Mennyi pénzt ad az OTP Felcsútnak? És mondjuk a Mészáros és Mészáros Kft. a Nemcsák Károly-féle József Attila Színháznak? Vagy filmgyártásra?

Na ez az, amit valószínű az életben nem fogunk megtudni ezentúl a kedden elfogadott, adókedvezmények titkosításáról szóló törvény miatt.

A TAO-pénzek titkosításaként elhíresült törvény, amit tévedésből az MSZP is megszavazott, különleges intézkedés abból a szempontból, hogy érdemben nem fogunk kevesebbet megtudni a pénzmozgásokról, mint eddig. Ha gyorsan össze kell foglalni, akkor a lényege az, hogy az összesített adatok továbbra is megismerhetők lesznek, de az, hogy egy konkrét cég mennyit adott egy konkrét fociklubnak vagy színháznak, az nem.

A törvény indokolása úgy foglalja össze, hogy "például a kultúra támogatása kapcsán a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által egy meghatározott szervezetnek az adóévben nyújtott támogatási összeg, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összeg az adótitokra vonatkozó védelemben részesül".

A kormány 2015 januárjában módosította a sporttörvényt, amely a sportszervezeteket már csak összesített adatszolgáltatásokra kötelezi. És hiába próbálkozott a magyar sajtó, nem nagyon sikerült eddig sem konkrétumokat megtudni a cégek és a támogatottak viszonyáról. Nézzék csak például ezt a cikket, aminek már a címe is az, hogy "Teljes homály, mit csinálnak a tao-milliárdokkal". Vagy ezt a nyomozásunkat, amiben megpróbáltuk kideríteni, hogyan gazdálkodnak a fociklubok.

Ebben a bejelentésben például ott van, hogy a Mol kétmilliárd tao-pénzt ad a magyar focinak, de hogy melyik csapatnak mennyi jut ebből, az nem. A másik oldalról: a Felcsút közli (pdf), hogy összesen mennyit kapott, de hogy kiktől, azt nem. Itt pedig óriási excel-táblák vannak (zip) a támogatásokról, de olyan adat, amit most titkosítanak, nincs köztük. A kulturális tao-pénzek részleteinek pedig gyors keresésünk alapján nem is nagyon próbált utánamenni a média, annyira érdektelen. A sportcélú taóra egyébként idén 65-70, jövőre a tervek szerint 80-90 milliárd jut.

De akkor mire jó ez az egész, és miért volt ilyen sürgős? Összeszedtünk pár forgatókönyvet:

1. Elképzelhető, hogy valaki egy óriási és részletes közadatkérési pert indított a TAO-ügyekben, és a magyar bíróságot ismerve a kormány tart az ítélettől, úgyhogy gyorsan lefedezi magát. Az Átlátszó is a perek ellehetetlenítéséről ír egyébként, a törvény vitájában a Jobbik is felvetette ezt, Szél Bernadett pedig egy NGM elleni konkrét peréről beszélt, amiben kimondták, hogy az adókedvezmények közpénznek minősülnek. Ebben viszont az a logikai bukfenc, hogy akkor az adótitokká nyilvánítás sem védi meg az adatokat.
2. Vagy lehet, hogy nemsokára feltűnően sok pénz fog megjelenni feltűnően lepusztult vidéki sportkluboknál, és így akar a kormány elébe menni a nyomozásoknak, hogy miért és kitől kapott egy fideszes vezetésű kisváros focipályának álcázott libalegelője milliárdokat. Vagy egy koncertszervező, esetleg egy érdektelen zenekar.
3. Burány Sándor MSZP-s politikus a tervezet vitájában azt mondta, lehet, hogy a támogatásért cserébe egyes cégek még több állami támogatást, megrendelést kapnak, a tervezet pedig megakadályozza, hogy ilyen után nyomozzon valaki.
4. Most van egy olyan szabály, hogy a támogatást adó nem kaphat a pénzéért cserébe hirdetési felületet. Így viszont ezt még perekkel is lehetetlen lesz ellenőrizni, és a titkosítás utat nyit a kreatív megoldásoknak, amikkel mindenki jól jár.
5. És van még két dolog, amit érdemes megjegyezni. Egyrészt beemelték a 2024-es budapesti olimpia támogatását is a tao-ba, azaz most ezzel titkosítják, mely cégek adományoznak erre a célra. Aztán jövőre jön egy olyan adószabály, amit nagyjából műemlékfelújítási TAO-ként lehet összefoglalni. Helyi vagy műemléki védettségű épületek karbantartására és felújítására igénybe vehető társasági adókedvezmény jelent. Az is igénybe veheti, aki bérlőként vagy vagyonkezelőként pénzt ajánl fel az épület felújítására. Márpedig műemléki vonalon mostanában Tiborcz és az MNB is aktív.
6. A kormánypártok pedig azzal érveltek, hogy pusztán megvédik az adományozó cégeket a politikai támadásoktól. Ez egyébként simán lehet igaz, és akkor benne lehet akkor a 2., 3. és 5.-ös pont is.

Szavazza meg alább, hogy melyik forgatókönyv a valószínű, és ha esetleg lát még lehetséges okokat, vagy írja meg a szerzőnek.