Hétfőn bejelentették, hogy milyen formában képzeli el a kormány a Corvinus finanszírozásának jövőjét. Az egyetem fenntartásához létrehozzák az úgynevezett vagyonkezelő alapítványok intézményét, ilyen alapítvány lesz a Maecenas Universitatis Corvini is, az egyetem fenntartója. Most a kormány benyújtotta a vagyonkezelői alapítványokhoz kapcsolódó törvényjavaslatot is.
A bejelentéskor Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta, hogy „Felmerült hazánkban, hogy nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványok jöjjenek létre, de eddig nem volt rá jogi lehetőség." Azonban nem csak közérdekű célokat szolgál az új intézmény, Trócsányi már a bejelentéskor elmondta, hogy a vagyonkezelő alapítványnak két fő fajtája lesz: a közérdekű és a családi alapú.
Tehát nem csak közérdekű célokért lehet alapítványt létrehozni, hanem akár a személyes vagyonunkat is egy kuratórium gondjaira bízhatjuk, amennyiben meghaladja a 600 millió forintot, ugyanis ez a tőkeminimum.
Bár a Ptk. már 2013 óta lehetőséget biztosít a professzionális vagyonkezelésre, azonban ez csak egy meghatározott alapítványi cél megvalósítását tette lehetővé, valamint nem engedte gazdasági tevékenység folytatását.
A benyújtott törvényjavaslat szerint az új alapítványi formát külföldi mintára hozták létre, és rugalmasabb jogkörökkel rendelkezik, mint az eddigi professzionális vagyonkezelés. A vagyonkezelő alapítványnak lehetősége van rá, hogy egy vagyont generációkon át egyben tartson, és hogy vagyonkezelő jogintézménykét nyilvánuljon meg a befektetők felé.
A vagyonkezelő alapítvány emellett az alapító okiratban megjelölt kedvezményezetteknek juttatást teljesíthet, a kijelölt célok és feladatok megvalósítása mellett. A vagyonkezelő alapítvány további fontos sajátossága, hogy az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti.
(Borítókép: A Budapesti Corvinus Egyetem főépületének nyugati homlokzata a Fővám téren. - fotó: Jászai Csaba / MTI)