Húszezer kérelmezőből húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, írta a Magyar Nemzet.
A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amelyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra.
A Magyar Nemzet adatigénylése alapján eddig csak annyi derült ki, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból. Vagyis az összesen 64 érintett túlnyomó többsége a már ismert adatok szerint valószínűleg Oroszországból, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából próbálkozott, mert Kína után ezekből a térségekből érkezett a legtöbb igénylő.
Végh Zsuzsanna a március 5-i bizottsági ülésen azt mondta, szerinte a kötvényigénylési eljárások „biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak”. A főigazgató elmondása szerint viszont a hivatal maga végezte el a „migrációs kockázatelemzést”, továbbá ők vizsgálták a kérelmezők és családtagjaik által benyújtott dokumentumok valódiságát is.
Az LMP-s Demeter Márta az ülésen ugyanakkor kétségesnek nevezte a nemzetbiztonsági vizsgálatok komolyságát, hiszen például az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon úgy jöhetett be Magyarországra, hogy közben nemzetközi körözés volt ellene.
Vadai Ágnes, a honvédelmi bizottság DK-s tagja arról kérdezte a főigazgatót, hogy a kötvényigénylők és hozzátartozóik mindannyian kitöltötték-e azt a nemzetbiztonsági kérdőívet, amelynek felhasználásával beszélhetünk a szó fogalmi értelmében vett nemzetbiztonsági ellenőrzésről. Utóbbi során például elbeszélgetnek az érintettel, illetve megvizsgálják a személyi hátterét.
Vadai Ágnes szerint ennek hiányában csupán annyi történhetett, hogy a kötvényigénylők által megadott adatokat összevetették a hazai és a nemzetközi nyilvántartásokkal. A bevándorlási hivatal vezetője nem válaszolt rá, hogy a kérelmezőknek ki kellett-e tölteniük nemzetbiztonsági kérdőívet.