Hónapok óta téma a sajtóban, hogy több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Valójában a folyamat nem most kezdődött, több éve érlelődik a munkaerő-piaci válság, most pedig, hogy beütött, mindenki azon tanakodik, hogy hogyan lehetne megoldani.

A Világgazdaság riportja szerint ma már szinte nincs olyan tájékoztató, szakmai fórum, konferencia a hazai infokommunikációs szektorban, amelyen nem játszik meghatározó szerepet a szakemberhiány témája, illetve az, hogyan lehet orvosolni ezt a problémát, ami miatt már 400 ezres kezdőfizetésért sem tudnak embert fogni.

A lap most megkérdezett néhány szakembert ezzel kapcsolatban, akik a következőket mondták:

• Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezetője szerint vállalati szinten "vonzó munkáltatói márkára" van szükség mert a kevésbé vonzó cégek már nagy bajban vannak.
• Ugyanakkor ez csak az egyes cégek esélyeit javítja az informatikusszerzésben, a tágabb probléma, azaz az informatikushiány megoldására növelni kell az informatikai képzésben végzettek számát és tudását is. A megfelelő oktatási rendszer mellett szerinte fontos, hogy "legyen egy pozitív hangulat, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, hogy a fiatalok szívesen válasszák a mérnöki, informatikai pályát."
• Magyari Andrea, az NNG HR-vezetője szerint sokat számít, hogy a pályaválasztás előtt állók, valamint a nők körében népszerűsítik a programozói szakmát, illetve hogy fizetett gyakornoki programot indítottak az utánpótlás házon belüli kiképzésére. 
• Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára szerint röviod távon két megoldás lehetséges: a rövid ciklusú képzések szélesítése, azaz hogy még több programozót képezzenek a 4-18 hónapos gyorstalpalókon; valamint a munkaerőimport, msá szóval a gazdasági migránsok bevonzása. Ezt a kormány a hiányszakmában már belengette, bár ők elsősorban melósokra, nem informatikusokra gondoltak.
• Hosszabb távon Major szerint a felsőoktatásban többszörösére kell emelni a felvettek számát, csökkenteni a lemorzsolódást és interdiszciplináris képzéseket kell indítani, valamint szorosan együtt kell működni a szakmával, jobban kell kielégíteni a piaci igényeket.
• Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezetője szintén az oktatás fejlesztésésben, illetve az oktatási intézmények és a piaci szereplők együttműködésének mélyítésében látja a kiutat.
• Palkovics László oktatási államtitkár szerint erősítik a szakképzést és a duális képzést, és nő a felvettek száma. Bár az adatok szerint pont, hogy egyre kevesebb informatikust képeznek Magyarországon, az pedig nem világos, hogy a szakképzésből és a duális képzésből hogyan lesznek magasan képzett programozók.

A dolog megoldása már csak azért is fontos lenne, mert a Világgazdaság cikke szerint a szoftverfejlesztés, a felhőalapú megoldások, a hatalmas adatmennyiség hatékony kezelése mind olyan terület, amelyen óriási beruházások nélkül is komoly eredményeket lehet elérni.

Az új technológiák esetében éppen ezért van keresnivalójuk a tőkeerősnek egyáltalán nem nevezhető magyar vállalkozásoknak is, feltéve, hogy hozzá tudnak férni a megfelelő szakemberekhez, tehetségekhez, és meg tudják tartani őket – írja a lap.