Nemrég számoltunk be egy tipikus csok-igénylési problémáról, ami azokat érinti, akik korábban elbukták a gyerekekre megelőlegezett szocpol lakástámogatást. A Bankmonitor lapunkhoz eljuttatott jogszabály-értelmezésében arra jutott, a csok-igénylést egyszerűsítő, március 15-étől hatályos kormányrendelet kezeli ezt a kérdést, így azok is felvehetik a csok maximális összegét, akiknek eddig nem járt volna.
Az alaptörténet a következő volt: olvasónk kétszer házasodott, az első házassága után két gyereket tervezett, erre vett fel férjével közösen 2,4 millió forintos állami támogatást ("szocpolt") előlegként házépítésre. A ház felépült, csakhogy időközben megromlott a házasság, 2010-ben válás lett a vége, gyerekek pedig nem születtek.
Ilyen esetekben az egyébként vissza nem térítendő támogatást az igénylőknek vissza kell fizetniük kamatostul, 50-50 százalékot fizet a férfi és a nő is. Olvasónk visszafizette a pénzt, újra megházasodott, és a második házasságából már született két gyereke, most pedig felvenné az erre igényelhető csokot, a szocpol-támogatás utódját. Két gyerekkel, új lakás vásárlására a felvető összeg alapesetben 2,6 millió forint, de ha valaki korábban felvette a szocpolt, akkor mostanáig az volt a szabály, hogy a rá eső részt ebből le kell vonni. Az nem számított, hogy korábban már visszafizette azt, vagyis az államnak nullszaldós az ügylet.
Ezt a szerencsétlen helyzetet oldja fel a március 15-étől életbe lépő rendelet. Mint a Bankmonitor írja, az új szabály szerint nemcsak egy fajta számítási mód lesz, hanem kettő, és azzal élhet az igénylő, ami számára kedvezőbb. Az új módszerrel
úgy is meg lehet állapítani a csok összegét, hogy azokat a gyermekeket figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már támogatást vett igénybe (akár megszülettek, akár nem).
Magyarul egyfajta amnesztiát is választhatnak az igénylők. Ha nekik jobb, akkor megtehetik, hogy a korábban megszületett gyermekek és az utánuk járó csokot nem veszik figyelembe.
A fenti példában éppen ez a passzus lép életbe, és jobb is az igénylő szempontjából: ha a régi számítási módnál maradna, akkor 2,6-1,2=1,4 millió forintot kaphatna. Az új számítási mód szerint viszont a megszületett két gyermek után a 2,6 millió forintot mind megkaphatja.
A cég felhívja a figyelmet, hogy ugyanez az eset olyan élethelyzetben is megtörténhetne, ha korábban a két vállalt gyermek megszületik, és az újabb házasságban még két gyermek születik. A végeredmény az új csok-igénylésnél ugyanaz lesz, 2,6 millió forintot kap mind a két fél. Annyi eltéréssel persze, hogy mivel itt a vállalást teljesítették, értelemszerűen az első építésnél a támogatást nem kellett később visszafizetni. Az elemzésben nyomatékosítják, hogy
nem minden esetben lesz kifizetődőbb az új számítási módszert választani.
Abban az esetben, ha két gyermekkel új lakásra 2,6 millió forintot vettünk fel és évek múlva egy új lakásba költöznénk, de már három gyermekre vennénk fel támogatást (egy gyermek időközben született), jobban megéri az eredeti módszer: ha az „amnesztiával” élünk, akkor csak egy gyermekünk van, aki után kaphatunk CSOK-ot és így 600 ezer forintra leszünk jogosultak. Ha viszont a régi számítási módnál maradunk, akkor a 3 gyermek után 10 milliót kapunk, amiből a két gyermek utáni 2,6 milliót le kell vonni. Így utóbbi esetben 7,4 millió forintot ítélnek oda.
Félreértéseket szülhet az is, hogy sok helyen úgy jelent meg, mintha csak azok kaphatnának a jövőben több támogatást a korábban kapók közül, akik újabb három gyermeket vállalnak. Ez nem igaz, állítja a Bankmonitor a kormányrendeletek áttanulmányozása alapján. Inkább úgy igaz, hogy ha valaki három új gyermeket vállal és új lakást vásárolna, akkor kaphatja meg a maximális támogatást (10+10 millió forintot), függetlenül attól, hogy korábban mennyi támogatást kapott. Ha valaki vállal újabb gyerekeket, de csak kevesebbet, utánuk is megkaphatja a csokot, de értelem szerűen csak az 1-2 gyerekkel igénybe vehető összeghatárig.
Végül fontos észben tartani, hogy adódnak olyan esetek, amelyekre vonatkozó szabályok egyértelműen nem olvashatók ki a jogszabályból. Ezekre vonatkozóan maguk a bankok is állásfoglalást szoktak kérni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy miként járhatnak el. A fenti példára vonatkozó eljárás sem feltétlen magától értetődő első olvasásra, a Bankmonitor ezért kíváncsian várja, hogyan fogják ezeket az élethelyzeteket kezelni a bankok gyakorlatban.