Parragh László szerint vissza fog ütni az Audi-dolgozók kiharcolt béremelése, az MTA kutatóintézeteit igenis be kell zárni, Magyarországon pedig közmegegyezés van arról, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű vendégmunkásokra lenne szükség – többek között ezekről beszélt az Azonnali.hu-nak adott nagyinterjújában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az interjú nagyon hosszú és nagyon részletes, amiben az oktatáspolitikától a magánrepülőzésen át Parragh nejének MNB-s pozíciójáig sok témában megismerhetjük a magyar gazdaságpolitika egyik legbefolyásosabb személyének gondolatait. 

Az interjú az Audi-gyárban lezajlott sztrájk témájával indul, amiről Parragh nincs túl jó véleménnyel. Az iparkamara elnöke szerint ugyanis nem volt sikeres a sztrájk abból a szempontból, hogy a kiharcolt 18 százalékos bérnövekedés miatt az Audi beszállítói fognak szenvedni, az autógyártó ugyanis rajtuk akarja majd megspórolni azt a pénzt, amit a dolgozóira kell költenie. Emiatt bizonyos beszállítók be is zárhatnak. Parragh szerint csak annyival lenne szabad emelni a bérelek, amennyivel a termelékenység nő, a kormányzatnak pedig csökkentenie kellene a bért emelő cégek járulékait. Parragh arról is beszélt, hogy 

Ami a nemzetközi versenyképességet és a kutatás-fejlesztést illeti, a kamara elnöke azt mondta, Magyarországon csak egy nagyon szűk vállalkozási körnek vannak meg a kutatáshoz szükséges alapjai. „Nem véletlen, hogy az MTA-ban mindig csábulnak az alapkutatás irányába. Ott nem a kutatási eredmény fizikai megvalósítása a cél, hanem valami nagy dolog felfedezése, amire meg mint ország vagyunk picik." Éppen ezért Parragh  „ messzemenőkig" egyetért Palkovics Lászlóval  abban, hogy meg kell szüntetni ezeket a kutatóintézeteket, mert  „ minél kisebb egy ország, annál nagyobb a valószínűsége, hogy alapkutatásban nem sok lapot osztanak neki", így az alapkutatások eredményeit egyszerűbb a nagyoktól megvenni. Azt pedig, hogy mi az értékes kutatás, csak a piac tudja megmondani. 

Az Azonnali újságírói a bevándorlás és vendégmunkások ügyéről is kérdezték Parraghot, aki szerint összességében nincs sok ukrán vendégmunkás Magyarországon. A kérdésre, hogy honnan kellene munkaerőt szerezni, azt válaszolta: „Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt." De miért pont fehér keresztényeket?

Más a kultúránk. Amikor a tizenhat éves kislányom megkérdezi, hogy hol látom a különbséget mondjuk egy nigériai, nem keresztény fiúban, azt mondom: az, hogy ő nem enged előre az ajtóban.

Viszont az ilyen munkavállaló, aki hajlandó lenne Magyarországra jönni, sajnos már elfogyott, mert a Balkánról mindenki, aki teheti, Németországba megy inkább, Ukrajnából meg vagy nyugatra, vagy Oroszországba. (A felvetésre, hogy már nyugaton sem divatos előreengedni a nőket, mert egyesek ezt genderkérdésnek gondolják, csak annyit mondott, hogy ő akkor is előre engedi őket.)

A kamara elnöke még több más témában is megnyilvánult az interjúban. A teljesség igénye nélkül:

• A túlóratörvénnyel teljesen egyetért, de nem tartja jól előkészítettnek, kellően átgondoltnak.
• Örül, hogy nyolc éve stabilitás van az országban, és reméli, hogy ez még így lesz később is.
• Szerinte nincs nagyobb összefonódás a politika és a gazdaság között Magyarországon, mint nyugaton, de kiemelte, hogy ő nem kapott soha állami megrendeléseket.
• Demján Sándor halála után Csányi Sándort tartja a legtehetségesebb magyar vállalkozónak. Mészáros Lőrincet nem ismeri, de azt hallja róla a piacon, hogy ami munkát elvállal, azt megcsinálja, befizeti az adót, és körülveszi magát profi szakemberekkel.
• A magyar társadalom prűd, amiért felháborodik azon, hogy a kormányfő Garancsi István magánrepülőjén utazik, miközben az nem különbözik attól, mint amikor az ember a kocsijával eldobja a haverját a sarokig.
• A felesége, Parragh Bianka, aki a monetáris tanács tagja, egy „fiatal, tehetséges nő, akinek van ambíciója, világlátása, jövőképe", ezért nem mondhatja azt neki, hogy ne vállaljon feladatot az MNB-ben csak azért, mert ugyanaz a vezetékneve, mint neki. 
• Gazdasági miniszter pedig nem szeretne lenni, mert akkor át kellene írnia a vagyonát valaki másnak a nevére.