Még ebben a hónapban létrejöhet a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, nagyon közel vannak ugyanis a felek ahhoz, hogy lezárják az EU és az öt dél-amerikai ország, köztük Brazília és Argentína alkotta Mercosur között. Az egyezmény támogatói szerint az véget vethet a latin-amerikai populizmusnak és felvirágoztatja az európai ipart. A kritikusok szerint viszont az egyezménnyel az EU csak ahhoz járul hozzá, hogy az Amazonas még nagyobb részét kiirtsák, hogy a helyén aztán egyre több rabszolga legeltessen egyre több marhát, miközben más fórumokon a klímaváltozás és erdőirtás elleni harc és az emberi jogok fontosságát hangoztatja.
Az EU az elmúlt években több nagyobb szabadkereskedelmi egyezményt is próbált aláírni, ebben látva a lehetőséget arra, hogy valahogy megpörgesse a válság óta csak döcögő európai gazdaságot. A legnagyobb, és legtöbb vitát is kiváltó projekt, az Egyesült Államokkal tervezett TTIP végül Trump kormányra kerülésével befuccsolt, így az EU vezetői más egyezményektől várják a nagy lökést. Ilyen volt a Kanadával kötött egyezmény, és ilyen az EU-Mercosur tárgyalás, amely szinte teljesen megnyitná az európai cégek előtt Dél- Amerika két legnagyobb piacát, Brazíliát és Argentínát.
A Mercosur Brazília és Argentína mellett Paraguayt és Uruguayt foglalja magába, és ha nem is teljes státuszban, de ott van a szervezetben Bolívia, Ecuador, Peru, Kolumbia és Suriname is. A tárgyalások még több mint tíz évvel ezelőtt, 2004-ben kezdődtek, aztán jó időre megszakadtak, most viszont úgy áll a dolog, hogy még ebben a hónapban lezárhatják a tárgyalásokat. Az argentin kormány például azt szeretné, ha a decemberi, Buenos Airesben tartott WTO csúcson már be is jelenthetnék a megállapodást. Ha létrejönne, a szabadekereskedelmi övezet a világ GDP-jének egyharmadát foglalná magába.
Hogy mi van az egyezményben, miről folynak a tárgyalások, arról eddig ugyan lehetett tudni valamennyit, mert az EU több kérdésben kérdésben is nyilvánosságra hozta az álláspontját, most viszont a Greenpeace hollandiai szervezete még hat fejezetet megszerzett és kiszivárogtatott a sajtónak, többek között az Indexnek is (a dokumentumokat itt lehet megnézni). Ezekből is kiderül, hogy az egyezmény nagyjából arra épül, hogy
Ez első ránézésre mindkét félnek jó, mert a Mercosur államokban nagyon sok a marha (Brazília a viág legnagyobb marhahús-exportőre, de Uruguay és Paraguay is benne van a top 10-ben, Argentina pedig a 12-ik), a cukor, a szója, az ethanol, Európában meg sok az autó, a gép, a gyógyszer, a bank és a kitermelhető olajra vágyó olajcég. Úgyhogy mindenki valami olyat ad, amiben jó, és olyat kap, amiben nem (annyira).
Brazília és Argentína, ahogy sok másik dél-amerikai ország, az elmúlt években elég protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, így az európai cégeknek elég nagy vámokat kellett fizetnie az oda exportált termékek után. A szabadkereskedelmi egyezmény viszont ezek nagy részét eltörölné, ami a szabadpiacot pártoló kommentárok szerint a gazdasági populizmus alól szabadítaná fel Latin-Amerikát.
A két térség már most is nagyjából 100 milliárd dollárnyit kereskedik egymással, de ez még jobban felpörögne, ha vámmentesen mehetnének az áruk át az atlanti óceánon. Az egyezményben azt is rögzítenék pontosan, hogy mennyi árut vinnének évente vámmentesen egymáshoz a felek, a tárgyalások során ezen is alkudoznak az EU és a Mercosur tárgyalói. Az EU a most kiszivárgott dokumentumok szerint azt ajánlotta, hogy a Mercosur országok évente nagyjából 80 ezer tonna marhahúst exportálhatnának vámmentesen az EU-ba, a dél-amerikaiak viszont korábban azt mondták, hogy 100 ezer tonna alatt nekik minden elfogadhatatlan.
Az európai gazdák már egy korábbi, évi 70 ezer tonnás ajánlattól is kiakadtak, az ír, lengyel, francia marhatenyésztők úgy érzik, hogy az Európai Bizottság feláldozza őket azért, hogy megnyerje a nagy európai cégeknek a brazil és argentin piacot. A Greenpeace szerint viszont
A marhatenyésztés, a szójatermelés és hasonló mezőgazdaségi tevékenység miatt a dél-amerikai őserdőknek egyre nagyobb részét vágják ki. Tavaly Brazíliában 37 ezer négyzetkilométer erdőt irtottak ki, vagyis nagyjából egy Svájc területével megegyező darabot vágtak ki az Amazonasból, háromszor akkorát, mint egy évvel korábban. Ez több szempontból is baj, emiatt csökken a biodiverzitás és egyre több az erőszakig vagy akár gyilkosságig fajuló konfliktus a favágók, marhatenyésztők és a még civilizáció által alig érintett bennszülött törzsek között. De ha ez nem hatja meg az európaiakat, hiszen ez nem itt történik, akkor annak kellene, hogy az erdőirtás eléggé meggyorsítja a klímaváltozást.
A megmaradt erdőterületek óriási mennyiségű széndioxidot szívnak fel, az Amazonas pedig globális szinten is az egyik legjelentősebb széndioxid-lekötő. Minél kisebb ez az erdőterület, annál kevesebb széndioxid szívódik fel benne, ami ehelyett csak az üvegház-hatáshoz járul hozzá, súlyosbítva a Föld amúgy is elég gyors felmelegedését.
Más fórumokon ez nagyon is aggasztja az Európai Unió döntéshozóit. Az EU saját stratégiáiban is elismeri, hogy az erdőirtás visszaszorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy visszafogjuk a klímaváltozást, és csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez is, amelyben az aláírók vállalják, hogy dolgoznak majd az erdők megóvásán. Ezzel viszont szembemegy az, hogy a szabadkereskedelmi egyezménnyel felpörgeti a dél-amerikai marhatenyésztést, eltörli a szója importvámját, stb., mind arra ösztönözve a termelőket, hogy ültetvényt és legelőt csináljanak az esőerdőből. Ha ez nem lenne elég rossz, az elmúlt időben több jelentés is szólt arról, hogy
Becslések szerint nagyjából 160 ezer ember dolgozhat így az országban, a brazil állam pedig finoman szólva nem tesz eleget azért, hogy ezen a helyzeten változtasson. Idén januárban egy nemzetközi bíróság megbírságolta a brazil kormányt, amiért nem tesz eleget a modernkori rabszolgaság ellen, amit a kiszabadított rabszolgáknak kellett kifizetnie. Erre a kormány reakciója az volt, hogy bejelentette, hogy megváltoztatják a rabszolgaság jogi definícióját, amivel a kritikusok szerint lazítottak az addig se nagyon betartott szabályozáson.
Persze az EU-Mercosur egyezményben lesz egy fejezet a fenntartható fejlődésről, ami most szintén nyilvánosságra került, amelyben benne van, hogy a felek fenntarthatóan kezelik majd az erdőket és tesznek az erdőirtás ellen, ahogy a nemzetközi munkaügyi standardokat is betartják és ezekből nem adnak alább a kereskedelem növeléséért, de ahogy a Greenpeace kiemeli, az egyezménynek ezt a részét nem lehet bíróságon megtámadni, vagyis nagyon számon kérni sem.
Borítókép: erdőirtás Brazíliában. Fotó: Evaristo Sa / AFP.