Nem lesz jelentős árnövelő hatása hosszabb távon az olajkitermelés csökkentéséről kötött OPEC-alkunak - írja a Reuters ázsiai piaci szereplők véleményére hivatkozva. A cikk szerint az egyezmény után az olajtározók tartalma és az Egyesült Államokból származó nyers olaj megjelenhet a piacon ellensúlyozva az egyébként sem túl nagy vállalást jelentő alku hatását. 

A piacok a szerdai egyezményre meglepetten reagáltak, mivel az elmúlt nyolc év OPEC-találkozói sikertelenül zárultak. A hirtelen jött megállapodás hírére mintegy tíz százalékot ugrott az olajár, a hatás azonban nem biztos, hogy tartós lesz, az pedig teljesen valószínűtlen, hogy a mostani ötven dollárról újra hordónként száz dollár környékére másszon vissza az árfolyam. A 2008-as megállapodás - ekkor napi 4,2 millió hordóval vágták vissza a kitermelést - utáni árnövekedésre tehát nem érdemes számítani. 

A tizennégy tagállam abban állapodott meg, hogy mostantól csak napi 32,5 millió hordóban maximálja a napi olajkitermelését. Ez soknak hangzik, de az összes termelés volumenében nem számottevő, csupán 3,6 százalékos kitermeléscsökkentést jelent. Ráadásul mivel Indonézia nem ment bele a megállapodásba, az országot a maga napi 750 ezer hordós termelésével egyszerűen kipenderítették a szervezetből, így az már nem is számít bele az OPEC számaiba.

Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy a kartell további 600 ezer hordós vágást ért el a nem tag olajkitermelőknél. Ugyanakkor a Portfolio arról ír, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a drágábban - elsősorban palaolajat - termelő országokban is felfuthat az olajüzlet az egyezmény hatására. Így például Kanada és az USA is növelheti a kitermelését. Ennek eredményeképpen az alku ellenére a nem-OPEC országok össztermelése 500 ezer hordóval emelkedhet jövőre.

Az árnövekedés ellen hathat az is, hogy valószínűleg Amerikában a közeljövőben kamatot emel a jegybank. Az erősebb dollár nem tesz jót az olajnak, hiszen a nem dollár alapú vásárlók költségeit növeli, ez pedig lenyomhatja a keresletet.