96 termékből 70-nél rosszabb minőségűt adnak a magyaroknak, vonta le Lázár János csütörtökön a Kormányinfón a következtetést a Nébih-vizsgálat eredményeiből, és talán abban bízott, hogy senki nem fogja megnézni, valójában mire is jutott a Nébih az említett teszten.

Ha azonban belekattint a hivatal által közzétett eredményekbe, könnyen leellenőrizheti, hogy a miniszter állításának és a valóságnak nincs közös metszete. A bevizsgált külföldi és magyar termékek között ugyan valóban találtak különbségeket, ezek nem voltak igazán jelentősek, az esetek egy részében pedig

Harmonikusabbnak találták például a csemegeuborkát, teltebb ízűnek a teát, gyümölcsösebb ízűnek a lekvárt. És persze emellett voltak termékek, ahol a külföldit találták harmonikusnak. Leginkább viszont egyáltalán nem döntötték el, hogy melyik jobb vagy rosszabb, inkább olyan jelzőket írtak a termékek mellé, amelyek alapján teljesen eldönthetetlen, hogy az egyik jobb-e mint a másik. Például egyik termék kicsit sötétebb, a másik valamivel világosabb.

Na de a lényeg, hogy Lázár ez alapján a vizsgálat alapján állította azt, hogy kiderült, "a multik visszaélnek a hatalmukkal" és hogy "fel kell lépni a kettős mérce ellen", sőt tulajdonképpen már el is kezdték a fellépést, a vizsgálat eredményeit meg sem várva már hetekkel ezelőtt egyeztetni kezdtek a témáról a visegrádi országokkal. A miniszter azt mondta, első körben azt szeretnék elérni, hogy ha ugyanaz a Nutella Olaszországban más mint a magyar, akkor a fogyasztóknak legyen joguk arra, hogy tudják,

ugyanaz a neve, ugyanúgy néz ki, de teljesen mást tartalmaz.

Ezzel kapcsolatban tegnapi cikkünkben már megírtuk, éppen a Nutella volt az egyik olyan termék, aminél a Nébih megállapította, az osztrák és magyar verzió között sem összetételbeli, sem érzékszervi különbség nincs, az olasz Nutella pedig szintén grammra ugyanazokat az összetevőket tartalmazza. Egyetlen megjegyzésük, hogy az olasz valamivel "világosabb és lágyabb" a magyarnál és így természetesen az osztráknál is. (Egy néhány évvel korábbi felmérésnél az osztrák tűnt krémesebbnek.)

Cikkünkkel kapcsolatban most megkeresett a Miniszterelnökség miniszterhelyettese Csepreghy Nándor. Arra ugyan nem reagált, hogy Lázár János miért mondta azt, hogy 70 termék esetében rosszabbat adnak a magyaroknak, ha a Nébih vizsgálatából semmi ilyesmi nem derül ki. Viszont úgy vélte, az csak egy dolog, hogy a hivatalnak mi jött ki a laboratóriumban, az összetevők a papír ellenére sem lehetnek igazából egyformák.

Miként lehetséges az, hogy bár a feltüntetett összetevők azonosak, a fogyasztó mégis mást érzékel. Ez arra enged következtetni, hogy az összetevők a papír ellenére mégsem lehetnek egyformák

- vetette fel a miniszterhelyettes.

Ha erre magyarázatot keresünk, érdemes lehet kitérni arra a néhány esetre, ahol a szakemberek határozottan rosszabb minőségűnek találták a magyarországi verziót: például több, külföldi licenc alapján készülő, Magyarországon gyártott sörnél.

Ez viszont nem igazán meglepő. Az egy dolog, hogy az egyik esetben egy prémium, drágább, 4,8 százalék alkoholtartalmú cseh import Kozelt vetettek össze a Dreher által gyártott 4 százalékos Kozellel, ami kimondottan furcsa is lett volna, ha nagyon hasonlít egymásra. Ami általánosságban meghatározóbb, hogy hiába ugyanaz az összetevő, hiába léteznek belső céges minőségi előírások, az alapanyagok jellegükben országonként, gyáranként is kicsit különbözhetnek.

Például nálunk más a víz keménységi foka, ami egy sörnél elég lényeges kérdés, nem bénaságból főznek licenc alapján ilyen rosszat a magyarok. Ahhoz, hogy egy termék ne csak ugyanazokból az összetevőkből álljon, hanem minden pontosan ugyanolyan legyen mindenhol, leginkább arra lenne szükség, hogy nagyjából egy helyről hozzanak minden alapanyagot. Ez viszont globális cégeknél aligha merülhet fel, és a főleg multik beszállítóiként élő magyar termelők sem valószínű, hogy nagyon jól jönnének ki a dologból. 

"A vizsgálat eredményei mind azt erősítik, hogy a Magyar Kormány fellépjen a magyar emberek érdekében, hiszen nekünk is joguk van tudni, hogy amit megvásárolunk és elfogyasztunk, az másmilyen, mint a külföldön kapható, papíron azonos termék. A kormányzat meggyőződése, hogy nem hagyhatja, hogy akár egy olyan eset is előfordulhasson, hogy a magyar vásárlókat nem tájékoztatják arról, hogy amit megvesznek, az valójában micsoda" – írta nekünk Csepreghy.