Frissítés: A G7 cikksorozatára közben az MNB is írt egy válaszcikket, azt itt olvashatják el.

A nagy bérrobbanás ellenére 2017-ben európai összehasonlításban egy kissé romlott a magyar jövedelmi rétegek pozíciója – derült ki a G7 számításából. A megtorpanás az összes magyar jövedelmi csoportot érintette, ráadásul hasonló mértékben.

A G7 az Eurostat adatai alapján úgy rendezte a kontinens fizetési adatait, mintha Európa egyetlen ország lenne: sorba rakták fizetésük szerint az 500 millió európait, és megbecsülték, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest. Így kiderült, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, a 2017-es nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy Magyarország egy kissé visszacsússzon a jövedelmi listán.

A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont a bérnövekedés ellenére visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek. A legszegényebb félmillió magyar eközben még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé. A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára.

Tehát hiába emelkedtek a bérek Magyarországon lendületesen, a többi európai országban – pontosabban ezeken belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.

Minderre már abból a decemberben publikált adatsorból is lehetett következtetni, amelyből kiderült, hogy a magyar háztartások fogyasztása az európai mezőny végén kullog.