Még magukhoz sem térhettek az örvendezésből azok, akiknek az olimpiai pályázat visszavonása azért jelent megkönnyebbülést, mert így eggyel kevesebb módon lehet majd közpénzt lopni, és talán egy olimpiányival kevesebbszer jelentik be nagyberuházások újabb és újabb megnövekedett költségeit, az új Puskás Stadionnak máris megint kicsit megszaladt az ára a korábban bejelentett költségekhez képest.

A csütörtöki kormányinfón közölte Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy jövőre meg kell kezdeni az új Puskás Stadion építését, hogy az 2019-re el is készülhessen. Ezért a napokban a már lezárult közbeszerzési eljárás végeredményét is kihirdetik majd. Mintegy mellékesen azt is hozzátette, hogy a beruházás bruttó 190 milliárd forintba kerül majd. Ez az összeg egyébként 62 milliárd forinttal több, mint amennyit tavaly jelentettek be, és csaknem 150-nel annál az összegnél, amiről 2011-ben, az egész projekt bejelentése után szó volt.

Érdemes vetni egy pillantást erre az ábrára, ami megmutatja, hogy hogyan változott a stadion költsége az utóbbi években.

A 190 milliárdos költségnél egyébként jó is lenne megállni, ugyanis ha az Index magyar nagyberuházásokra vonatkozó túlárazási indexe alapján következtetünk arra, hogy mennyinek kellene lennie a beruházás végső összköltségének,

De hogy jött ki az túlárazási indexünk? Vettünk 9 befejezett és még folyamatban lévő magyar nagyberuházást: ezeknek megnéztük a legelőször bemondott tervezett végleges költségét és a valódi végleges költségét (vagy az erre vonatkozó legutolsó becslést, ha még nincs vége a beruházásnak), és ez alapján kiszámoltuk, hogy átlagosan mennyivel került végül többe ez a kilenc beruházás az eredetileg tervezett költségnél. (9-nél több beruházást figyelembe véve valószínűleg kisebb szorzó jönne ki, egy erről szóló, több beruházást összeszedő nemzetközi kutatásról itt írtunk részletesebben.)

A legdrágább beruházások közül a 4-es metró csaknem négyszer annyiba került, mint amennyit eredetileg becsültek, a szintén elég drága Budapest-Belgrád vasút pedig úgy tart 37 százalékos költségtúllépésnél, hogy még el sem kezdődött a beruházás. A legnagyobb költségtúllépés a Liget projektnél jött össze, ott most nyolcszor annyiba kerül a becslések alapján a beruházás, mint amennyibe eredetileg került volna. Az esztergomi vasút is az eredeti ár hatszorosába került végül, a Margit híd pedig az eredeti költség 6,4-szeresébe.

A vizes vb-nél most négyszeres költségtúllépésnél tartunk: ehhez képest a Várkert Bazár 2,2-szeres tervezetthez mért végső ára már szinte spórolásnak tűnik.

És akkor a kőröshegyi völgyhídról még nem is beszéltünk, aminél úgy jött ki csaknem kétszeres végső ár, hogy igazából nem találtunk eredetileg tervezett költséget, ezért azt a költséget vettük alapnak, ami akkor jött volna ki, ha a teljesen felesleges híd helyett alagutakat építenek a völgybe.(És akkor még méltányosak voltunk, hiszen ha az utat átvezetik Kőröshegy mellett, akkor az ott dolgozó mérnökök becslése szerint ez az autópálya-szakasz nagyjából 3 milliárd forintba került volna).