Index Vakbarát Hírportál

Lorinc Meszaros nevét lassan megtanulják külföldön is?

2017. április 3., hétfő 10:34

Még a 2010-es választások előtt hallottam Habonyt beszélni. Azt mondta, fel kell építeni pár nagytőkést, akik aztán régiós szinten is labdába rúgnak majd.

A fentieket még hónapokkal ezelőtt említette egy vállalkozó egy háttérbeszélgetésen, de a Konzum Nyrt. vezérének legutóbbi interjújával mostanában nyerhet értelmet a kijelentés. A Mészáros Lőrinccel nemrég társuló Jászai Gellért nyilatkozta azt, hogy nemzetközi piacra tart a két új Mészáros-szerzemény, az Opimus és a Konzum.

Nemcsak befektetőket akarnak külföldről szerezni, hanem a cégeikkel is határon túl bizniszelnének. Jászai azt mondta, a nemrég szerzett Hunguest Hotels hotellánccal mennének külföldre (a Hunguestnek egyébként voltak külföldi szállodái Montenegróban, Ausztriában, de azt Leisztinger nem adta el), és más cégekkel is próbálkoznak majd, „elsősorban a Kárpát-medencében”.

Megkérdeztük a két céget, hogy pontosan hol, mily módon terjeszkednének, de nem kaptunk érdemi választ.

A Konzum-opimus válasza a külföldi terjeszkedésről szóló kérdésünkre

A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint az Opimus Group Nyrt. a tőkepiacról szóló 2011. évi CXX. tv. (Tpt.) valamint a 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.), továbbá a BÉT vonatkozó szabályozásának megfelelően rendszeres és teljes körű tájékoztatást biztosít a befektetők számára. Az Ön kérdéseivel összefüggő válaszok a szabályozott tájékoztatás körébe  tartoznak. A Konzum Nyrt., valamint az Opimus Group Nyrt. a hatályos jogszabályok értelmében semmilyen módon nem kíván olyan információkat kiadni, vagy értesüléseket kommentálni, amelyek sértik a pénzügyi piacok befolyásolására, illetve bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó előírásokat, továbbá amelyekről szóló tájékoztatás közvetlen módon kihatással lehet a társaságok részvényeinek értékére, a kibocsátók megítélésére.

Mészáros Lőrincnek eddig is óriási cégbirodalma volt, de egyik sem dolgozott külföldre, vagy elenyésző mértékben. (A Mészáros és Mészárosnak, az R-Kordnak, az Agrosystemnek, a CLH-nak 0 forint, a milliárdos forgalmú Aranykoronának 16, a Búzakalász 66-nak pedig 5 milliós exportbevétele volt 2015-ben.) 

Emellett a Duna Aszfaltból ismert Szijj Lászlóval (róla később még lesz szó) tavaly nyáron alapítottak egy Marlera-Istria Kft. nevű, minden bizonnyal horvátországi ingatlanfejlesztésre indított céget, amelynek fő tevékenysége "lakó- és nem lakóépület építése", de a tevékenységi körök között van az üdülési és egyéb szálláshely, valamint szállodai szolgáltatás, saját tulajdonú ingatlan adásvétele, bérbeadása, üzemeltetése is. Mérlegük egyelőre nem elérhető.

Az orosz kitérő

2015-ben írtuk meg, hogy még két évvel azelőtt Kiss Szilárd moszkvai agrárattasé és kavarógép 20 tonna bacont vásárolt Mészáros cégétől, majd közös orosz céget is alapítottak a bizniszre. Mészáros később kiszállt, azt állította, eleve csak pár hónapig volt benne a kft-ben, sőt, a nyilatkozataiből úgy tűnt, igazából fogalma sem volt az egész működésről.

Most, a Konzum és az Opimus bekebelezésével viszont nem kell a nulláról indítani. A két cégcsoportnak kutatásaink szerint összesen három olyan érdekeltsége van, amely beágyazott külföldön:

Ha cégszerűen nem is terjeszkedett eddig Mészáros, azért a külföld eddig sem volt neki idegen terep: a foci révén igyekezett a határon túl is kapcsolatokat és persze bizniszeket építeni.

A csődbe ment eszéki fociklubot 2016 elején vette meg azzal a Ivan Mestroviccal, aki amúgy a Magyar Posta vetélytársaként működő City Mail nevű céget üzemelteti itthon. A történet épp nemrég vett olyan fordulatot, hogy stadionépítés is a biznisz része lesz, sőt, Mészárosék rögtön a horvát nemzeti stadiont akarják felhúzni Eszékre. A horvát csapat akadémiáját a magyar állam is segíti, 3,3 millió eurót (1 milliárd forintot) kaptak.

Garancsinak nem jött be

Mészáros nem az első Orbán-közeli, az utóbbi években meggazdagodott nagyvállalkozó, aki újonnan szerzett cégével külföldön próbálkozik. Garancsi István 2015-ben vásárolta be magát a Market Zrt.-be. A cég vezetője, Scheer Sándor akkor tavasszal optimistán nyilatkozott a külföldi nyitásról, azt mondta, hogy egy orosz projekt bedőlt ugyan "az eltérő kultúra miatt", de négy külföldi helyszínen versenyeztek megbízásért, "nyár végéig eldől, hogy végül hol építhetünk", mondta akkor Scheer Sándor vezérigazgató.

Aztán felmerült, hogy a Market építhet egy orosz stadiont a 2018-as focivébére, főleg, hogy Orbán Viktor is bejelentette egy Orbán-Putyin találkozó után, hogy magyar cég is épít majd. Aztán a Market 2016 elején cáfolta a hírt, és az orosz piacra szakosodott leányvállalatának, a Market Oroszország Kft-nek is csupán 10 milliós forgalma volt 2015-ben a cégadatok szerint úgy, hogy mind belföldi értékesítés volt.

Noha a cégpapírok szerint 2015-ben volt egy bő 100 milliós exportárbevétele a Marketnek, sehol nem találtunk adatot arra, hogy mit építhetett külföldön, és a referenciák között sem tüntettek fel külföldi munkát. Egyetlen dolgot találtunk a neten: a cég mérnökei Tibetben építettek iskolát tavaly nyáron önkéntes munkában.

Megkerestük a Market Zrt-t, hogy jelenleg milyen külföldi munkákat végeznek, illetve mit terveznek, és az alábbi - amúgy meglepően őszinte - válasz érkezett:

"A Market Építő Zrt. a pénzügyi válság építőiparra tett hatása, a kevés munka miatt foglalkozott külföldi munkavállalással, ezért vállaltunk korábban munkát külföldön.

Azonban a megbízók személye, a különböző kultúrák találkozása, az együttműködés, a szerződések betartása nem könnyű külföldön egy generálkivitelezőnek.

Ezért most, hogy az építőipari terület jelentősen jobb helyzetben van, nem célunk külföldön dolgozni. Speciális helyzetben megfontoljuk, de most nem keressük ezeket a lehetőségeket."

Van még egy olyan cég, illetve vállalkozó, amit/akit klasszikusan az Orbán-kormányzat nagy nyertesének szoktak nevezni, mégpedig a Szijj László vezette Duna Aszfalt, amelyről azt tartják, hogy a kiszorított Közgép helyére léptek a belföldi építkezéseknél. Őket is megkerestük, de hétfőn elküldött levelünkre nem reagáltak. A jelek szerint ez a cég sem dolgozik külföldre, a 2015-ös 120 milliárdos éves árbevételéből lényegében nulla volt az exportárbevétel, és a neten sem találtuk nyomát külföldi munkának, beleértve saját oldalukat is.

Egy magyar példa

Ugyan nem kötődik közvetlenül sem a kormányhoz, sem a Mészáros-Garancsi körhöz, de van olyan magyar vállalkozó, aki régiós szinten mozgolódik, és a Fidesz-közeli körökben is elég erősen beágyazott. Ő Világi Oszkár felvidéki milliárdos, a dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC tulajdonosa, egyben a helyi Mol-leányvállalat, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója.

Vele kapcsolatosan az utóbbi időben rendszeresek a magyar vonatkozású hírek:

Mindez azért is érdekes, mert Világival az egész történet rákanyarodik a székelyföldi Csíkszeredára és a Csíki Sörre, arra az ügyre, amiben a magyar kormány látványosan segített egy határon túli magyar bizniszt.

Világi évekkel ezelőtt benne volt egy Csíki-havasokban épített vízierőmű-projektben vállalkozótársával, Lénárd Andrással együtt. Azt végül 2015-ben a magyar állami MVM vette meg. Lénárd most a Csíki-sör társtulajdonosa egy szlovák vállalkozóval, és bár azt állítja, hogy Világi nem része a projektnek, az Átlátszó Erdély írása szerint ők ketten azért elég erősen összefonódnak üzletileg, plusz készültek Világiról olyan fotók a kifőzdében egy magyar miniszteri viziten, amik azt sugallják, hogy több ő ott, mint szimpla látogató.

A DAC-aréna avatóján ott ült egyébként a Csíki Sör két cégjegyzék szerinti tulaja, Lénárd és Spisák Róbert.

És természetesen Csíkszeredából sem maradhat el a foci, a magyar pénz és Mészáros: a helyi fociakadémia a felcsúti akadémia szakmai partnere, és 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott.

Rovatok