Óriási mértékben nőttek az építőipari költségek, felszöktek az alapanyagárak és a bérek is erősen. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy a hazai építőipart igen komolyan felpörgették az állami támogatások, egyszerre akar mindenki építeni.

Az alapanyagoknál Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint átlagosan 10–13 százalékos építőipari alapanyagár-emelkedés figyelhető meg. Miközben Budapesten egy projektvezető bére akár 40 százalékot is ugorhatott tavalyhoz képest, de egy betanított munkásnak is átlagosan 25 százalékkal kell többet adni, vette észre a Magyar Építéstechnika korábbi cikkét a Portfolio. 

Árváltozások 2016 áprilisához képest
A) Jellemezően használt építőanyag-csoportok	Budapesten  (%)	Országosan (%)
beton	10	8
falazó anyagok:                     tégla                     zsalukő                     gipszkarton	15 15 20	10 8 7
falazóhabarcsok, adalékanyagok	15	10
bitumenes szigetelőanyagok	15	20
hőszigetelő anyagok	20	20
faanyagok	15	10
tetőcserép	15	15
hideg padlóburkolatok	10	7
csempe	10	7
szaniteráru	15	6
elektromos kábelek, vezetékek	15	15
elektromos szerelvények	10	10
gépészeti szerelvények	8	6
B) Személyi jellegű kiadások (bér, közterhek, egyéb juttatások)
segédmunkás	20	15
betanított munkás	25	20
szakmunkás	35	25
termelésirányító, műszaki vezető	37	23
létesítményfelelős (projektvezető)	40	25
C) Egyéb költségek
fuvarköltség	8	5
építési törmelék elszállítása, lerakása	10	8
iroda- és lakókonténer bérleti díja	20	15
építőgépek bérleti díja	12	1

A lap cikke szerint, ha gazdaságilag teljesen elcsúszna egy adott projekt, akkor a megtérülését féltő vállalkozónak először érdemes megpróbálnia szerződésmódosításra rábeszélnie az ügyfeleit. Mondván, hogy nem látta előre, hogy mások is most akarnak majd nagyokat építkezni. Ez számára a legegyszerűbb és legolcsóbb.

Ha nem megy, akkor a vállalkozó megpróbálhatja bíróságon is kicsikarni a szerződésmódosítást. De ez egyrészt hosszadalmas eljárás lehet. Másrészt pedig a nemzetközi és a magyar bírói gyakorlat is jellemzően inkább a megrendelőt védi. Ennek egyszerűen az az alapja, hogy ha a felek pontosan és véglegesen meghatározták a létrehozandó művet, valamint a vállalkozói díjat, akkor a vállalkozó köteles a művet a vállalt áron létrehozni, és kész. 

A cégek megpróbálhatják még úgy is megtámadni a szerződést, hogy a bíróság érvénytelenítse azt, ilyenkor feltűnő értékaránytalanságra hivatkozhatnak. Vagy fel is mondhatják viszonylag gyorsan, de ennek a részleteiről egy normális szerződés egyébként is rendelkezik jellemzően. 

Korábban a MÉASZ egyébként már jelezte, hogy a költségek emelkedése miatt sok vállalkozó inkább a terméket rontja le.  Várhatóan több lesz a gagyibb épület, amiből kispórolják a normális építőanyagokat. Pontosabban az elnökük szerint az épülő lakások közt most

sok a „gazdaságosan” kivitelezett, vagyis a közepes minőségű alapanyagokból megépülő.