Jordánia szegény, se vize, se olaja, se mezőgazdasági termelése. Olyan ágazatokban, kereskedelemben, turizmusban, szolgáltatásokban erős, amit a szomszédságában folyó háborúk igencsak megtépáztak. Ráadásul a Magyarország méretű ország annyi menekültről gondoskodik, hogy tizenöt év alatt megduplázódott a lakossága. Minden nehézség és konfliktus ellenére pozitív az ország jövőképe.
Melyik ország szenved anyagilag a leginkább a szíriai háború miatt megerősödő menekültáradattól? A válasz Jordánia lesz, de azért ezt meg kell magyarázni.
Ráadásul Jordánia az elmúlt fél évszázadban mást sem csinált, csak menekülteket fogadott. A palesztin háborúkból kétmillió palesztin, a két öbölháborúból pedig kuvaiti vendégmunkások, majd 700 ezer iraki választotta új hazájának az országot. Jordánia lakossága 2004 és 2017 között így ötmillióról tízmillióra nőtt, a főváros, Ammán lakossága pedig már 4,5-5 milliós, amelynek kiszolgálására világszinten is kiemelkedő metropolisz épül.
Visszatérve még a menekültbefogadási számjátékra, a három felsorolt fő befogadó mellett a hivatalos adatok szerint Irakba, leginkább Iraki Kurdisztánba 260 ezren, Egyiptomba pedig 130 ezren érkeztek Szíriából.
A szegény, ásványkincsekben, termőterületben és vízben is hiányt szenvedő Jordániának természetesen
nagy gondot okoz a menekültek ellátása ivóvízzel, élelmiszerrel, valamilyen lakhellyel, szolgáltatásokkal (például egészségüggyel, iskolákkal), esetleg még munkával is.
Amikor a nemzetközi segélyszervezetek vagy a külföldi kormányok jószívűségére és pénzére ácsingózik egy ország, akkor biztosan hajlamos eltúlozni a menekültek ellátásának terheit.
Jordánia már azt is közölte hivatalosan, hogy a központi büdzsé 25 százalékát költi a szíriai menekültekre, de azért lehet, hogy ez felnagyított adat. Ugyanakkor az összesen 10 milliárd dollár, vagy az évi 2-3 milliárd dolláros költség reális lehet, és mivel a szegény Jordániának csak 30 milliárd dollár az éves hazai összterméke, így ez a GDP tizede, ami tényleg elképesztő nagy teher.
Mivel Jordánia és Magyarország az említett népességrobbanás óta nagyon hasonló méretű ország, területét tekintve is éppen ugyanakkora (nagyjából 90 ezer négyzetkilométer), így könnyen adódnak az összevetések.
Jordánia minden nehézsége ellenére vonzó hely. A helyiek büszkék arra, hogy ez az ország a tűzfészekben is az arab világ legbiztonságosabb, legstabilabb állama, egy felmérés szerint az egész arab világban Katar és az Egyesült Arab Emírségek mellett itt lehet a legkisebb kockázattal sétálni éjszaka.
Maga a geográfia, vagyis az említett tűzfészek persze nem szerencsés – elég, ha arra gondolunk, hogy két szomszéd (Izrael és Szíria) éppen bombázza egymást.
Az országnak tényleg borzalmas a geográfiai elhelyezkedése. Az említett Izraelen és Szírián kívül ott van mellette Ciszjordánia (ahonnan pár évtizede szintén milliószámra érkeztek a menekültek, akkor a palesztinok), szomszédja még a szintén háborús zóna Irak – egyedül a szaúdi határszakasz volt viszonylag nyugodt mostanában.
Ugyanakkor a helyiek azt mesélik, ők haszonélvezői annak, hogy az arab világ Jordánián keresztül találkozik a leghosszabban Izraellel (470 kilométer a határszakasz), mert emiatt a nemzetközi hatalmak, főleg az Egyesült Államok sokat segítenek abban, hogy Jordánia a béke szigete maradjon a térségben.
Jordániának azonban a támogatások ellenére nincs könnyű dolga, mert nem csak vize nincs (bár az országban így is 97 százalékos a lakosság folyóvízellátása), de olajból is 100 százalékban importra szorul. Sőt, gyakorlatilag semmilyen ásványkincse nincs, egyedül foszfátban erős, amire némi műtrágyaipar épül.
Éppen ezért az uralkodó minden lehetséges nemzetközi kapcsolatot igyekszik megragadni, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például egymaga egymilliárd dollárt költött el az országban, és most, amikor az éves közgyűlését is a Holt-tenger mellett tartotta, egy újabb 2,8 milliárdos tervet jelentettek be.
A hányatott sorsú hasemita uralkodó család mostani fejét, II. Abdullahot az arab világ uralkodóházaira jellemző tisztelet (vagy személyi kultusz) övezi, de a helyszínen úgy tűnik, hogy a király tényleg nagyon népszerű. Az EBRD éves közgyűlését ő nyitotta meg, és rajta kívül a talán még nála is népszerűbb Ránija királynő is felszólalt a konferenciával egybekötött közgyűlésen.
A hasemiták élete sem könnyű, a király dédapját egy palesztin merénylő gyilkolta meg, a nagyapa skizofrén lett, igaz az édesapa,
Husszein király fél évszázadon keresztül vezette stabilan az országot.
Ez nem volt könnyű, az uralkodó állandóan lavírozásra kényszerült: barátság Amerikával, béke Izraellel, de azért Jordánia Irakot is támogatta Kuvait ellenében, majd végül a szövetségeseket segítette az Iszlám Állam ellen. Minden lépéssel barátságok születtek és véres viszályok kezdődtek.
A jordán nép fiai mindenesetre legendás kereskedők, diplomaták, közvetítők. Évtizedek óta a nemzetközi szervezetek vagy éppen az arab világ támogatására szorulnak, de egy régóta aktív utazásszervező szerint tényleg szeretik őket a térségben, mert mérsékeltek, liberálisak, szívesen közvetítenek konfliktusok esetén, ha szükséges. A térség kibogozhatatlan ügyeit gyakran tárgyalják Ammán hatalmas és modern szállodáiban.
De vajon a jordánok hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy 1,3 millió szíriai ember települt be hozzájuk?
Láthatóan nem boldogok ettől. Nem is igazán lehetne problémamentes az együttműködés, mert a menekültek tényleg megterhelik a büdzsét, illetve az ország víz- élelmiszerellátását, kevés és drága miattuk a lakás, és nagyon sok szíriai feketén dolgozik, miközben az „ősjordánok” elszenvedik a 18- 20 százalékos munkanélküliség terheit. Ezért volt számomra érthetetlen, hogy a szállodában megismert pár alkalmazott között volt nepáli, indiai, maláj, de jordán vagy szír kevésbé.
Sok tehát a konfliktus, ráadásul, ahogy említettük errefelé nem a szírek tömegei az első menekülthullám, és korábban a palesztin menekültekkel még véres összecsapások is kibontakoztak. Alkalmi ammani vezetőnk, Marouan meséli, hogy az európai ember számára is változatos öltözékek, arcok, bőrszínek alapján ők azért 90 százalékos biztonsággal látásra meg tudják különböztetni a szír, a palesztin, vagy éppen a jemeni, líbiai bevándorlókat.
Talán a jordánok palesztinokkal szembeni mérsékelt, de tapintható ellenszenvét tovább enyhítette az, hogy egy palesztin, bizonyos Ahmad Abughaush 2016-ban olimpiai bajnoki címet szerzett Jordániának taekwondóban, ez az ország egyetlen sportsikere szinte, amúgy az ország kontinentális szinten is teljesen eredménytelen például a legnépszerűbb sportban, a fociban.
Ahol hirtelen egy-, két- vagy akár ötmillió emberrel többet kell ellátni, azt gondolhatnánk, hogy legalább a gazdaság kibocsátása növekszik. Nos, igen, természetesen, de azért ez nem ilyen egyszerű. A két veszélyes szomszédos ország, a gyakorlatilag lezárt határok miatt éppen Jordánia korábbi erősségeiben, a kereskedelemben, a turizmusban lett nehezebb minden.
De Jordánia most nagyon reménykedik, végre megint kezd élénkülni a kereskedelmi forgalom,
a Holt-tenger környékére a világ legnagyobb szállodaláncai húztak fel hatalmas, erődszerű luxushoteleket,
és az ország szerepet remél a két porig rombolt szomszéd újjáépítésében is. Bárcsak ott tartanánk már.
Talán ezért is volt fontos, hogy az EBRD éppen Jordániában rendezte éves közgyűlését, és a bank igencsak optimista előrejelzéseket is publikált az ország gazdaságáról. Az elmúlt évek gazdasági stagnálása után az EBRD 2018-ban 2,5 százalékos 2019-ben pedig már 2,7 százalékos növekedést vár Jordániában.
Ott, ahol egyébként a gazdaság szerkezete, a szegénység ellenére is modern, szolgáltatásközpontú. Az említett kereskedelem és a turizmus mellett izmos a bankszektor, illetve a informatika, és a turizmuson belül a tengerparti erődök mellett elsősorban az egészségturizmus a húzóágazat.
II. Abdullah király nagyon komolyan felfejlesztette az egészségügyet. Az ország szerencséjére a német és az osztrák tb finanszírozza azt, ha a lakosai a rettentően kinéző gyógyhatású iszappakolásokkal kúrálják magukat a Holt-tenger környékén, és az elsősorban ammáni elitkórházakban kezelteti, műtteti magát az arab elit, iraki, palesztin, szudáni elitbetegek tömege érkezik minden évben Jordániába.
A király ebből még azt is megengedheti magának, hogy az ősjordánoknak akár 75 millió forintos költségig engedélyezheti az ingyenes orvosi kezeléseket. A király amúgy tökéletes brit angollal szólal meg, ami nem csoda, mert nemcsak az édesanyja volt angol, de maga a király is Oxfordban tanult. Emellett bohém uralkodó hírében áll, aki szerepet kapott kedvenc sorozatában, a Star Trekben, és az autóversenyzés, illetve a búvárkodás nagy szerelmese.
A palesztin származású királynő (eredeti nevén Ránija al-Jasin) pedig nem csak azért népszerű, mert a négygyermekes édesanya a világ egyik legszebb uralkodója, de azért is, mert aktívan felkarol fontos ügyeket, ő az ország vízellátásának és mindenféle humanitárius és zöld alapítványának a motorja.
Minden pozitívuma ellenére a végtelen mennyiségű menekülttel Ammán olyan, mintha fiatal férfiak milliószámra lebzselnének, üldögélnének, kávéznának. Az EBRD hatalmas, 2,8 milliárd dolláros Jordánia-projektje ezt a csapatot szeretné dinamizálni, miközben azért a banknak folyamatosan azzal a dilemmával is meg kell küzdenie, hogy tényleg ez-e a legfőbb feladata egy nevében is „európai” fejlesztési banknak.
Borítókép: szír menekültek Jordániában. Fotó: Thomas Coex / AFP.
Ha véleménye van róla, alább kommentelheti a cikket.