Tovább terjeszkedne a befektetési ingatlanpiacon az MNB alapítványainak közpénzét kezelő Optima Befektetési Zrt. – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Fekete Zoltán, az alapítványok tulajdonában lévő cég vezérigazgatója.

Fekete elmondta, hogy

Fekete az interjú nagy részét azzal tölti, hogy minél kevésbé válaszoljon  feltett kérdésekre, de azért így is kiderül pár érdekes dolog az alapítványok üzleti döntéseiről. Megkérdezték például, hogy honnan származik a majdnem kétmilliárd forintos vagyongyarapodás. Erre a cégvezető nem adott választ, azt viszont elmondta, hogy a befektetésként vett ingatlanok egyelőre nem hoznak pénzt, a teljes vagyon 7 százaléka pedig olyan épületekben áll, amelyeket az alapítványok használnak majd. 

Az is kiderült, hogy az MNB alapítványai végső soron azért is fektetnek ingatlanokba államkötvények helyett, mert azok miatt nem szól be az Európai Központi Bank, míg a kötvénybefektetéseknél fölmerült az EU-ban nagyon tiltott monetáris finanszírozás gyanúja. Legalábbis amikor megkérdezik Feketét, hogy az EU-s kifogások miatt vesznek-e kötvények helyett ingatlanokat, Fekete azt mondja: „Az EKB irányelveivel egyezik, hogy ingatlanpiacba fektetünk be.” Ez azért érdekes, mert eddig az alapítványok a jegybankkal együtt tagadták, hogy valami szabályelleneset csináltak volna. Fekete azt is elmondja: amiatt, hogy az alapítványok az MNB közpénzéből támogatják az oktatást, például a kecskeméti Pallas Athéné Egyetemet, egyelőre nem érkezett panasz az EKB-tól.

Persze a döntést, hogy állampapírok helyett inkább irodaházakat vesznek, a vezető szerint a gazdasági racionalitás is indokolja, mert az ingatlanpiacon most 6-7 százalékos hozamot lehet elérni, az államkötvényekkel pedig csak 1-1,5 százalékot, sokkal kevesebbet, mint amikor az alapítványok először elkezdték a saját céljaikra gyarapítani a közpénzt. Fekete szerint a jó gazda a legbiztonságosabb helyre fekteti be a pénzt, ami például ellentmondana azzal, hogy az államkötvényekből inkább kiszállnának az alapítványok. A vagyon több mint fele, 150 milliárd forint azért még így is állampapírban van, emellett pedig külföldi és magyar vállalati kötvényekben is tartanak pénzt az alapítványok.