A Fővárosi Főügyészség elutasította az MSZP-s Tóth Bertalan feljelentését, amit a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány ellen tett. Az indoklásában az ügyészség azt próbálja bizonygatni, hogy az alapítvány nem élt vissza közérdekű adattal, amikor ugyanannak a jegyzőkönyvnek két eléggé eltérő verzióját adta ki a kíváncsiskodó politikusnak. 

A szocialista országgyűlési képviselő egy adatigénylési pert megnyerve jutott hozzá a Matolcsy György vezette alapítvány üléseinek jegyzőkönyveihez, a neki elsőre megküldött dokumentumokból azonban rengeteg adatot kitakartak. Egyebek mellett például a jegyzőkönyvek alján szereplő aláírásokat. Mivel az adatok kitakarására a bírósági ítélet szerint nem lett volna lehetőség, Tóthék kérték, hogy adják nekik oda a kitakarás nélküli papírokat is. Némi időhúzás után a PADA ezt meg is tette.

Az MSZP egy diasoron össze is szedte a különbségeket: más a fejléc, más a központozás, a sortörés, a betűtípus, az oldaltörés, sőt, apró szövegszerű eltérések is vannak, a dokumentumok alján szereplő aláírásokat pedig képként szúrták be. Felmerül a kérdés: melyik az eredeti, hiteles jegyzőkönyv, és ha az egyiket később készítették, arra mi szükség volt, valamint hogy mindez közérdekű adattal való visszaélésnek minősül-e?

Az ügyészség szerint nem, mert annak, hogy a két dokumentum máshogy néz ki – vagyis nem ugyanazt a dokumentumot kapta meg az adatigénylő kitakarások nélkül, hanem egy teljesen másikat – az adatigénylés szempontjából nincs jelentősége. Ahogy az ügyészség írja:

A közérdekű adatigénylés szempontjából irreleváns, hogy a fejléc szerkesztése (sima vagy dőlt betűk), vagy a betűtípus miért tér el,

vagyis az ügyészség szerint teljesen mindegy, hogy valaki azt a dokumentumot adja-e ki, amit kér az ember, vagy egy másikat, aminek a tartalma nagyjából ugyanaz, de teljesen nyilvánvalóan egy másik dokumentum. Vagyis az, hogy valaki az adatigénylés alkalmából gyárt egy jegyzőkönyvverziót, ami valószínűleg nem az eredeti, és így nem az, amit az adatigénylő kért, az az ügyészség szerint rendben van.  Az ügyészség szerint az eltérések annak is betudhatók, hogy a két alkalommal átadott dokumentum máshogyan keletkezett, hiszen 

Hogy ennek technikailag mennyi értelme van, annak eldöntését az olvasókra bízzuk. Az ügyészség azt sem találta megalapozottnak, hogy

• az alapítvány kuratóriuma kimerítette volna a hűtlen kezelés bűntettét, amikor kereskedelmi bankoknál, a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamattal kötötte le a pénzét;
• és sikkasztás sem történt, amikor az alapítvány igazgatója arra kapott felhatalmazást, hogy 60 millió euróért vegyen német és magyar államkötvényeket, de szerződést egymillió euróval kevesebb kötvényre kötött. 

Az ügyészség levele szerint a feljelentés elutasítása ellen panaszt lehet tenni, az MSZP pedig már jelezte is, hogy ezzel a lehetőséggel élnek majd.  A rendőrség amúgy hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt már nyomoz a PADA ellen, Tényi István feljelentése alapján.