Varga Mihály hétfőn nagy dérrel-dúrral jelentette be a Magyar Időkben, hogy véget ért az alacsony bér korszaka Magyarországon, mert a kormány jelentősen megemeltette a garantált bérminimumot és a minimálbért.
Kis szépséghibája viszont a kormányzati optimizmusnak, hogy régiós összehasonlításban sajnos még így is hazánkban a legalacsonyabb a minimálbér, már ha Romániát és Szerbiát nem tekintjük versenytársnak (és miért is tekintenénk őket annak?). Ugyanis a Napi.hu megnézte, hogy a környéken hol mennyi az annyi, és a következő adatok jöttek ki:
És ez még nem minden, mert ugyebár ez a bruttó értéke a minimálbérnek, amire jönnek még az adók és a járulékok. Ahogy a gazdasági lap fogalmaz, "sajátosság", hogy a minimálbérre rakodó adó- és járulékterhek alapján nem csak a régió összes országát, hanem minden OECD tagállamot is felülmúlja a magyar gazdaság.
De nemcsak a minimálbérről van szó. A vizsgált országok közül
méghozzá nagyobb fölénnyel, mint amekkorát a jövő évi minimálbér-összegek közötti eltérés tükröz. A magyar kormány lépése egyelőre tehát csak a hozzájuk való felzárkózást célozhatja – írja a Napi.hu.
A minimálbéresek számát illetően egyébként nehéz adatokat találni. A lap szerint az Eurostat legutóbbi, 2010-es adatai szerint
Arról, hogy hány magyar dolgozik a legkisebb kötelező bérért, igencsak hiányos az adatszolgáltatás. A munkaadói oldalt erősítő Áfeosz-Coop Szövetség lapnak adott becslése szerint jelenleg valamivel több mint egymillión dolgoznak a kötelező legkisebb bérért, s e körben nagyobb arányt tesznek ki a garantált bérminimumon keresők a minimálbéresekhez képest. Emiatt a 2017-re kialkudott 15 százalékos minimálbér-emeléssel szemben a szakmunkás bérminimum 25 százalékos növelésének lesz a nagyobb gyakorlati jelentősége a Napi szerint.