Az LMP-s Hadházy Ákos legutóbbi korrupcióügyi sajtótájékoztatójának témája egy koraszülöttekkel foglalkozó alapítvány projektjének 1,2 milliárd forintos uniós támogatása volt. Ez az összeg a politikus szerint aránytalanul nagy, és pazarlóan is költik majd el, ennek pedig köze lehet ahhoz, hogy a Korábban Érkeztem nevű alapítvány kuratóriumában ott ül Lázárné Megyeri Zita, Lázár János felesége is.
A vádak érzékeny pontra tapinthattak, a korrupcióinfó után ugyanis azonnal kitört a nyilatkozatháború az ügy körül, amelybe beszállt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Csepreghy Nándor, Lázár jobbkeze is. A napokban aztán Hadházy újabb részletekkel jelentkezett, azt állítva, más alapítványok, amelyek a fenti összegnek csak a felét nyerték el hasonló feladatra, jóval szűkebb keretből is ki tudták hozni az egyes részfeladatokat.
Ráadásul a birtokába jutott dokumentumok szerint a szakmai hátteret biztosító tanulmányokat mindhárom projekthez elkészítik, így ezek átfedésben lesznek egymással, és természetesen mindegyikre külön-külön uniós pénz jut.
A Korábban Érkeztem Alapítvány százszázalékos intenzitással 1,2 milliárd forint uniós támogatást nyert augusztus elején egy-egy mentorház létrehozására koraszülöttek és szüleik számára Szegeden, Kecskeméten és Gyulán. A 2015-ös alapítású szervezet kilenctagú kuratóriumában a kezdetektől ott ül Lázárné Megyeri Zita, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felesége.
A nagy összegű, hozzátett önrész nélküli támogatásra felfigyelt Hadházy Ákos, aki ezután kikérte a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, hogy megtudja, pontosan milyen területek közt oszlik el az összeg a projektben. Az LMP társelnöke talált is néhány említésre méltó tételt a költségvetésben, többek között:
Hadházy saját összesítése szerint így végeredményben 489,9 millió forint áll majd rendelkezésre a teljes 1,2 milliárdból, hogy a pályázatban megjelölt célt megvalósítsák, a többi az alapítvány működtetésére megy majd.
A számok annak tükrében különösen érdekesnek tűnnek, hogy Hadházy azóta újabb részleteket hozott nyilvánosságra két másik, igen hasonló projekt megvalósíthatósági tanulmánya alapján, amelyek szerényebb költségvetéssel dolgoznak. A pénzt egyébként ugyanazon az összesen 2,4 milliárdos keretösszegű Emmi-pályázaton nyerte mindhárom alapítvány.
Az összevetést az 1995 óta működő pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány szintén három megyére kiterjedő koraszülött-mentorprogramjával végezte el Hadházy. A pécsi alapítvány is nyert támogatást ugyanabból a keretből, de csak feleannyit, 600 millió forintot. Ők ebből az összegből több, a koraszülöttek gondozásához szükséges eszközt is terveznek venni, ultrahangokat és légzésfigyelőket például.
Mindeközben a módszertani tanulmányt, amit a Korábban Érkeztem 50 milliórt csináltatna, ők kihozzák 8 millióból. További költségcsökkentő tétel, hogy a pécsi alapítványnál nincs jogi tanácsadás, és egészségügyi intézményekben bonyolítanák a program jelentős részét, így ingatlanbérlésre nem fordítanak százmilliókat.
Összehasonlításban többet fordítanak viszont a mentorokra, a 600 millió forintból 155 millió forint menne erre a célra, ami 50 helyett havi 150 forintot jelent fejenként az LMP-s politikus számításai szerint.
További kérdéseket vet fel, mondta Hadházy, hogy a két 600 milliós, illetve az 1,2 milliárdos projekt tanulmányai részben fedik egymást, és így a szabályok szerint nem lehetne mindegyikre külön-külön uniós támogatást adni, ami felveti az Emmi felelősségét.
Hadházy kijelentései után beindult a kormányzati össztűz, az Emmi és a Miniszterelnökség is hevesen reagált az elhangzottakra, a kormányközeli sajtó pedig már-már a Vona Gábor vs. nyugdíjasok kampányhoz hasonló intenzitással lovagol az ügyön. A Magyar Idők több terjedelmes cikkben is foglalkozott azzal, milyen felháborító, hogy Hadházy „tejeszacskókkal”, illetve „kiskutyákkal” azonosította a koraszülötteket (Hadházy valójában a súlyukra utalt ezzel a kissé szerencsétlen összehasonlítással), Csepreghy Nándor bocsánatkérésre szólította fel és gazemberezte a politikust.
Az ügyben leginkább érintett Lázár János sem finomkodott a legutóbbi kormányinfón, amikoris közölte: „Mondták már a családomra, hogy kulák, hogy zsidó, most éppen cigányoznak”, arra utalva, hogy Hadházy a Farkas Flórián-i pénzherdáláshoz hasonlította a koraszülöttes projekt ügyét.
A lényegről, vagyis hogy a kifogásolt, Hadházy szerint jócskán túlárazott tételekre mi a magyarázat, már kevesebb szó esett a felháborodott tejeszacskózás közepette, de az Emmi azért kiadott egy közleményt a témában. Ebben egyebek mellett azt írják, Hadházy állításaival szemben „az az igazság, hogy a projekt több mint 90 százalékát a szakmai megvalósításra fordítja a kedvezményezett”, és hogy az LMP társelnöke „vagy nem érti a projektek költségvetését, vagy szándékosan hazudik”.
Konkrétumok helyett a közleményben sokkal több szó esik arról, hogy az LMP Ron Werber „gyűlöletre épülő módszereivel” készül a kampányra, „a nyugdíjasok és a romák után most a koraszülött gyerekek szülei ellen hangolja a társadalmat”, és „szembefordítja egymással a magyar közösségeket”. Hogy kicsivel több információt tudjunk meg arról, miért van ekkora különbség az egymáshoz nagyon hasonló projektek költségvetésében, és hogy mi indokol bizonyos nehezen érthető tételeket, kérdéseket küldtünk az Emminek és a Korábban Érkeztem Alapítványnak. Amint válaszolnak, tudatjuk.
Lázár János egyébként az üggyel összefüggésben közölte, releváns kérdésnek tartja, hogy vet-e fel összeférhetetlenséget felesége szerepvállalása, de szerinte ennyi erővel Hódmezővásárhelyen senki nem nyerhetne pályázaton, mert ő ott lakik. A miniszter felajánlotta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát, valamint azt, hogy felesége távozik az alapítványtól.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal megérkezett a Korábban Érkeztem Alapítvány válasza a költségvetési tételeket érintő kérdéseinkre, amelyet az alábbiakban közlünk. Az alapítvány összeségében úgy gondolja, minden tétel indokolható, és csak azért kerültek reflektorfénybe, mert politikai csatározás eszközévé váltak.
Az alapítvány kiemelte, hogy itt még csak keretösszegekről van szó (mivel a projekt egyelőre tervezési fázisban van), így nem biztos, hogy a megvalósítás során a teljes összegek felhasználásra kerülnek. Emellett azt is írják, a kifizetések utáni adó- és járulékterhetk összesen a költésgvetés 28 százalékát teszik ki, tehát ez a pénz visszamegy az államkasszába.
Az alapítvány szerint a felhívás nem teszi lehetővé, hogy eszközöket is beszerezzenek, ezért nem került ilyen tétel a megvalósíthatósági tanulmányba (ez mondjuk különös, mert a pécsi alapítvány ugyanebből a keretből tervez eszközöket venni).
A jogi szakértői költségek kapcsán közölték, ennek nettója csak 39,4 millió forint, jogászra pedig a szolgáltatási szerződések megkötése, jogiállásfoglalások és szakvélemények előkészítése, jogi tanácsadás, beszerzésekhez kapcsolódó jogi szolgáltatás, munkaszerződések, szellemi alkotásokra vonatkozó szerződések elkészítése, stb. miatt van szükség a projektben.
A projektben az ingatlanbérletre tervezett 80 millióval kapcsolatban azt írja az alapítvány, a cikkben szereplő 3 mentorház 30 havi bérleti díján túl tartalmazza az érintett három megye további 25 járásának területén a projekt során megvalósuló tevékenységek végrehajtásáhozszükséges ingatlanok bérleti díját is.
A meglehetősen drágának tűnő módszertant a Korábban Érkeztem azzal indokolja, az erre szánt több mint bruttó 50 millió forint tartalmazza a projekt eredményei további potenciális, országos felhasználásának előkészítését is.
A mentorok javadalmazásáról pedig azt írják, a sorstárssegítő mentorok többsége önkéntes munkában végzi majd tevékenységét, amit képzésük után tudnak megkezdeni. A képzés csak a projekt 7. hónapja után, az első 6 hónapos előkészítési szakasz után indul, tehát az elsők között kiképzett mentorok sem tevékenykednek majd a projekt keretében 36 hónapon keresztül. Mindemellett a mentorok mentoring alkalmain túl terveik szerint a koraszülöttségben érintett családok és szakemberek további komplex támogatásáról is gondoskodik aprojekt.