Egyre több diák gondolkodik külföldi továbbtanulásban – derül ki az Engame Akadémia felméréséből. Jelenleg több mint 13 ezren járnak külföldi felsőoktatási intézményekbe, elsősorban nyugat-európai egyetemekre, a jelentkezők száma évről évre növekszik. A legnépszerűbb célországok közül továbbra is Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban tanul a legtöbb magyar diák.
Az Engame az EUROSTAT, az OECD, a UCAS, a US Institute of International Education statisztikáira, valamint az elérhető kormányadatokra támaszkodva becsülte meg a külföldön tanuló magyar egyetemisták számát. Eszerint egyértelműen növekszik a magyar diákok külföldi továbbtanulás iránti érdeklődése:
2017-ben több mint 12 százalékkal nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben teljes egyetemi képzésben részt vevő magyar diákok száma
2016-hoz képest, és a tapasztalatok alapján idén további növekedés prognosztizálható.
A brit UCAS (Universities and Colleges Admissions Service) adatbázisból pontos adatok jöttek az Egyesült Királyságba felvételiző és felvételt nyert alapszakos magyar diákok számáról. A korábbi évek folyamatos növekedéséhez képest tavaly majdnem 3 százalékkal csökkent a brit egyetemekre jelentkező magyarok száma az előző évhez képest.
A növekedés megtorpanásának oka a tavalyi évben vélhetően a brexit körüli bizonytalanságból fakadt, de miután a brit kormány bejelentette, hogy a tanulmányaikat a 2018/19-es évben megkezdők továbbra is az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak, a jelentkezések száma 2018-ban ismét fellendült, sőt a 2016-os adatot is meghaladta. A korábbi évek tapasztalatai alapján a végső határidőig még további több tucat jelentkezés várható.
Az elemzés szerint a német és osztrák jelentkezések hirtelen ugrása valószínűleg szintén összefüggésben van a brexittel.
A fenti összesítő táblázatból látszik, hogy
2017-re körülbelül 19 százalékkal nőtt az Ausztriába, 22 százalékkal pedig a Németországba felvételizők száma.
A németül is beszélő diákok számára jó alternatívát jelenthetnek az itteni képzések, és amellett, hogy az oktatási rangsorban egyre erősödnek a német egyetemek, a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbbá váltak az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalansággal szemben.
A német nyelvterületek mellett Hollandia és Dánia is évről évre egyre népszerűbb célországok a magyar diákok körében.
2013-tól 2016-ig az előbbiben körülbelül 32 százalékkal, utóbbiban 54 százalékkal nőtt a magyar diákok száma.
Hollandiát egyre többen választják elsődleges célországként, az Engame saját diákjai pedig sokan jelölik meg az Egyesült Királyság alternatívájaként, ha az oda való bejutás esetleg nem sikerülne. Dánia főleg mesterszinten vonzó, ahol jóval több képzés érhető el angol nyelven. Alapszinten is színvonalas a képzés, de itt még jóval kevesebb szakterületen tanulhatnak angolul a diákok.
Újdonság a korábbi évekhez képest, hogy itthon is egyre népszerűbb a külföldön már bevett "gap year" gyakorlata, vagyis az, hogy az érettségiző diákok kihagynak minimum egy évet a felsőoktatási felvételi előtt, amelyet tapasztalatszerzésre, orientációjuk megalapozására fordítanak.
Az, hogy a 2018-ban érettségiző diákok közül mennyien mennek külföldre, nehezen megbecsülhető, de a korábbi évek statisztikái és az Egyesült Királyságból már rendelkezésre álló idei jelentkezési adatok alapján valószínűtlen, hogy változna a növekvő tendencia.
A tavalyi kutatásából kiderült, hogy az akkor külföldön élő (még tanuló vagy már végzett) diákok közel 30 százaléka egyáltalán nem tervez hazaköltözni Magyarországra. Ezzel szemben azonban több mint 40 százalék haza szeretne költözni a jövőben, és 9 százalék két éven belül vagy az egyetemi képzés befejeztével térne vissza. Arról, hogy ezek az adatok 2018-ra hogyan változtak, egyelőre nem áll rendelkezésre információ.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.
Borítókép: a berlini Humboldt Egyetem főépülete. Fotó: John Macdougall / AFP.