Mióta kiderült, hogy az EU csalás elleni hivatala (OLAF) szabálytalanságokat talált az Elios egyes közbeszerzései körül, eltérő tálalásban olvashatunk a cég tulajdonviszonyairól a kormányhű médiafelületeken és a kormánykritikus sajtóban. A nyíltan fideszes orgánumok – mint a Tények vagy az Origo – igyekeznek úgy beállítani, mintha a botrány kizárólag Simicska Lajost érintené (látszólag megfeledkezve arról, hogy ekkoriban még Simicska is Orbán közeli barátja és a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere volt), míg a többi helyen gyakrabban hivatkoznak Tiborcz Istvánra mint főkolomposra.
Az igazság a két beállítás keveréke: az OLAF által vizsgált, 2009-től 2014 végéig tartó időszakban mindketten meghatározó szerepet töltöttek be a vállalkozás életében. Simicska 2010 és 2013 között áttételesen tulajdonostársként, Tiborcz pedig a cég megalakulásától kezdve egészen 2015-ig változó szerepkörben. Ábrán mutatjuk meg, hogyan változtak a tulajdonosok és vezetők a mutyijairól ismertté vált Eliosban.
A helyzetet már első ránézésre bonyolítja, hogy még a cég neve sem maradt állandó az elmúlt közel tíz évben. Megalapításakor még ES Holding néven futott, majd 2010-ben E-OS Innovatív Zrt.-re változtatták a nevét, és csak ezután, 2013-ban lett belőle Elios Innovatív Zrt.
A tulajdonosok és vezető beosztású dolgozók is gyakran változtak, eleinte a Tiborczok családi vállalkozása, az ES Hungary, valamint Erdei Bálint cége, a BL Estates Kft. állt mögötte. Ügyvezetőként Tiborcz István és Erdei Bálint szerepelnek.
Egy évvel később csatlakozott a csapathoz az akkor még Orbán Viktor egyik legközelebbi barátjaként ismert Simicska Lajos, aki az E-OS Energiakereskedő Zrt.-n keresztül gyakorolt befolyást a cégre. (Mivel az eset még a nagy összeveszés előtt történt, az ügyet mindenképpen nehéz eltávolítani a miniszterelnöktől.)
Az E-OS tulajdonosa 2010 végéig az Energy Swiss Investment AG volt, majd 2010 végétől a mai napig a Közgép (illetve az elején másfél éven át az oligarcha egyik bizalmi embere, Tóth Marianna). Ekkor Simicskáék mellett tulajdonosként Orbán András volt jelen Green Investments & Solutions Kft. nevű társaságával, valamint egy bizonyos Biskelor Enterprises Ltd., melynek tulajdonosa a magyar céginformációs rendszerben nem érhető el, de neve hasonlít Erdei Bálint korábbi cégére. Az ügyvezetők köre ekkoriban kibővült Árfa Barnabással, ez a felállás 2013-ig, az Eliosszá alakulásig stabil maradt.
Az Átlátszó lekérte a Biskelor Enterprises adatait külföldi cégadatbázisból, és arra jutottak, hogy az offshore-cégnek volt egy magyar igazgatója is, bizonyos Lattmann Imre Gábor. Lattmann magyar cégekben az Eliosban közvetett tulajdonosként megjelenő Erdei Bálint üzlettársa. Jelenleg két cég van, amelyben mindketten érdekeltek: az Éles Corner Kft. és az Angyal Sétány Kft. Ezekben a társaságokban Lattmann Erdei Bálint cége mellett tulajdonos. Lattmann emellett ügyvezető a Borsod Plaza nevű társaságban.
Mióta Elios Innovatív a cég neve, alapvetően két másik társaság a tulajdonosa, ezek mögött viszont változó a háttér. A Green Universe Kft. először Pénzes Attiláé volt, majd 2014-ben Erdei Bálinté lett, onnan egy rövid kanyarral a Redwood Holdingnál kötött ki, végül a WHB Befektetési Kft.-hoz került 2015-ben.
A Green Investments & Solutions pedig a fent említett Orbán Andrástól Bertha Péterre, onnan Hamar Endrére szállt. Hamar, akinek személye a legmesszebbre kilógó lóláb volt az Elios-ügyben - ugyanis érdekelt félként egyszerre a közbeszerzési pályázatok előkészítésében is részt vett -, 2013-2014-ben volt tulajdonos.
Tőle 2014 áprilisában maga Tiborcz István vette át a stafétát, aki 2015-ben végül elpasszolta a céget a WHB-nak, ami így egyedüli tulajdonossá vált az Eliosban. Vezetői fronton még annyi változás volt ebben az időszakban, hogy 2013-től Sájer Gábor lett képviseletre jogosult, 2014-ben megjelent mellette Péter Zsolt, aki 2015-ben eltűnt, majd 2016-ben visszatért még négy vezető tisztségviselő társaságában, ők Hauber Gergely, Szloszár Gábor, Dénes Balázs és Csiszár Gergő.
Nem elhanyagolható részlet, hogy abban a rövid időszakban,
aztuán az év után, amikor a miniszterelnök veje volt a hivatalos tulajdonos, az Elios busás osztalékot fizetett.
A cég 2015-ben leadott beszámolója szerint a 2014-es pénzügyi év bevételéből 470 millió forint osztalékot kaptak a tulajdonosok.
Frissítés: Az RTL Klub cikkünk megjelenése után sugárzott híradója ugyanakkor cégiratokra hivatkozva azt állítja, ezt a pénzt már nem Tiborcz vette ki, mivel az április végi adásvétel után határoztak csak az osztalékról. Ha így történt, úgy Tiborcz a Green Investments & Solutions-ért kapott vételár formájában juthatott hozzá közvetve a haszonhoz, a cég értékébe ugyanis nyilvánvalóan beleszámít, mekkora eredménytartalékhoz lehet hozzáférni rajta keresztül.
A Green Investments & Solutions ára az osztaléktól függetlenül is jelentékeny összeg lehetett, hiszen az Elios, amelyben 50 százalékos tulajdonos volt, 2014-ben összesen 3,5 milliárd forint árbevételt hozott össze. A G7 számításai szerint a vételár 3 milliárd forint körül alakulhatott. A vevő cég WHB tulajdonosának, Paár Attilának egy évvel később, 2016-ban 970 millió oszatlékot fizetett ki az Elios több mint duplaakora árbevétele után.
A korábbi években is vehettek ki osztalékot a tulajdonosok, igaz, ekkor még kisebb összegek osztódtak több felé. A beszámolók szerint 2011-ben 100 millió forintot, 2012-ben és 2013-ban egyaránt 200 millió forintot fizetett a cég Simicskáéknak és a többi tulajdonostársnak.
Látható tehát, hogy mind a „kizárólag Tiborcz”, mind a „kizárólag Simicska” narratíva sántít, itt inkább a két NER-üzletember és köreik közös bizniszéről van itt szó, amiből aztán Simicska egy idő után – az Index forrásai szerint belső konfliktus miatt – kiszállt. Tiborcz és Hamar pedig akkor szabadultak meg a cégtől, amikor már nagyon forró lett a lábuk alatt a talaj az Elios látványos terjeszkedését taglaló cikkek elszaporodása miatt. Ugyanakkor érdekes, és Tiborcz István vezető pozíciójára is rámutató részlet, hogy Lázár János egy tavalyi kormányinfón arról beszélt, Tiborcz-cal közösen találták ki a hódmezővásárhelyi közvilágítás modernizálását, ami szerinte "nagyszerű program" volt. Az OLAF szerint már kevésbé.
Az Elios-ügyben nem csak a cég közvetlen, közvetett tulajdonosai, illetve vezető tisztségviselői érintettek. A cég aratását a közbeszerzéseken kiterjedt cégháló segítette, amelyről itt írtunk bővebben. Az OLAF-jelentésből kiszivárgott konkrétumokról pedig Szekszárd, Szolnok és Hódmezővásárhely kapcsán írtunk eddig.
(Borítókép: bal oldalt Simicska Lajos, Fotó: Bődey János / Index. Jobb oldalt Tiborcz István, Fotó: Rostás Bianka / Velvet)