Az utóbbi hónapokban többször is írtunk már arról, hogy egy iparági felmérés szerint legalább 22 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és már akkora a baj, hogy 400 ezer forintos kezdő fizetésért sem lehet megfelelő programozókat találni.
Most a Portfolio.hu is utánajárt a dolognak, és bár a munkaerőhiány pontos mértékét illetően eltérő számokat kapott, abban nagyjából mindenki egyetértett, akit a lap megkérdezett, hogy nagy a baj. Olyannyira, hogy a Deloitte tanácsadó cég szerint például
vannak olyan területek, ahol egy komplett generáció hiányzik.
A 22 ezer fős számot elterjesztő szervezet, a Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a tavalyi kutatásuk óta még rosszabb lett a helyzet, tehát a baj valószínűleg mára még nagyobb. Bár az állami nyilvántartás szerint hivatalosan csak 500 fős a munkaerőhiány a szektorban, az IVSZ a cégek visszajelzésére hivatkozva azt mondta a Portfoliónak, hogy nagyságrendileg nagyobb a probléma.
A 22 ezer fős munkaerőhiányról fontos tudni, hogy ez a szám nem egységes informatikai képzettséget fed le: egy része egyetemi, másik része középfokú végzettséget jelent. Tulajdonképpen egy piramist kell elképzelni, aminek a tetején a mesterfokú és a PhD-végzettséggel rendelkező IT-szakemberek állnak – emeli ki a Portfolio cikke.
A munkaerőhiány legfőbb okaként az oktatást említik a szakértők: évente néhány ezer fő szerez informatikai végzettséget a felsőoktatásban, és körülbelül ugyanennyien más oktatási szinteken, így még az évente körülbelül 3000 nyugdíjba vonuló informatikus utánpótlására sem termel ki elég szakembert az oktatás. (Az oktatási rendszer hiányosságai miatt a cégek már maguk kénytelenek kiképezni a munkaerőt.)
Ezt tetézi, hogy bár az IT területen kisebb a külföldre vándorlók aránya, mint más ágazatokban (pl. az egészségügyben), jelentős azonban a más szektorokba történő átnyergelés. Fontos felszívópiac például a pénzügyi szektor, illetve az energetikai és telekommunikációs cégek is sok szakembert csábítanak el.
Ugyanakkor munkaerő-szervezéssel foglalkozó cégek szerint a hiány megoldására 5-10 ezer megfelelő szakember is elég lenne, ha a cégek hatékonyabban osztanák el az erőforrásaikat.
A Portfolio megkérdezte a Deloitte tanácsadó céget, az NNG navigációsszoftver-fejlesztőt, az egyik legsikeresebb magyar startupnak számító Prezit és az Ericsson telekommunikációs céget a tapasztalataikról, és mindenhol azt mondták nekik, hogy problémát jelent megfelelő informatikai szakembereket találni.
Tapasztalataik szerint például
Új tendencia, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek olyan csoportokat vonnak be az informatikai munkavégzésbe, akik korábban teljesen kirekedtek erről a piacról, például – és most informatikai végzettségű és a más végzettségű embertársaikkal szemben előítéletes olvasóink jól kapaszkodjanak meg székük mindkét karfájában, ha van –
A trendek abba az irányba mutatnak, hogy egyre inkább a tudás és a tanulékonyság számít, nem pedig az, hogy ki milyen tanulmányokat végzett – indokolta a tendenciát a Deloitte egyik vezetője.
De a Prezinél is van olyan mérnök, aki korábban könyvelőként dolgozott, és férjétől kezdett programozást tanulni, majd gyakornoki pozícióból küzdötte feljebb magát a cégnél. Hogy hogyan lesz valaki bölcsészből rövid időn belül programozó, arról itt írtunk részletesen.
A statisztikák szerint az informatikus most a negyedik legjobban fizető szakma Magyarországon: a havi bruttó átlagkereset 2015-ben a vezetők körében 866 ezer, az értékesítésben 814 ezer forint volt. Az első három:
A Portfoliónak adott válaszaik alapján az NNG-nél egy pályakezdő fejlesztő 300 ezer nettót keres, a Deloitte-nál 280-300-ról indul a fizetés, a munkaerő-szervezők bruttó 250 és 2 millió forint között alkalmaznak szakembereket.
Viszont külföldön sem fenékig tejfel minden: állásközvetítők adatai alapján bár az IT-szektorban intenzív a kelet-nyugati áramlás, azok, akik először vállalnak munkát nyugaton, jellemzően „csak” a kétszeresét keresik az itthoni bérüknek, míg más szektorokban négy-ötszörös is lehet a különbség. Mivel Nyugat-Európa legtöbb városában drágább az élet, mint Magyarországon, ezért a megtakarítható vagy szabadon elkölthető keresetük ennél kisebb arányban növekszik.
Más a helyzet a nagyobb tapasztalattal rendelkezőknél, illetve határozott idejű projektmunkával is jól lehet keresni, akár napi 110 ezer forintot is. Hogy a magyarok miért keresnek kevesebbet, mint a nyugatiak, arról itt írtunk hosszabban.