A katalán elnök akár kedden kikiálthatja Katalónia függetlenségét a regionális parlamentben. Egy esetleges elszakadás politikai, gazdasági és jogi értelemben is emberpróbáló feladatnak tűnik, amelyet a helyi ellenzék, a spanyol kormány és az EU vezetése mellett a katalánok jelentős része sem támogat. Ennek ellenére az aktuális helyzetben benne van, hogy a katalán kormány egyedül a világ ellen tényleg az autonómia útjára lép, ezért érdemes megnézni, mit is jelent gazdaságilag Katalónia Spanyolországnak, és fordítva.
Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb része, ennél fogva többet tesz hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, mint ami területéhez és népességéhez mérten arányos lenne. A 7,5 millió lakosú régió gazdasága 2,7 százalékot nőtt tavaly, bruttó összterméke 2016-ban 223,6 milliárd euró volt (ez alig marad el Finnország GDP-jétől), egy főre vetítve pedig a madridi régió és a félig Franciaországba átnyúló Baszkföld után harmadik országosan.
Katalóniában az agráriumon kívül minden más terület erősen növekvő pályára állt a válság vége óta. A régió Európai viszonylatban is nagy ipari hagyományokkal rendelkezik, az ipari termelés a GDP ötödét adja, és az utóbbi években dinamikusan, 2-3 százalék közt növekszik. A katalán ipar országos és nemzetközi összehasonlításban is nagyon erős fejlődést mutat 2012 óta, az euróövezeti átlag mintegy háromszorosát hozta össze növekedésben, előzi Németországot is.
Ez nem csak hagyományos iparágakra igaz, a fővárosi régió mellett Katalóniát tartják hagyományosan Spanyolország innovációs központjának. A régióban több infokommunikációs nagyvállalat jelen van, ezzel párhuzamosan az akadémiai szféra is igen aktív, az EU népességének 1,5 százalékát adó régióból a tudományos publikációk 3,9 százaléka származik.
Emellett persze a szolgáltatószektor is erős, gerincét az idegenforgalom jelenti. Katalóniában található Európa egyik legkedveltebb turistacélpontja, Barcelona, ami az aktuális turizmusranglétrán 10. lett azoknak a városoknak a listáján, amelyekben a külföldi vendégek a legtöbb pénzt költik. A turizmus önmagában a katalán össztermék ötödét teszi ki, a teljes spanyol idegenforgalomból pedig 22 százalékért felel a régió.
Katalónia nyitott gazdaság, kiviteli többlettel és jelentős tőkevonzó képességgel, az országrészbe áramló külföldi tőkebefektetés 2016-ban 4,8 milliárd eurót tett ki. A katalánok 65 milliárd euró értékben exportáltak tavaly, ami 2 százalékos növekedés 2015-höz képest, idén év elején pedig rekordot döntött a kivitel értéke. A régióban összesen 17 ezer külpiacokra exportáló vállalat működik, ami az összspanyol érték 34 százaléka.
A kereskedelem volumene a régió földrajzi adottságaiból is következik, Barcelona nagyon jó pozíciót foglal el a földközi-tengeri kikötővárosok közt, a város kikötője országosan messze a legnagyobb áruforgalommal rendelkezik, és a világon a negyedik legtöbb óceánjárót fogadó kikötő.
Világosan látszik, hogy Katalónia függetlenné válása nagy érvágás lenne Spanyolországnak, ami ezzel
ipari, kereskedelmi, innovációs központját, és az államháztartás is jelentős mennyiségű bevételtől esne el.
Ugyanakkor valószínű, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben Katalónia még ennél is rosszabbul járna, ha az autonómiapárti regionális kormány valahogyan végigvinné az elszakadási folyamatot. Bár a katalán kormány úgy képzeli, a spanyoloktól való elszakadás után is maradnának az EU-ban, és tovább használnák az eurót, ez azért nem olyan egyszerű.
A spanyol kormány például kapásból kijelentette, hogy függetlenedés esetén tiltakozni fog az új ország uniós tagsága ellen. Így technikailag ugyan nem lenne akadálya az újracsatlakozásnak (amit valószínűleg elölről le kéne játszani, ahogy az már a skótok esetében is felmerült), de feszültségeket szülne az EU-n belül, ha a spanyol alkotmány ellenében létrejött országot a spanyol állam határozott tiltakozása ellenére visszavennék.
Arról nem is beszélve, hogy nem csak Spanyolország elemi érdeke, hogy a régió ne önállósodjon: az Európai Bizottság magától is arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár nem volt szép a spanyol rendőri erőszak a népszavazáskor, és a katalán balhé alapvetően belügy, azért jobb volna, ha a katalánok nyugton maradnának, és a spanyol alkotmány alapján rendeződne a helyzet. Ami ugye kizárja a teljes függetlenedés lehetőségét.
Erre jó okuk van az unió csúcsszerveinek, egy esetleges katalán elszakadás ugyanis feltüzelhet más országokban létező függetlenségi mozgalmakat is, ez pedig fokozná az instabilitást az unión belül. Ilyen körülmények közt csoda lenne, ha az új katalán államot gond nélkül visszaengednék az unióba, hiába fejlettebb övezet az EU-átlagnál.
Ha viszont a katalánok akár csak időlegesen is elesnének a szabad mozgás és a közös piac nyújtotta előnyöktől, az csúnyán odaverne a nyitott gazdaság minden lábának: jelenleg a régió kivitelének mintegy 65 százaléka az unió tagállamaiba irányul, és a turisták nagy része is Európából jön.
A régió legjelentősebb kereskedelmi partnere Franciaország, amellyel ráadásul történelmi okokból jó viszonyt ápolnak a katalánok, de még ez sem elég ahhoz, hogy a francia állam árral szemben mögéjük álljon: a Macron-kormány már kimondta, hogy nem ismeri el legitim államalakulatnak az esetlegesen önállósuló Katalóniát. Így ha a katalánok látszólag minden rációval szembehelyezkedve ki akarják kiáltani függetlenségüket, nem nagyon akad majd barátjuk a kontinensen, amelynek gazdaságuk nagy részét köszönhetik.