Minden probléma dacára aranyéveknek számítottak az elmúlt esztendők a légi közlekedésben, és a mostani kilátásokra sem lehet sok panaszuk az iparági szereplőknek. Az utasoknak viszont fel kell készülniük arra, hogy akár csökkenő jegyárak mellett is több pénzt akarnak majd összességében lehúzni rólunk a légitársaságok.
Szinte már klasszikus, ahogy Warren Buffett, a világ egyik legsikeresebb befektetője évtizedekig kitartóan lesajnálta a légi közlekedést, még 2013-ban is „halálcsapdának" nevezte a befektetők számára. Aztán gyorsan megváltozott a véleménye az iparág jövőjéről, mert 2016-ra már inkább befektetett több mint 8 milliárd dollárt (mostani árfolyamon nagyjából 2200 milliárd forintot) a négy legnagyobb amerikai légitársaságba.
Most úgy néz ki, hogy jól csinálta, mert a IATA legfrissebb áttekintése szerint belátható időn belül továbbra is nagyon jól fog menni az iparágnak. Igazából már most is hosszú ideje jól megy: negyedik éve a tőkeköltség, azaz a hasonló kockázatú befektetésektől elvárható hozam felett tejel az iparág. Hozzátéve, hogy a területi különbségek viszont elég nagyok, jól működő légitársaságokat sok helyen nem igazán tudnak összehozni.
Az előrejelzés szerint idén 10,7 százalékkal fogunk több pénzt költeni légi közlekedésre. Amit 6,5 százalékkal több, 4,36 milliárd felszálló utas hoz majd össze tavalyhoz képest. Nem lesz annyira jó évük, mint tavaly, de így is bőven lesz mit a tejbe aprítani.
Emellett zsúfoltabbak is lesznek a gépek, a járatok rekord-helykihasználtságúak lesznek idén, átlagosan 81,7 százalékra fogják feltölteni az ülőhelyeket. Az iparág egyébként átlagosan 64,6 százaléknál lenne nullszaldós.
Miközben a repjegyárak továbbra is mennek le. Egy átlagos retúrjegy 380 dollár (103 ezer forint) lesz, ami 59 százalékkal alacsonyabb húsz évvel ezelőtthöz képest, ha az inflációt kiszűrjük. Ez azért is lehet így, mert a légi szállítás költségei is több mint feleződtek, persze nem egyenletesen.
Most épp jócskán emelkedő üzemanyagárakra számítanak, tavalyhoz képest 24 százalékkal drágább, hordónként 84 dolláros kerozinra. Bár mint a fenti ábrából látszik, Európában így is rekordprofitot hozó év jöhet. Az emelkedő olajár mellett még az emelkedő bérköltségek fogják vissza az iparág jövedelmezőségét.
Az egy kilométerre jutó költségek 2016 eleje óta csaknem 10 százalékkal emelkedtek, ezt a növekedést 51 százalékban magyarázza a megugró kerozinár, 30 százalékban viszont a megugró munkaerőköltségek. Bár a több repülőhöz több ember is kell, azért valószínűleg anyagilag különösen jó lehet most a légi közlekedésben dolgozni. A fapadosok költségeit és árazását ebben a cikkünkben jártuk körül részletesen.
Különösen pilótaként lehetnek jók most az esélyeink, ugyanis szerte a világon iszonyatos pilótahiány van, őrületes lobbierővel bírnak mindenhol, nemrég még a Ryanair hírhedten kemény vezetőjét is térdre kényszerítették a sztrájk fenyegetésével. A Glassdoor alapján a sima európai pilóták forintban már így is havi kétmillió körül keresnek, ha semmit nem túlóráznak. Várható, hogy ezt még jócskán feljebb tornásszák, ha nem fognak érdemben többen pilótának tanulni.
Alpjáraton ezzel együtt a légitársaságok vezetői „nagyon pozitívan" látják a közeljövőt, még ha erre a küszöbön álló kereskedelmi háború vagy mondjuk a brexittel kapcsolatos bizonytalanságok némi árnyékot is vetnek.
Nemrég épp a Boeing alelnöke örült a jó gyártói kilátásoknak is.
Általában egyébként további hatékonyságnövelést és iparági konszolidációt várnak a vállalatvezetők, ahogy például Váradi József, a Wizz Air főnöke is.
Miközben az iparági szereplők épp nem győztek örülni a kilátásoknak, az Air France korábbi és a IATA jelenlegi vezérigazatója, de Juniac gyorsan megpróbált némileg lobbizni is. Pontosabban a szervezet közgyűlésén szóban, majd írásban is közelgő válsággal riogatott. Egészen pontosan a túl nagy kereslet miatt aggódott, szerinte az utasok érdekében a politikusoknak lépniük kellene, hogy a jelenleginél kevesebb pénz maradjon a reptereknél, miközben bővüljön gyorsabban az infrastruktúra, legyen gyorsabb az utasok ellenőrzése, a világ pedig általában egységesítse a szabályozásait, hogy azzal is kevesebb gondjuk legyen a légitársaságoknak. Különben a nagy-nagy keresletet alig fogják tudni kiszolgálni a légitársaságok, pedig „a repülés a szabadság üzlete".
A jövőre nézve azt várhatjuk, hogy a légicégek nem csak jegybevételre fognak menni, a kapcsolódó hasznokból is egyre inkább részesedni szeretnének. Vagyis a társaságok egyre összetettebb csomagokat szeretnének értékesíteni, hotelt, bérautót és egyebeket is csomagban eladni, lenyomva a nagy techcégeket vagy utazásszervezőket is.
Persze nem egyik napról másikra fog bekövetkezni, hogy a légitársaság megkérdezi tőlünk, hogy:
Nem tudtuk nem észrevenni, hogy az elmúlt három évben Horvátországban nyaralt a barátaival, ajánlhatunk esetleg 15 százalékkal olcsóbb apartmanokat a kedvelt tengerparti szakaszán, biztosítással és robogóbérléssel egybekötve, amit két kattintással meg is vehet a csilli-villi felületünkön?".
Mindenesetre valami ilyesmi a cél, és ez komoly szervezeti, adatelemzési, árazási és marketingfeladatokat fog még róni a cégekre. Hasonló kihívások várhatnak a légi áruszállításra is, ahol az értéknövelt szolgáltatásokban lehet még nagy pénz, írta nemrég a McKinsey tanácsadó cég.
Szóval ezek alapján nem nehéz megsejteni, hogy elsősorban a kisebb vagy kevésbé jó hatékonyságú légicégek lehetnek majd bajban a jó környezet ellenére is. Miközben az iparág egésze a terrorizmus, pilótahiány vagy a sztrájkok, szabályozási nehézségek jelenlegi szintjével is elég stabil maradhat.
A fogyasztók rövidebb távon is arra készülhetnek, hogy az adatelemzési lehetőségek és a mesterséges intelligencia fejlődésével még sokkal durvább adatbázisokat fognak rólunk létrehozni a nagy légitársaságok is. Ez a több információ a különböző fogyasztói csoportokról
nem igazán az alap jegyárakhoz kell majd,
mert ott nagyon erős a verseny Európában, itt nem érdemes drágulásra számítani.
Annál inkább a repülésnél előforduló összes szűkebben vett kapcsolt árunál és szolgáltatásnál. Lehet még több utasosztály, fizethetünk még többet akár azért hogy mindkét gyerekünk mellettünk üljön, vagy lehet, hogy többe fog kerülni a csomag Budapest és London közt, mint fordítva, mert innen több holmival járnak az emberek.
Arra is felkészülhetünk, hogy még több trükköt vesznek át a kapcsolt árazás igazi nagymenőitől, a kiskereskedelemtől, jelezte a tanácsadó cég. Itt olyasmi pszichológiai trükkökre is lehet gondolni, mint amikor például az Amazon minden versenytársánál 20 százalékkal olcsóbban adja a sárga „post-it" ragadós cetliket, nyilván mindenki náluk keresi ezt. Csakhogy az emberek jellemzően legalább két különböző színű post-itet használnak, és a szebbik kék színű már lehet, hogy 50 százalékkal drágább, de akkor már azt is ott veszik a becsábított fogyasztók, és összességében több pénzt hagynak ott a két termékért, mintha máshol vásároltak volna, vagy akár külön-külön.
Szóval még jobban kell majd figyelnünk a teljes költségre. Egy hülye példával élve: ne kérjünk az ingyenmogyoróból, ha utána tíz euró lesz egy pohár víz az úton. Ahogy nagyon kell majd figyelnie az uniós szabályozásnak is, a túl mohó légicégeket ugyanis nem nagyon tudnánk országos szinten kezelni.
(Borítókép: A TAP pilótája a liszaboni reptéren 2018. február 28-án. A FP / Patricia de Melo Moreira)
Elképesztően sokat fogunk repülni, az iparágba folyamatosan ömlik a pénz, miközben a pilótahiány már most érezhető. Nekünk pedig várhatóan egyre jobban kell figyelnünk a huncut árazási trükkökre.
335 · Jun 18, 2018 08:01am Tovább a kommentekhez