Az év első hetében főleg az állam kiadásai és bevételei tudtak meglepetéseket okozni, de közben még mindig olyan sebességgel jöttek a munkaerőhiányról szóló hírek, mint amihez tavaly szokhattunk. Összeszedtük, hogy mi volt a héten.
2017 első hetében úgy záporoztak a munkaerőhiány újabb fokozatairól szóló hírek, mintha csak 2016 lett volna. Hiába dönt ugyanis negatív rekordokat a munkanélküliség és hiába dolgoznak egyre többen Magyarországon, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint egyáltalán nincs rendben a magyar munkaerőpiac, ugyanis a munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon.
A szövetség szerint a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van, a héten a Vasutasok Szakszervezetének elnöke már arról beszélt, hogy a MÁV-nál már járatcsökkentések, késések és más fennakadások lehetnek a vasúton az óriási létszámhiány miatt, de az is a héten derült ki, hogy már nemcsak szakmunkásokból, diplomásokból sincs elég munkavállaló a cégek szerint.
Közben pedig a diszkontokat leszámítva több áruházláncnál is feszültséget okoz a garantált bérminimum januártól esedékes 25 százalékos emelése. Azoknak ugyanis, akiknek eddig is magasabb volt a fizetésük a kötelező minimumnál, egyes cégeknél egyelőre nem rendezik a jövedelmét.
Decemberre rengeteg pénze maradt a kormánynak, amit látszólag mind ki is szórtak, így 2016 decemberében korábban soha nem látott, 900 milliárd forintot meghaladó hiány keletkezett a költségvetésben. Ezzel együtt az éves hiány még a decemberi költekezéssel együtt is a GDP 2 százaléka körül lesz, ami jó adatnak számít.
A költekezésnek az volt az oka, hogy a vártnál alacsonyabb lett a növekedés, ezért inkább több pénzt szórtak ki, hogy támogassák a gazdaságot. Ez úgy vált lehetségessé, hogy a bevételek a tervezettnél magasabbak, a kiadások pedig alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A bevételeket növelhette az is, hogy rengeteg illetéket szedhetett be jogtalanul a NAV, illetve hogy rendesen megszedte magát az állam autópálya e-matricából. Ehhez kapcsolódik egyébként, hogy az adókamara elnöke arról beszélt a héten egy interjúban, hogy ha az ember nem figyel, akár a kelleténél több adót is kiróhatnak rá idén.
Egyelőre a legális pénzmosás stabil bevételi forrásnak tűnik, ugyanis megváltoztak az ezzel kapcsolatos szabályok, így felpöröghet az offshore számlákról az államkasszába érkező befizetések mennyisége.
Zara László az online kasszákról is beszélt: azt mondta, van fehérítő hatásuk, de jobb lenne összehangolni őket az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer) is, és nem kéne mindenkire, például a masszőrökre is kiterjeszteni a dolgot. Az elmúlt év utolsó napjaiban egyébként főleg a taxisok és a pénzváltók vásároltak online pénztárgépet, az autószerelők és a ruhatisztítók inkább az áfás számlaadást választották.
De nem csak a bevételek, hanem a kiadások terén is történtek mostanában érdekes dolgok az állam háza táján. Kiderült, hogy az állami szervezetek közül a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) adta a legnagyobb karácsonyi prémiumot a dolgozóinak, átlagosan több mint 650 ezer forintot.
A kormány egyelőre nem tudja , hogy mennyibe került minden nyugdíjasnak eljuttatni Orbán Viktor karácsonyi üzenetét, vagyis a 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványhoz mellékelt levelet. Azt viszont lehet tudni, hogy mintegy kétmilliárd forintot költött 2016 második felében a kormány külföldi kiküldetésekre, például volt:
De nem csak kiküldetésekre költött a kormány, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is többet tesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért: mintegy 373 millió forintot szán a cég 22 új kirendeltségre Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, Szerbiában, Lengyelországban és Horvátországban.
Rossz hír a hétről, hogy még mindig nem szedte össze magát a magyar ipar: a KSH adatai alapján tavaly novemberben is mindössze 0,6 százalékkal volt magasabb a szektor kibocsátása, mint egy évvel korábban. Az viszont legalább jó hír, hogy legalább a fogyasztás rendben van: a KSH szintén pénteken kiadott statisztikája alapján a kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal nőtt 2016 novemberében. Ennek egyébként az lehet majd a következménye, hogy elszállhat az infláció.
Az viszont elég egyenlőtlenül oszlik meg, hogy kinek milyen lehetőségei vannak a fogyasztás terén: a volt devizások közül például sokan még mindig nagyon nagy bajban vannak: a 66 ezer bedőlt lakáshiteles közül október végéig csak 2700 tudott megállapodni a bankjával, 22 ezer adós pedig nem is hajlandó együttműködni a hitelezővel, akiknek viszont így elviheti a bank a házát.
A bankok szerint sokan pozitívan állnak az adósságkezeléshez, de a hitelezők ajánlatát - tipikusan, hogy a csökkentett törlesztőért cserébe hosszabbítsák meg a futamidőt - már nem akarják elfogadni. Ez persze egy folyamat, ami akár fél évig is eltarthat, ezért látszik az a Magyar Nemzeti Bank adataiból, hogy a 60 ezer megkeresett adósból kevesebb mint 3000-el tudtak megállapodni. Lazán kapcsolódik, hogy a Lechner Tudásközpont gyűjtése alapján az is kiderült a héten, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)