.
A munkavállalók foglalkoztatása tényleg nagyon drága Magyarországon. A rendszeresen összetett régiós rangsorokból az látszik, hogy a minimálbér és az átlagbér szintjén sereghajtóak vagyunk a közép-európai térségben, viszont a kettő, de inkább a három gyerekeseknek járó családi kedvezménnyel dobogós helyen állunk. Viszont három gyerekes nagycsaládból kevés van, és jellemzően a cégek sem az ő kedvezményeikkel kalkulált bérekre építik üzleti tervüket, hanem az általuk kínált munkakörökre jellemző piaci átlagbérrel.
Mivel a kedvezmények országonként nagyon változatosak, így ezekkel az alábbi összevetésben mi sem számolunk, mert összehasonlíthatatlan végeredményt kapnánk az egyéni élethelyzetek különbségei miatt.
Egy magyarországi minimálbéresnek 143 ezer forintba kerül a foglalkoztatása, a versenyszférában ugyanez 347 ezer forint. Fontos látni, hogy egy cégnek akkor érdemes ennyi pénzért felvenni valakit, ha a dolgozó ennél több pénz megtermelésére képes.
| M A G Y A R O R S Z Á G | ||||
| Minimálbér (2016) | Versenyszféra átlagbér (2016 I.né.)* | |||
| forint | százalék | forint | százalék | |
| Teljes vállalkozói bérköltség | 142 635 | 128,5% | 346 950 | 128,5% |
| Szociális hozzájárulási adó | 29 970 | 27,0% | 72 900 | 27,0% |
| Szakképzési hozzájárulás | 1 665 | 1,50% | 4 050 | 1,50% |
| Bruttó bér | 111 000 | 100% | 270 000 | 100% |
| Személyi jövedelemadó | 16 650 | 15,0% | 40 500 | 15,0% |
| Munkavállalói járulékok | 20 535 | 18,5% | 49 950 | 18,5% |
| Nettó bér | 73 815 | 66,5% | 179 550 | 66,5% |
| *forrás:KSH | ||||
A többséget ebből a nettója érinti, ami arányaiban - a környező országokhoz viszonyítva - kevés. Azaz a drága munkaerő nem jelent relatíve magas kézhez kapott fizetéseket. A minimálbérnél és az átlag szintjén is a nettó alig több a teljes bérköltség felénél (51,75 százaléka). A többi adók és járulékok formájában az államkasszát, a nyugdíjbiztosítót és az egészségpénztár számláját gyarapítja.
Ezen szeretne most változtatni Varga, de hogy nem kell valami eget rengető átalakításra számítani, sejteti az a miniszteri lábjegyzet, miszerint a tehercsökkentés mellett fontos szempont, hogy "a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is".
Megnéztük az idei költségvetés egyik mellékletében, hogy egy-egy százalékpontos járulék- vagy adókulcscsökkentés nagyjából hogyan érintené az államháztartást 2017-től - a jövő évre előrejelzett bevételi előrejelzések számai alapján.
Márpedig ezt a kormány sem akarja, az erős elhatározással teremtett egyensúlyt az előttünk álló évekre készített költségvetési kivetítések alapján a kabinet nem szeretné felrúgni - illetve, ha mégis megteszi, akkor az egészség - vagy nyugdíjkasszából hiányzó pénzt csak a költségvetésből érkező közvetlen támogatással lehetne pótolni.
Hogy mihez lenne érdemes hozzányúlni, abban a jelek szerint nincs konszenzus a vállalkozások és a munkavállalók között - mondjuk különösebb vita sem egyébként. Amit biztosan tudunk - mert egy szimpla automatizmus -, hogyha a munkavállalók valamelyik terhét mérséklik (szja, nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy munkaerőpiaci járulék), akkor a nettó bérek megemelkednek, de a vállalkozásoknak nem lesz egy fillérrel sem olcsóbb a foglalkoztatás.
Ezzel szemben, ha a munkaadók járulékát csökkentik, akkor a kézhez kapott fizetések nem emelkednek, cserébe csökken a vállalkozók összköltsége. Ők pedig ezt a pénzt vagy lenyelik, de a munkaerőhiányos gazdaságban ennél sokkal valószínűbb, hogy magasabb bérek formájában végül tovább adják. A fizetésemeléseket pedig várhatóan majd oda koncentrálják, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Ahogy a fenti táblázatban is látjuk, egy átlagbér kifizetése a versenyszférában a bruttó bér felett 77 ezer forint vállalkozói költséggel jár. A szocho egy százalékpontos csökkentése a munkaadónak ennél a bérnél 2700 forint megtakarítást jelentene. Ugyanennél a bérnél az egy százalékpontos szja csökkentés természetesen ugyanennyi megtakarítást hozna az alkalmazottaknak.
Az tehát, hogy a kormány melyik kulcshoz és milyen mértékben nyúl hozzá, azon is múlik, hogy pontosan miben látja a problémát, és hogyan akarja kezelni azt. A többletjövedelem a különböző esetekben más társadalmi csoportoknál marad, míg a kieső bevétel más és más államháztartási alrendszert érint majd.
Hogy lépni kell valamit, akkor látszik a legjobban, ha a régiós versenytársainkhoz viszonyítjuk magunkat. Mivel a munkaerőhiány egyik oka a nyugati kivándorlás, így talán a legizgalmasabb, hogy pontosan milyen bérekkel csábítják külföldre a magyar munkaerőt, és, hogy milyen esélyekkel indulnak a magyar vállalkozók a munkaerőért folytatott versenyfutásban.
Megnéztük Ausztriát, ami sok magyarnak logikus célpont, ha a magasabb fizetés vonzza külföldre. Ott így fest a helyzet.
| AUSZTRIA 2016 | ||||
| Minimálbér** | Versenyszféra átlagbér | |||
| forint*** | százalék | forint*** | százalék | |
| Teljes vállalkozói bérköltség | 771 400 | 130,83% | 1 088 236 | 130,84% |
|
Munkaadói járulékok
|
181 780
|
30,83%
|
256 506
|
30,84%
|
| Bruttó bér | 589 620 | 100,0% | 831 730 | 100% |
| Személyi jövedelemadó | 24 056 | 4,08% | 79 680 | 9,58% |
| Munkavállalói járulékok | 105 955 | 17,97% | 149 545 | 17,98% |
| Nettó bér | 459 609 | 77,95% | 602 505 | 72,44% |
| *forrás: Mazars **bérszámfejtő fizetése egy év munkatapasztalattal Bécsben ***EUR/HUF 310 | ||||
Mivel a minibálbérek hasonlítgatása félrevisz (ott nincs általános, központilag megszabott minimálbér, ezt ágazati minimálbérekkel helyettesítik), érdemes a versenyszféra átlagából kiindulni.
Az elsőre meghökkentő bő háromszoros különbségen túllépve fontos tanulság, hogy a teljes bérköltség és a munkavállalók nettójának aránya kedvezőbb, mint Magyarországon. Magyarul jobb ott dolgozni, mint itt. Az alacsonyabb jövedelem irányába haladva pedig a különbség jelentősen megnő. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyan képzettek és pályakezdők foglalkoztatása Ausztriában lényegesen könnyebb, mint nálunk. Pedig Ausztria ebben nincs is a régió éllovasai közt.
Tökéletesen igaza van tehát Vargának, amikor arról beszél, hogy mielőbb hozzá kell nyúlni a járulékokhoz. Már csak az a kérdés, hogy mennyit kellene fizetnie itthon a versenyszférának ahhoz, hogy a munkavállalók elszivárgása alábbhagyjon. Az világos, hogy a táblázatokból következő szakadéknak csak egy részét kellene bérekkel betemetni az ottani színvonal eléréséhez. Ennek az az oka, hogy az árak Ausztriában magasabbak, nálunk nem kell annyi pénz kell ugyanazokra a dolgokra, mint odaát. Az alábbi táblázatban az EU28 átlagához viszonyítva látszik, hogy a háztartások mire és nagyjából mennyivel költenek többet a határ túloldalán.
Nagyon leegyszerűsítve a helyzet az, hogy náluk átlagosan közel kétszer annyiba kerül az élet, miközben több mint háromszor annyit keresnek.
Ez pedig azt jelenti, hogy nincs az a járulékcsökkentés, amivel látótávolságon belül kerülnének az osztrák fizetések. Ez csak a magyar termelékenység felzárkózásával történhetne meg. Addig pedig valószínű, hogy a kivándorlás is folytatódik, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is fontos az adók és járulékok folyamatos, programszerű (nem egyszeri) csökkentése.
A munkaerőhiányról szóló többi cikkünket itt találja.