Miközben a kormány évek óta azt szajkózza, hogy csökkenteni kell a bürokráciát és az arra költött pénzt, ez nagyon nem sikerül neki. Ez látszik a Policy Agenda legfrissebb kutatásából is, amely tavaly az állami alkalmazottak száma 26 ezer fővel nőtt, és bár tavaly tényleg csökkent a rájuk fordított összeg, jövőre 270 milliárddal nő majd.

Ez pedig eléggé ellentmond a legutóbb Csepreghy Nándor által hangoztatott bürokráciacsökkentésnek. A Miniszterelnökség államtitkára ugyanis 100 ezer embert akar kirúgatni a közszférából, bár ez a piaci munkaerőhiányon nem segítene, és a Policy Agenda szerint egyébként egy ilyen nagyra hizlalt államszervezetben nem is lenne kivitelezhető, önmagában ugyanis a párhuzamosságok felszámolásával messze nem lehetne ennyi munkahelyet "megspórolni".

A költségvetési zárszámadás szerint tavaly 560 ezer embert foglalkoztattak a költségvetési szervek, ez a szám 2010-ben még csak 251 ezer volt. Ez persze abból a szempontból félrevezető szám, hogy az utóbbi években a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része, ami változásokat hozott a létszámadatokban is. 

Ettől függetlenül az egyértelmű, hogy az évtizedek óta hirdetett bürokráciacsökkentés nem jött össze, hiszen a közszolgák száma évről-évre nő. Ha pedig azt nézzük, hogy hányan dolgoznak a költségvetési szerveknél és az önkormányzatoknál összesen, akkor a Policy Agenda szerint 17 százalékos növekedés mutatható ki a foglalkoztatási létszámban 2008 óta. 

Az egy főre eső bérek viszont nagyjából a válság óta nem változtak érdemben, tehát a több pénz nem elsősorban a nagyobb bérekre, hanem a dolgozói létszám növelésére megy el.

A kutatásból az is kiderül, hogy elég sokan vannak a vezetők és számuk folyamatosan nő az állami szférában. 2010-ben ugyanis még csak 12,5 ezren voltak vezetői pozícióban, mára 19 ezren. A teljes bérezésük költsége pedig 69 milliárdról 110 milliárdra nőtt.