Mi ez az egész szemétkáosz?

A szemétkáosz és annak közelgő réme visszatérő jelenséggé vált azóta, hogy az állam több körben durva gyomrosokat vitt be a hulladékágazatnak. A történet röviden:

1. A hulladékgazdálkodási szektort 2011-ben államosították, a nem állami közszolgáltatókat betiltották, az átszervezés óta csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik a lakossági hulladékgyűjtést.
2. A rezsicsökkentés miatt az önkormányzati tulajdonú cégek által beszedhető díjakat befagyasztották, miközben az ő terheiket (pl. hulladéklerakási díj) viszont növelték.
3. Emiatt a közszolgáltatók többsége alulfinanszírozottá vált, évek óta pénzügyi gondokkal küzd, nem tudja felújítani amortizálódó eszközállományát.
4. A hab a tortán az volt, amikor mindennek a tetejébe a lakossági díjak beszedésének lehetőségét is elvették a cégektől, ez a jogkör átkerült a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-hez. A központi kukaholding a beszedett pénzből visszaosztja nekik az általa kiszámolt szolgáltatási díjat, bár gyakran késedelmesen.
5. Ágazati szereplők szerint ezzel a közszolgáltatók többsége rosszabbul járt anyagilag, mint a korábbi rendszerrel, és állandóan csődközeli állapotban van. Emiatt fordul elő időről időre, hogy bizonyos területeken akadozik a szemétszállítás.

És ez még csak a közszolgáltatókra vonatkozó rész, a hulladékgazdálkodási rendszernek más rákfenéi is vannak: az NHKV soha el nem készülő számlázási rendszerével rendre meggyűlik a baja a fogyasztóknak, és az ágazat még működő piaci szereplőit is több körben sodorták egyre lehetetlenebb helyzetbe. Mindeközben a környezetvédelemből egyfajta adóztatás lett, a szelektív-újrahasznosítási arányunk leromlott, pedig 2020-ra el kellene érnünk az 50 százalékot egy uniós vállalás értelmében.

Akkor most tőlem sem fogják elvinni a szemetet? 

A mostani botrányt - egyébként nem először - a Zöld Híd B.I. G.G. Nonprofit Kft. robbantotta, ami Észak-Kelet Pest megyében és Nyugat-Nógrádban szolgáltat, mintegy 350 ezer ember szemetét szállítja és dolgozza fel. Gyenes Szilárd, a Zöld Híd megbízott ügyvezető igazgatója gyászos képet festett legutóbbi nyilatkozatiban a cég állapotáról, azt mondta, depókapacitásuk gyakorlatilag elfogyott, a lejárt külső szállítói számlák 157 millió forintot mutatnak, az alvállalkozók működéséhez 34 millió forintot kellene kifizetni, a belső lejárt adósság, mely fejlesztési forrásként szolgálhatna, 177 millió forint. Emiatt Gyenes közlése szerint péntektől nem viszik el a szemetet a helyzet rendezéséig. 

De fontos tudni, hogy a Zöld Hídon kívül még húsz fölötti közszolgáltató működik országszerte, a mostani helyzet csak az ő 116 településüket érinti.

Pontosabban még ez sem igaz teljesen, mivel vannak alvállalkozóik, akik nem mondták vissza a szolgáltatást. Telefonon elértük a Zöld Híd három alvállalkozójából kettőnek a vezetőjét, akik Balassagyarmat illetve Vác környékén viszik a szemetet. Ők az mondták, egyelőre még van elégséges kapacitásuk, folytatják a tevékenységüket. Eszerint tehát még az érintett területről is legalább 50 ezer ember nem fogja érzékelni a mostani problémát. 

De mi lesz a többiekkel? Nápollyá változik Pest megye? 

Elméletileg nem, ilyen esetekre jogszabály rögzíti, hogy a katasztrófavédelemnek kell átvennie a szemétszállítás feladatát. Kétféle eshetőség van, az első, hogy ideiglenes a probléma, ilyenkor a katasztrófavédelem feladata csak addig terjed, hogy kijelöl egy vagy több másik szolgáltatót az országban, amelynek van szabad kapacitása, és át tudja venni egy időre a területet. 

A második a szükséghelyzet esete, ennek elrendeléséhez az kell, hogy közegészségügyi veszélyt állapítsanak meg. Mostanáig szemétügyben nem volt példa ilyesmire Magyarországon, valószínűbb, hogy az első opció válik valósággá a Zöld Híd esetében is. A szükséghelyzetben egyébként a katasztrófavédelem saját állományát kellene bevetni, ami teljes nonszensz lenne, képzeljük el például, ahogy tűzoltók hordják el a kommunális hulladékot ahelyett, hogy a saját munkájukat végeznék. 

Gondot jelenthet azonban, hogy ha ki is osztják a feladatot másik közszolgáltatóknak, ők sem biztos, hogy könnyen elbírnak a hatalmas területtel. Hiszen a legtöbben ugyanúgy erejükön felül teljesítenek már évek óta, romló körülmények között. Nógrád és Pest megye tehát ha nem is változik a szemétkatasztrófa-sújtotta Nápollyá, az azért valószínű, hogy fennakadások lesznek a szemétszállításban. 

Máshol minden rendben?

Ez sem teljesen igaz ebben a formában, a forráshiány mostanra sok helyen krónikussá vált, csak nem mindenki kommunikál olyan aktívan illetve veszi fel nyilvánosan a kesztyűt, mint a Zöld Híd vezetése. A közszolgáltatókat az alulfinanszírozottságon felül a munkaerőhiány is sújtja (a kettő mondjuk nem független egymástól, nyilván azért nincs elég dolgozó, mert azért a pénzért amit adni tudnak, nem tölti be senki a nyitott pozíciókat).

Ezek miatt sok helyen akadozik, illetve időszakosan leállt a zöldhulladék vagy a szelektív szemét elszállítása. Az Indexen közzétett szemetes felhívásunkra is sok képet kaptunk olvasóktól az ország különböző pontjairól, amelyek mind azt bizonyítják, hogy nem lokális, hanem országos szintű működési hiányosságokról van szó, bár az erősen változó, hol milyen mélységű a probléma. Sok helyen - akár nagyobb városokban központi részein - halmokban tornyosul a szemét a köztéri szemetesek mellett és a házak kapujában. 

Miért nem oldja meg a kormány ezt a helyzetet?

A kormány és az NHKV sokáig úgy csinált, mintha nem lenne semmi gond a hulladékos rendszerrel, hiába záporoztak a cikkek a lakossági és ágazati szereplők panaszairól. Ebben mintha most megmozdult volna valami, az utóbbi hetek eseményeinek hatására elvileg kormányülés napirendjére tűzték a hulladékkérdést. 

Gulyás Gergely az utóbbi két kormányinfón elismerte, hogy finanszírozási hiánnyal állunk szemben, és azt mondta, több tízmilliárd forint hiányzik a rendszerből. Ennek ellenére szerinte a hulladékos rendszer "jobb mint korábban" (persze mi mást is mondhatna egy kormánytag), de azért felülvizsgálatra szorul. Meg kell állapítani például, hogy melyek azok a közszolgáltatók, amik a rezsicsökkentés miatt vannak bajban, és melyek azok, amelyek csak nem jól gazdálkodnak.

A miniszter azt mondta, kormányzati bizottságot alakítottak, amely felmérést készít az ágazat helyzetéről, ez alapján döntenek majd a továbbiakról. Iparági forrásoktól úgy tudjuk, ombudsmani jelentés is készül ugyanebben a témában, ami napokon belül nyilvános lehet. 

Akkor lehet, hogy ismét nőni fognak a szemétdíjak?

Gulyás Gergely azt kommunikálta, a rezsicsökkentés eredményeiből nem enged a kormány. Így valószínűleg inkább arról lehet szó, hogy költségvetési forrásból próbálják majd betömni a lyukakat, de hogy milyen szisztéma alapján, azt még sejteni sem lehet.

Az NHKV szolgáltatási díj-visszaosztási rendszerével iparági szereplők szerint az a gond, hogy bár egy jogszabályban rögzített képlet alapján számolják ki a mennyiségét, a képletben több olyan elem is van, amiben a kukaholding mérlegelhet. Ezért aztán bizonyos szereplők igazságtalanul kevésnek érzik a nekik kiutalt összeget. Kérdés, tervezik-e ezt korrigálni valahogy, netán újragondolni az NHKV pénzbeszedő és egyéb szerepeit. A holdingtól egyébként azt várták a működésére rálátó belső források tavaly nyáron, hogy már az év őszére működni fog – nagyobbat nem is tévedhettek volna a jelek szerint.

Amikor a rezsicsökkentésre gondolunk, azt is érdemes számításba venni, hogy hiába nem enged belőle a kormány, ha központi forrásból pénzt tesznek a rendszerbe, akkor ugyanott vagyunk – a költségvetésből átcsoportosított pénzt is lakosság állja, csak éppen nem szemétdíj, hanem a befizetett adók formájában. 

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)