Tankönyvi példáját adta egy kamudoktor és szervezete, hogy hogyan lehet az MNB alapítványaiból milliókat lecsapolni, a Sziget fesztivál külföldi kézbe került, Vida Ildikó pedig a NAV után most a Közgépet vezetheti. Ezek voltak a legfontosabb gazdasági hírek a héten.
A hét elején írtunk egy esetről, aminek szerepelnie kellene minden, a közpénz elherdálásáról szóló tanulmánykötetben, és pont arról szól, hogy hogy lehet elherdálni közpénzt egy tanulmánykötetre. A Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesület nevében egy ismert kamudoktor, Kertész-Bakos Ferenc adott be pályázatot az MNB egyik alapítványához, a Pallas Athéné Domus Animae alapítványhoz, hogy összehozzon egy tanulmánykötetet az argentin adósságkezelés Magyarország szempontjából fontos tanulságairól. Az már önmagában érdekes, hogy az MNB alapítványa miért látta a projektet 11 millió közforintra érdemesnek, de ez még csak a sztori eleje.
Kertész-Bakosék ugyanis
A projekttervben kutatásvezetőként szerepelt az MNB alapítványai körül már megfordult közgazdász, Matolcsy György doktori témavezetője, Lentner Csaba, szerzőként pedig be van írva Zebők Csaba történész és Galló Béla politológus, akiknek a honoráriumára is kértek a PADA-tól pár millió forintot. Az már a tanulmánykötetben is látszott, hogy ők nem vettek részt a projektben. Viszont miután írtunk a pályázatról és annak fura eredményéről, jelezték az Indexnek, hogy ők nem kiszálltak a projektből, hanem nem is tudtak róla, hogy benne vannak. Lentner és Galló azt írta nekünk, hogy a cikkünkből halottak először az egészről, Zebők pedig jelezte, hogy neki szóltak, de nemet mondott a felérésre. A pályázatba azért így is belekerült.
A hét egyik nagy bejelentése volt, hogy egy külföldi befektető cég 70 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Sziget Kulturális Szervezőirodában, vagyis a Magyarország legismertebb fesztiválját szervező cégben. A befektető az amerikai Providence Equity Partners, amely világszerte 150 cégbe is bevásárolta magát, főleg olyanokba, amelyek médiával, telekommunikációval, IT-val és oktatással foglalkoznak, de ez a cég a tulajdonosa például az Ironman versenynek is. Eddig fesztiválszervező cégbe még nem fektetett a tőkealap.
Bár a Providence-nek többségi tulajdona van, Gerendaiéknál maradtak a menedzsment jogok, így továbbra is ők szervezik a Szigetet, Balaton Soundot, a Voltot és a cég többi fesztiválját. Gerendai Károly a befektetésről az Indexnek azt mondta, hogy a befektető bevonásával végre össze jöhet a szervezők terve, hogy külföldön terjeszkedjen a Sziget-brand.
Hogy melyik országban szerveznek majd fesztivált a szigetesek, azt egyelőre még nem tudni, de már elkezdtek nézelődni. A felvásárlást viszont a magyarországi fesztiválozók nem igazán fogják megérezni, bár lehet, hogy ha nagyobb lesz a fesztiálportfólió, akkor könnyebb lesz bizonyos szponzorokat megnyerni és olyan fellépőket elhívni, akiket amúgy nehezebb lenne szerződtetni.
Hétfőn adott ki közleményt Simicska Lajos valaha rengeteg pályázatot nyerő, de a pixisből egy ideje kiesett építőipari cége, a Közgép, hogy távozik a cég éléről Simicska régi harcostársa, Nyerges Zsolt. A helyére pedig nem is akárki veszi át a cég igazgatósági elnöki posztját, hanem maga Vida Ildikó, a NAV Amerikából kitiltott és leváltott vezetője. Vida volt az egyetlen, akiről kiderült, hogy az Egyesült Államok kitiltotta a Bunge körüli korrupciós botrány miatt, majd hosszadalmas közjátékok és félrebeszélés után el is távolították az adóhatóság éléről.
A hír megjelenése után rögtön elterjedtek különböző pletykák, főleg kormányközeli oldalakon arról, hogy Nyerges azért hagyja ott a Közgépet, mert nagyon összeveszett, sőt, egyes verziók szerint még talán össze is verekedett Simicska Lajossal, amiért Nyerges azt mondta a vállalkozónak, hogy túl sok pénzt emészt fel Simicska kormányellenes harca. Nyerges Zsolt az Indexnek erről azt mondta, hogy „bárki találja ki ezeket a sztorikat, nagyon élénk a fantáziája”. Nyerges szakításról nincs szó, sőt továbbra is tulajdonos a Közgépben, csak a cégvezetésbe fáradt bele.
Nem annyira jött össze a kormányzati terv, amiben szakmai érvekkel akarják megnyugtatni a népet, hogy nem hoz majd óriási korrupciót a budapesti olimpia. A kormány az Állami Számvevőszéket bízta meg, írjanak egy tanulmányt arról, hogy mekkora korrupciós kockázattal jár egy olimpiához hasonló rendezvény szervezése. Az ÁSZ pedig megírta a maga óvatos módján, hogy elég naggyal.
A tanulmány szerint az olimpia korrupciós kockázata még egy átlagos nagy projektnél is nagyobb, vagyis elég valószínű, hogy szétlopják majd az egészet. Ahogy írják az esemény kivételes jellege "arra ösztönözheti" a döntéshozókat, hogy még a normál eljárásoktól is eltérjenek és "a közérdeket veszélyeztető döntéseket hozzanak".
Emellett növeli a kockázatot, hogy a komplex projekteknél nehezen ellenőrizhetők a valós költségek, így könnyebb ellopni a pénzt, hogy a projekt döntéshozóinak és a beruházóknak a személyes kapcsolatrendszere potenciális forrása a korrupciós lehetőségeknek, és hasonlókat. A tanulmányt itt lehet elolvasni.