A kormány jelenleg prociklikus gazdaságpolitikát folytat. A remek nemzetközi környezetet itthon még monetáris eszközökkel (alacsony kamattal) és fiskális eszközökkel (az uniós források dömpingszerű felhasználásával) is fűtjük. De ha már most így pörgetjük, akkor mit teszünk, ha fordul a trend, és itt van a válság?
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy válságjeleket lehet tapasztalni. Bár jelenleg még nagyon gyorsan száguld a magyar gazdaság lokomotívja, van egy csomó válságra utaló nemzetközi trend. Közeleg a brexit, és jelen állás szerint jó esélye van egy megállapodás nélküli brit kilépésnek. Mindez a magyar gazdaságot is pofon csaphatja, hiszen jelentős a magyar mezőgazdasági export Nagy-Britanniába.
Ráadásul a legfontosabb magyar gazdasági ágazat, az autóipari beszállítás is erősen érdekelt, mert a német autógyártók az Egyesült Államok után a legtöbb autót Nagy-Britanniába adják el. Márpedig, ha az amerikai eladásokat az amerikai–európai kereskedelmi háború veszélyezteti, a brit értékesítéseket pedig a brexit, akkor megcsappanhatnak a németek eladásai.
A magyar gazdaság munkaerő-tartalékai kifogytak, azzal, ahogy örvendetesen nőnek a hazai bérek, kezd elveszni a magyar gazdaság versenyképessége, és ebből a szempontból a forint legújabb kori erősödése sem segített.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint globálisan is előbbre jött az eddigi pozitív világgazdasági trend várható vége. A tőkepiacokon a tavaly októberi-novemberi esés talán még csak a szokásos őszi fáradtságnak volt köszönhető, de a karácsony körüli újabb negatív napok már megemelték a szakemberek vérnyomását. Egy éve még az volt a konszenzus, hogy 2020–2021 körül lehet vége a pozitív ciklusnak, ma már nem biztos, hogy addig kitart a kedvező fuvallat.
Amikor baj van, a legjobb gyógyszer a kamatcsökkentés. Csakhogy a kamatok már most is világszerte nagyon mélyen vannak, egyedül az amerikai Fed volt előrelátó, ő már elkezdte emelni a kamatokat, vagyis amennyiben beüt a ménkű, a Fed tud majd kamatcsökkentéssel élénkíteni, de senki más nem lesz képes erre.
A magyar gazdasági csoda (vagyis az elmúlt évek magas növekedése) valóban öröm, de közben kicsit mesterséges is, mert Magyarország erősen prociklikus (vagyis a trendet felerősítő) gazdaságpolitikát folytat.
Az amúgy is növekvő gazdaságot monetáris oldalról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alacsony kamatokkal, a kormány pedig fiskális oldalról az uniós források erőltetett ütemű lehívásával fűti. Ez persze érthető, hiszen most van lehetőség ezeket a forrásokat megszerezni, de azért a nagy nyomulásnak vannak negatív következményei is. A sok ingyenpénz ugyanis elkényelmesíti a gazdaságot, ahogy egy vállalatot vagy magánembert is könnyen kényelmessé tenne.
A kínálathiányos magyar gazdaságban ugyanis nincs munkaerőpiaci tartalék, így a sok élénkítés az árak és a bérek túlzó emelkedését jelentheti, talán nemcsak az építőipar és a lakáspiac szintjén, hanem a gazdaság egészében is nőhet munkaerőköltség.
Arra is tekintettel kell lennünk, hogy a 2020-tól érvényes új európai forráselosztás során rosszabbul járhatunk, kiesik a brit befizetés, és sok dél-európai régió már rosszabbul áll, mint a kelet-közép-európai régió. Ha Dél-Olaszországban rosszabbul élnek az emberek, mint Magyarországon, akkor több pénz mehet majd oda.
Jaksity György szerint a gazdaság olyan, mint egy A pontból B pontba eljutni igyekvő tehervonat. Ha a távolságot szépen felgyorsítva 80 kilométer/órás sebességgel, majd onnan fokozatosan lelassítva teszi meg a vonat, akkor nincsen semmi baj. Ha felfűtjük 120 kilométer/órára, akkor az erőltetett menetben vagy hamarabb ér a célállomásra, de akár a kisiklás is elképzelhető.
A gazdaság nyelvére lefordítva ezt, a hitelezés felhígulhat, lesznek olyan hitelek, amelyeket már nem fizetnek vissza, vagy olyan beruházások valósulnak meg, amelyek nem hoznak létre versenyképes kapacitást, vagyis a rájuk fordított pénzt feleslegesen elégetjük.
Egy esetleges recesszió idején nagyon kellene a stimuláció, de hogyan fogjuk ezt megtenni, ha ilyen alacsonyak a kamatok. Ha pedig most kezdünk emelni, akkor az a veszély jelentkezhet, hogy akkor emelünk kamatot, amikor a világ jegybankjai már újra a stagnálással vagy a csökkentéssel kacérkodnak.
Tavaly választási év volt, nem is volt kérdés, hogy nyomjuk a gázt, de 2019-ben fog kiderülni, hogy adott esetben vajon a fékek is működnek-e.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter sajtónyilatkozatot tesz Magyarország 2018. évi gazdasági eredményeiről a Pénzügyminisztériumban 2018. december 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)