Azt gondolták, hogy a CEU ellehetetlenítése és a civil szervezetek külföldi ügynökké változtatása közben a kormány megfeledkezett a kereskedelmi láncok szívatásáról vagy a nem igazán meggyőző, de sűrűn félremagyarázott „élelmiszerbotránnyal” való vagdalkozásról? Á, dehogy.
Ebben van némi változás ahhoz képest, amelyről úgy egy hónapja írtunk, amikor a kormány főleg az élelmiszerbotrányra, a környezetvédelemre és a munkások védelmére hivatkozva állt elő olyan javaslatokkal, hogy az élelmiszerboltok fizessenek adót a parkolóhelyek után, kötelezően vegyenek föl még pár ezer embert, és alig költhessenek reklámokra. Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult.
Jöttek viszont új ötletek is, például arra, hogy a kormány a boltokon verje le a külföldről behozott élelmiszerek állítólagos kettős minőségét.
A „hazai kereskedelempolitika lehetséges fejlesztési irányairól a társadalmi egyeztetések eredményeképpen” című előterjesztést a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium jegyzi. Az általunk megismert verzión április 3-i dátum van, a dokumentumból pedig kiderül, hogy a témában április 6-án, vagyis múlt hét csütörtökön tartottak államtitkári értekezletet.
Ahogy a címe is jelzi, az anyagban nagyon sokszor szerepel, hogy erről már egyeztettek a társadalommal meg az érintettekkel is, de erről majd kicsit később. Előbb nézzük, hogy mit is javasol most a kormány!
Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:
Nem szerepel a javasolt normaszövegben, de a javaslatban sok szó esik még egy új elemről, ami a korábbi verzióban még nem szerepelt: a nem igazán meggyőző eredményeket hozó, de nagyon jól félrekommunikálható Nébih-élelmiszervizsgálaton felbuzdulva a kormány előállt egy javaslattal, hogy
A javaslat szerint a díj mértékét a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de erről még vita van, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium például azt javasolja, hogy ne alapterület alapján, hanem sávosan vezessék be ezt a díjat. Ezzel csak az a baj, hogy az Európai Bizottság pont emiatt kaszálta el a kormány egyik korábbi ötletét, hogy a szupermarketek fizessenek sokkal több élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.
Azt amúgy a kormány is tudja, komoly a kockázata, hogy az EU-s joggal összeférhetetlenek lesznek az új javaslatok, és ahogy eddig minden kereskedelempolitikai intézkedését, ezt is betűről betűre át fogják nézni Brüsszelben.
A parkolási adó ötlete is szerepel még a javaslatban, bár korábban az NGM-ből azt súgták meg a Magyar Időknek, hogy a kormány nem akar új adókat bevezetni. Erről a sarcról viszont csak annyi áll a legfrissebb változatban, hogy még föl kell mérni, mennyi parkolóhelyről is van szó, ami még két-három hónapba beletelik.
Ahogy már írtuk, a most kiszivárgott dokumentum tartalmazza a társadalmi egyeztetések eredményét, minden felmerülő javaslatnál szerepel, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek, szakszervezetek és szakmai szervezetek mit gondoltak róla. A kormány egy összesítést is készített, eszerint míg a Vállalkozók Országos Szövetsége, a multi kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormánnyal amúgy remek viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem értett egyet a kormány javaslataival, a CBA-t és még pár láncot képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az ÁFEOSZ-Coop, a kereskedelmi dolgozók két szakszervezete és több fogyasztóvédelmi civil szervezet egyetértett a javaslattal.
Azért részletesebben megnézve a szervezetek kommentjeit, kicsit árnyaltabb lesz a kép. A CBA és a Coop képviselői például nem tartották elfogadhatónak
Az előterjesztésben szerepel, hogy a hazai láncokat tömörítő szervezetekkel április 3-án még külön egyeztettek a beterjesztők szűk körben. Nem így a multiláncokat képviselő OKSZ-szel, amelynek képviselői nagyjából egy órát „egyeztethettek” a kormány képviselőivel még márciusban, ami nagyjából arra volt elég, hogy elmondják a véleményüket, de arra reakciót már nem kaptak. Az előterjesztésben látszik, hogy az OKSZ a legtöbb intézkedést
Például a reklámozás tilalma, amivel azt a lehetőséget vennék el a vásárlóktól, hogy tájékozódhassanak, összevethessék a különböző boltok árait, vagyis azt csinálják, amit a kormány szerint pont a reklámok miatt nem tudnak, azaz tudatosabban és megalapozottabban vásárolhatnak.
A dokumentumban szerepel még egy érdekesség. Azt is összeszedték, hogy a minisztériumok közül melyek értettek egyet a javaslattal, amiből kiderül, hogy egyetlen tárca volt, amelyik nem támogatta a kereskedelmet szívató tervet: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Hogy ennek mi az oka, az sajnos az előterjesztésből nem derül ki.