A Fővárosi Törvényszék a Kishantos-ügyben született ítélete alapján a magyar állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során - közölte a Földművelésügyi Minisztérium csütörtökön a kormany.hu oldalon.
Mint írták, az ítélet szerint a magyar állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során. A Fővárosi Törvényszék megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, amely szerint az állami földterületek bérbeadása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, közölték. Tehát a bíróság értelmezésében a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati eljárásban nem volt olyan szabálytalanság, ami a megkötött szerződések érvényességét befolyásolta volna.
A másodfokú bíróság 2015 nyarán döntött arról az előző Kishantos-perben, hogy az NFA pályázati kiírásának és elbírálásának jogszerűségét vizsgálnia kell a bíróságnak, ezért ezt az ügyet visszautalta első fokra, és kezdődhetett elölről - ennek a végére került pont a csütörtöki ítélettel. Ugyanakkor a másik, az ügyet érintő perben 2016-ban a Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette a Nemzeti Földalapkezelőnek a kishantosi földek új bérlőjével, a Mező Vidék Bt.-vel megkötött szerződését.
Cikkünk megjelenése utána reagált a kormány állításaira a Kishantosi Nonprofit Kft.:
"A Kormány állításával szemben sem a Fővárosi Törvényszék, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg a kishantosi földekre kiírt pályázatok és pályázati eljárások törvényességét. A Bíróság első és másod fokon érdemi vizsgálat nélkül - laikusok számára nehezen érthető indokkal - utasította el a kishantosiak keresetét, ugyanígy érdemi vizsgálat nélkül - 2 ellenvéleménnyel - utasította el az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék kérelmét.
A Magyar Kormány Kishantos ügyében kiadott közleményében valótlanul állította tehát, hogy a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy "...a Magyar Állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során. A Fővárosi Törvényszék döntésével megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, mely szerint az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű."
Igaz ugyan, hogy a Kishantos földjeire kiírt pályázatok törvénytelensége ügyében 2017. március 22-én a Fővárosi Törvényszék hatályában fenntartotta az elsőfokú - Kishantos keresetét elutasító - ítéletet (mellékelve), de az ítélet 9. oldalán alulról a 4. bekezdés utolsó mondatából kiderül, hogy a Bíróság a beadványt nem vizsgálta, mert úgy ítélte meg, hogy Kishantosnak nincs közvetlen jogi érdeke ezekben az ügyekben...
Az elutasításra azért volt lehetőség, mert a Kúria 2015. júliusában - másfél évvel a kishantosi kereset benyújtása után eltörölte azt a Jogegységi Határozatot, melyre alapozva a kishantosiak pert indíthattak a pályázatok törvénytelensége miatt. A megszüntetett 4/1999 Polgári Jogegységi Határozat így szólt:
„...A pályázati eljárásban való részvétel ténye önmagában megalapozza a felperes jogi érdekeltségét és így kereshetőségi jogát annak ellenére, hogy a felperes pernyertessége esetén sem léphet az eredeti szerződő fél helyébe. Minden pályázónak jogi érdeke fűződik ugyanis az azonos eséllyel történő részvételhez, a pályázatok szabályszerű elbírálásához. A pályázati eljárásban részt vett felperes keresetét tehát érdemben kell megvizsgálni. Ha az érdemi vizsgálat alapján megállapítható a pályázatban foglaltak, illetőleg a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése, akkor sor kerülhet a megkötött szerződés semmisségének a megállapítására jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülésére irányultság, vagy akár jó erkölcsbe ütközés címén is... „ Megszüntetve: 2015. július 6.
Kishantos 2014. elején indított pert az NFA ellen. Az eddigi ítéletek egyike sem mondta ki azt, hogy a kishantosi földek ügyében az NFA eljárása megfelelt a vonatkozó törvényeknek, viszont több esetben Kishantos igazát támasztotta alá, például kimondta a Bíróság, hogy