Érthetetlen, hogy a román bíróság miért tiltotta be az Igazi Csíki Sört, de az is elég szokatlan, hogy a magyar kormány így beleálljon egy jogvitába, amihez tulajdonképpen semmi köze. Egyelőre a vesztésre álló sörmanufaktúra tulajdonosi háttere is homályos, de az biztos, hogy nem állítják le a sörgyártást Romániában, csak más néven folytatják. A székely–holland vállalkozás egyébként állításuk szerint éppen azért lett félig holland, mert azt hitték, ezzel a háttérrel jobban meg tudják védeni magukat a román piacon. Erre épp egy nagyobb holland céggel kerültek szembe.
A Csíki-medence nem egy boros vidék. Télen nagyon hideg van, idén is közelítettek a mínusz 30 fokhoz, és nyáron sincs túl meleg, ami szőlőtermesztésre nem igazán alkalmas. Valami szeszes ital viszont régen is kellett az embereknek, ezért ötszáz évvel ezelőtt a székelyek elkezdtek sört főzni.
A holland székhelyű Heineken 1998-ban lépett be a román piacra, majd öt évvel később megvásárolta a csíkszeredai sörgyárat, azzal együtt a Ciuc Premium nevű sörmárkát is, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegettek. Amikor 2014-ben megjelent a piacon az Igazi Csíki Sör, a Heineken romániai leányvállalata szellemi tulajdon megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával pert indított, mert úgy gondolták, hogy össze lehet keverni a Ciuc Premiummal.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy az Igazi Csíki Sör győz a vitában, január végén a román táblabíróság kimondta: a két sör összetéveszthető, mert nagyon hasonló a nevük és a címkéjük is. Bár az ítélet meghozatalakor a bíró végig a szakértőjére hivatkozott, különösebb vizuális előképzettség nélkül is be lehet látni, hogy a két sört talán csak az keveri össze, aki még nem ivott sört. De talán az sem.
Teljesen más az üvegek formája, a betűtípusok, a használt színek, a címke mérete, egyszóval minden. A magyaron még rovásírás is van.
És ott van még a név körüli vita. A Ciuc Premium magyarul Csík Prémium lenne, nem csíki, de egyébként sincs olyan márka bejegyezve, hogy Csík Prémium, hanem csak olyan van, hogy Ciuc Premium. Az Igazi Csíki Sör neve és a Ciuc Premium neve még tükörfordításban sem ugyanaz, ráadásul az egyik román, a másik magyar nyelven van, amit a Romániában élők valószínűleg ritkán kevernek össze.
A román táblabíróság döntése azért is furcsa, mert korábban egy másik román bíróság és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) is elutasította a Heineken védjegy megsemmisítésére irányuló keresetét. Így történhetett meg, hogy – a cég tulajdonosa szerint – pillanatnyilag az Európai Unió területén bárhol árulhat a gyártó Igazi Csíki Sört, kivéve Romániában.
Bár az Igazi Csíki Sör Magyarországon nem tartozik a legnépszerűbb sörmárkák közé, a román bíróság döntésére reagálva a Jobbik politikusai bojkottot hirdettek a Heineken termékeivel szemben. Nem sokkal később a Hódmezővásárhely fideszes önkormányzata is bojkottra hívta az embereket, és Lázár János is csatlakozott ahhoz a kéréshez, hogy a helyi kocsmárosok ne árulják a Heineken termékeit. A vásárhelyi kocsmákban viszont úgy tartják, hogy azt kell adni, amit a vendég kér, úgyhogy nem törődnek a miniszter szavaival.
Lázárra reagálva a holland nagykövethelyettes azt mondta nekünk: próbálnak összehozni egy találkozót a Heineken magyarországi leányvállalata és a Miniszterelnökség között, hogy békés úton rendezzék a kérdést. A találkozó megtörtént, de nem lehetett túl sikeres, mert a miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a holland nagykövet és a cég vezérigazgatója
az asztalt verte
nála. Mire jelezte, hogy mindenki a saját érdekeit védi, ő a magyarokét. Lázár kiszólása azért is érdekes, mert úgy tudjuk, a felek nem beszélték meg, hogy a találkozóról tájékoztatják a sajtót, a hollandok pedig tartották is magukat ehhez.
A miniszter egy nappal korábban még keményebben beleszállt a Heinekenbe. „A két évvel ezelőtt megkötött stratégiai partnerség erre nem adott felhatalmazást a cégnek. A Heineken hozzáállását minősíti, hogy a magyar kormánnyal együttműködési megállapodást köt, majd Romániában méltatlan eljárást folytat egy magyar márka ellen” – írta a Miniszterelnökség a Pesti Srácok nevű kormánylapnak.
Nehéz értelmezni, hogy pontosan mit is akar ezzel elérni Lázár János, főleg mert a Heineken magyarországi vezérigazgatója azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy a Heineken 19 leányvállalata egymástól „függetlenül működnek, indítanak pereket és felelősek a tevékenységükért”. Ráadásul Lázárék állítása szerint, hogy stratégiai partnerséget kötöttek a Heinekennel, ám ez nem pont így van. A vállalat a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal írt alá pár éve szándéknyilatkozatot, ami szerintük nem ugyanaz a szint, mint amire a Miniszterelnökség utalgatott.
Még egy apró csavar a történetben, hogy a Heineken Hungária pár hónapja kérdésre válaszolva kifejtette, hogy bár a kormány a stratégiai partnerei között szerepelteti, ők nem kötöttek velük ilyen szerződést. Ennek ellenére a kormány továbbra is stratégiai partnerei között szerepelteti a Heinekent a honlapján.
Az Igazi Csíki Sört a Lixid Projekt nevű román cég gyártja, amelynek egyik tulajdonosa Lénárd András, a másik pedig a Lixid Holding nevű Hollandiában bejegyzett cég. Az Átlátszó korábban utánanézett, hogy kik állnak a holding mögött, de csak egy ismeretlen szarajevói férfit és egy angol ügyvédet talált, amiből nem úgy tűnt, mintha ez a cég valós tevékenységet végezne.
Telefonon elértük Lénárdot, aki azt mondta, hogy a „társa személyéről nem tud nyilatkozni, de a megfelelő időpontban nyilvánosságra fogják hozni”, hogy kiről van szó. Annyit elárult, hogy „magyar emberről” van szó, aki a barátja, tehát „nem csak egy utcáról beesett befektető”.
A kérdésre, hogy miért egy Hollandiában bejegyzett cégen keresztül vállalkozik a társa, azt mondta, hogy azért, mert
az Egyesült Államok után Hollandiának van a legerősebb befektetésvédelmi megállapodása Romániával.
Tehát ha hátrány éri őket Romániában, a holland cégen keresztül eredményesebben érvényesíthetik az érdekeiket, mint egyszerű, román állampolgárságú befektetők. Csakhogy aztán a Csíki Sör ügyében éppen egy nagyobb holland céggel kerültek összetűzésbe, úgyhogy inkább a székely irányból kaptak erősítést, a Hungarikum Bizottságtól kezdve magyar politikusokon át közéleti szereplőkig mindenki az Igazi Csíki Sör székelységét hangsúlyozta, és azt, hogy a márkát valójában székelysége miatt támadják.
Lénárd egyébként több lábon áll, amiből csak az egyik a sörbiznisz. Gyerekkorában pap akart lenni, aztán 18 évesen Amerikába utazott, ahol végül kitanulta a szobafestő-mázoló mesterséget. Öt év után hazatért Erdélybe, és amerikai mintára duplex házakat kezdett építeni, jelenleg szállodaiparral, mezőgazdasággal és drónfejlesztéssel is foglalkozik. De épített törpe vízierőműveket, amelyek közül egyet nemrég megvett az MVM.
Ha Lénárdot nem is, a sörgyárat elég kellemetlenül érinti a bíróság döntése. Pontos számot nem mondott, csak hogy a rekeszek, hordók és persze a sörök visszahívása, illetve megsemmisítése millió eurós tételt jelent nekik. Kérdésünkre azt mondta, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak, hogy megtarthassák a jelenlegi piacuk felét jelentő Romániában is az Igazi Csíki Sör márkanevet. Addig pedig Igazi Tiltott Sör néven forgalmazzák a terméket, itthon és Romániában is, illetve egyéb márkáikat is nyugodtan árulhatják.
Borítókép: Wikipedia.